A korábbi sorozatunk lezárása képpen a Digitális Megújulás Cselekvési Terv (DMCsT) félidei értékelésének befejező részében az infrastruktúra pillérben megfogalmazott egyes, elsősorban a szélessávú infrastruktúrához kötődő célok előrehaladásáról számolunk be.
Emlékeztetőül a DMCsT-ben megfogalmazott főbb célok:
A cselekvési terv infrastruktúra pillérének fő célja:
korszerű és biztonságos többfunkciójú infrastruktúra, amely a fentiek megvalósításának nélkülözhetetlen alapja
alcélok
a) Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden háztartásában, szűnjenek meg a körzethálózati szűk keresztmetszetek, folytatódjon a nagy sávszélességű újgenerációs (NGA) hálózatok építése és nőjön az új generációs hálózatok előfizetői penetrációja
b) A közintézmények jobb és olcsóbb IKT infrastruktúrán férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz
c) Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség
d) IKT eszközökkel támogassuk a korszerű és versenyképes közlekedési és logisztikai infrastruktúrák fejlesztését
e) Bővüljön az IKT eszközök használata a környezetvédelem és a zöld gazdaság területén. Váljon maga az IKT is környezettudatosabbá
f) Zárkózzunk fel a kritikus információs infrastruktúrák védelme területén az Európai Unió által megkövetelt szinthez.
A cselekvési terv a fentieken felül két nagyon is konkrét vállalást fogalmazott meg a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatban:
2013-ra el kell érnünk a 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget minden magyarországi háztartásban és vállalkozásnál, minimum 2 Mbps le- és 512 kbps feltöltési sebességgel;
2014-re további 1 millió új generációs hozzáférés (minimum 20 Mbps letöltés) lehetőségét, illetve az átlagos, háztartásokban az elérhető letöltési sebesség 10 Mbpsra emelését elő kell segítenünk fejlesztéspolitikai, szabályozási és közpolitikai eszközökkel.
A fenti célok talán első látásra ambiciózusnak tűnhetnek, de ha lehet egyáltalán súlyozni a cselekvési terv négy pillére között, akkor az infrastruktúra terület mindenképpen a legfejlettebbek közé sorolható, vagy másképpen fogalmazva, ez az a terület, ahol már egyre több indikátor tekintetében mutatunk (uniós) átlag közeli, vagy afeletti értékeket.
Helyzetelemzés
Szélessávú lefedettség
2010 végére a szélessávú technológiával lefedett területek aránya elérte az EU teljes lakosságának 95,3%-át. Magyarország esetében ez az arány majdnem súrolta a 98%-ot (2009-ben ez az érték még 93%-kal az uniós átlag alatt volt), így jó esély van rá, hogy 2014-re már nem marad olyan település, amelyen ne volna elérhető legalább alapszintű internet-hozzáférés (csak emlékeztetőül: az NMHH adatai szerint összesen 98 olyan település van, ahol semmilyen szolgáltatás nem érhető el).
Országos vezetékes szélessávú lefedettség, 2010 (a lakosság %-ában)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2012, Megj.: xDSL-lel vagy CATV-vel lefedett területekItt ugyanakkor a hangsúly az alapszintűn van. Az EU statisztikai számbavétele ugyanis minden 144 Kbps-nél nagyobb szolgáltatást szélessávúként definiál, ami nyilván kedvez azoknak az országoknak (így Magyarországnak is), ahol a régi, elsősorban a korábbi inkumbens által kiépített rézpáras (és kábel) hálózatok biztosítják a szélessávú szolgáltatások fizikai alapjait. Az elérhető letöltési sebesség felfelé tolása azonban igencsak árnyalja a fent leírt pozitív képet. Az NMHH alábbi adatsora világosan mutatja, hogy a 10 Mbps-nél nagyobb letöltési sebességgel lefedett területek aránya már csak 53%, a 20 felettieké pedig már a 10%-ot sem érte el 2010 második negyedévében.
Névleges letöltési sebesség maximális értéke – lefedett települések változása 2009 Q2-2010 Q2
Forrás: Beszámoló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2010. évi elektronikus hírközlési és postai piacfelügyeleti tevékenységéről, NMHH, 2011
Újgenerációs hálózatok elérhetőségére vonatkozóan – továbbra is – csupán szakértői becsléssel rendelkezünk. Eszerint a szolgáltatók együttvéve kb. 2,25 millió háztartást értek el újgenerációs hálózattal 2011-ben, az egy háztartásra jutó átlagos létszámmal (2,64 fő/háztartás) számolva a lakossági NGA lefedettség kb. 59,7%-os volt 1 évvel ezelőtt.
Robusztus javulást mutatnak a mobil lefedettség adatai. Az NMHH legfrissebb mobil internet jelentése szerint a beltéri 3G lefedettség 2012 májusában 78%, míg a földrajzi (kültéri) lefedettség 68% körüli volt, ami 16, illetve 50%-kal haladja meg az előző év azonos időszakának adatait.
3G lefedettség (az ország területének %-ában)
| Szolgáltató neve | Beltéri országos lakossági ellátottság (%) | Kültéri országos földrajzi lefedettség (%) |
| Telenor | 73,8 | 56,2 |
| T-Mobile | 70 | 58,9 |
| Vodafone | 90,2 | 90,1 |
| átlagosan: | ~78 | ~68 |
Forrás: Mobilinternet-gyorsjelentés, 2012.május
Mindez lakosságarányosan és uniós összevetésben azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának 80, Európáénak pedig átlagban 90%-a élt 3G-vel lefedett területeken 2010-ben.
3G lefedettség 2010-ben (a lefedett lakosság arányában, %-ban)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012
Szélessávú penetráció
Magyarországon a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya (61%) mintegy 10%-kal elmarad az Unió 67%-os átlagától. A szélessávú penetráció mutatója (a 100 lakosra jutó előfizetések száma) tekintetében még drasztikusabb – mintegy 27%-os – Magyarország (22%) lemaradása a 28%-os uniós átlaghoz képest. Lemaradásunk annak ellenére is jelentős, hogy, hogy a 2004-2011 közötti időszakban a hazai penetrációs adatok kétszer gyorsabban nőttek, mint az Unió hasonló adata.
Szélessávú penetráció az Európai Unióban, 2011 (%-ban)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012
Az összes szélessávú előfizetésen belül 2009-ről 2010-re – a korábbi 6%-ról – megduplázódott az FTTx kapcsolatok aránya (forrás: OECD Broadband statistics), és ez a dinamikus növekedés az elmúlt években is tovább folytatódott olyannyira, hogy ma már minden 5. előfizetés (21,5%) újgenerációsnak minősül.
NGA kapcsolatok aránya az összes szélessávú előfizetésen belül, 2011
Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012, megj: FTTH, FTTB, CATV Docsis 3.0, VDSL és egyéb nagysebességű kapcsolatok (legalább 30 Mbps)
Szélessávú kapcsolatok aránya a különböző sávszélességi tartományokban
|
Sávszélességi csoportok |
2011 |
2011 |
2010 |
2010 |
|
HU |
EU27 |
HU |
EU27 |
|
|
X≥2Mbps |
88% |
92% |
83% |
87% |
|
X≥10Mbps |
49% |
48% |
41% |
39% |
|
X≥30Mbps |
14% |
9% |
15% |
5% |
Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012
A mobilinternet előfizetések száma mutatja a legdinamikusabb növekedést a különböző technológiájú szélessávú elérések között. A 2012. májusi adatok 55%-kal haladták meg az egy évvel ezelőtti értéket. A majdnem 2,5 millió előfizetésből (amely tehát több mint a vezetékes előfizetések száma) pedig 1,9 millió forgalmat is bonyolított.
Mobilinternet előfizetések száma (db.)
Forrás: NMHH
A "Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek" intézkedés és akciói
| Akció megnevezése |
| LEGYEN TELJES, KORSZERŰ, SZÉLESSÁVÚ LEFEDETTSÉG AZ ORSZÁG MINDEN VÁLLALKOZÁSA ÉS HÁZTARTÁSA SZÁMÁRA |
| Körzethálózati kapacitáshiányok megszüntetésének támogatása, valamint az alapszintű szélessávval még le nem fedett településeken a hálózatok kiépítésének technológiasemleges támogatása |
| NGA hálózati beruházások ösztönzése |
| A frekvencia mint korlátos nemzeti vagyonelem hatékony hasznosítása |
| Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra (NKKI) Program |
|
AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ÚJ ALAPOKRA HELYEZÉSE A HÍRKÖZLÉS TERÜLETÉN |
| Átfogó hírközlés-szabályozási reform |
| Hatékony és fenntartható verseny elősegítése |
Forrás:DMCsT
A cselekvési terv intézkedései
A DMCsT releváns akciói közül az első „Körzethálózati kapacitáshiányok megszüntetésének támogatása” 2012 tavaszán lépett a megvalósítás útjára, amikor az NFÜ – a szükséges szakmai, társadalmi egyeztetéseket követően – megjelentette a GOP 3.1.2 elnevezésű pályázatát. A MAG Zrt. a projekt előkészítése során összesen 789 olyan települést azonosított, amelyet jelen állás szerint nem ér el optikai, nagy sávszélességet biztosító körzethálózat. A feladat tehát adott: minden településre menjen el nagy kapacitású optikai hálózat, ezen felül pályázói kötelezettség az is, hogy az érintett települések önkormányzatai, oktatási intézményei, valamint a helyi közösségi internet-hozzáférési pontok (ha vannak) is kerüljenek bekötésre. A teljes forráskeret pedig az eredetileg tervezett 12 milliárd forintról a GOP akciótervének módosítása következtében 20 milliárd forintra módosult. Legutóbbi információink szerint „NGA hálózati beruházások ösztönzése” tárgyban központi kormányzati lépés nem történt. Önálló hatósági jogosítványaival élve ugyanakkor az NMHH 2011-ben megjelentetett két, a 4. (nagykereskedelmi hozzáférés a helyhez kötött hálózat (fizikai) infrastruktúrájához (beleértve a részleges vagy teljes átengedést)) és 5.piacot (nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés) érintő határozata azonban már tartalmaz a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók NGA-hálózataira vonatkozó megosztási kötelezettséget. A 4-es piac esetében ez azt jelenti, hogy szolgáltatási piac tekintetében az alábbi piacok érintettek:
- az FTTH pont-pont és FTTH PON hálózatok újgenerációs hozzáférési hurkainak nagykereskedelmi átengedése,
- a pont-multipont újgenerációs hozzáférési hálózatok előfizetői szakaszainak nagykereskedelmi átengedése, kivéve a koaxiális kábelben végződő (HFC) kábeltelevíziós hálózatokat és a nem inkumbens kábeltelevíziós szolgáltatók egyéb hozzáférési hálózatait,
- az újgenerációs hozzáférési hálózatok előfizetői szakaszainak kialakítása céljából telepített, használaton kívüli kábelek nagykereskedelmi átengedése
A határozat pedig többek között az alábbi kötelezettségeket rója ki a jelentős piaci erővel (JPE) rendelkező szolgáltatók (Magyar Telekom, Invitel, UPC) számára:
- az újgenerációs hozzáférési hálózatok előfizetői szakaszainak és újgenerációs hozzáférési hurkainak átengedését
- kábelhely megosztását és sötétszál átengedését előfizetői hozzáférési hálózati szakasz kiépítése céljából
- többletszál telepítését és átengedését
- felhordó hálózati szolgáltatások biztosítását, valamint
- a technológiai migráció feltételeit.
A határozat egyes esetekben ugyan lehetőséget ad a JPE-szolgáltatók számára a hálózatuk megosztásának elutasítására, de ezt csak objektív műszaki okokra hivatkozva tehetik meg, és az elutasítást részletes műszaki indoklással kell alátámasztaniuk.Az 5. piac tekintetében a nagykereskedelmi piacot a
- hagyományos PSTN-alapú hálózaton, sodrott réz érpár közegen, DSL technológia használatával nyújtott bitfolyam hozzáférés,
- szélessávú kábelmodemes hálózatokon nyújtott nagykereskedelmi bitfolyam hozzáférés,
- szélessávú optikai hálózatokon nyújtott nagykereskedelmi bitfolyam hozzáférés alkotják.
A kiszabott kötelezettségeket pedig:
- az országos bitfolyam hozzáférés,
- a közeli bitfolyam hozzáférés,
- a felhordó hálózati szolgáltatások, valamint
- a technológiai migráció alkotják.
Az elmúlt évben komoly előrelépés történt a frekvenciák tekintetében azzal, hogy az NMHH meghirdette a 26 GHz és a 900 Mhz frekvenciasávokat értékesítésre. A 900 Mhz-re vonatkozó árverés eredményeképpen az új mobilszolgáltatás indítására is alkalmas 5 MHz-nyi „A” blokkot a Magyar Posta Zrt., a MFB Invest Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma nyerte (lásd 4. mobilszolgáltató). Ehhez az új szolgáltató a kiírás szerint vásárolt még az 1800 és 2100 MHz-es frekvenciasáv blokkjaiból is. Az EGSM sáv további 5,8 MHz-nyi frekvenciáját, azaz a B és a C blokkok tartományait pedig a Vodafone Magyarország Zrt., a Magyar Telekom Nyrt és a Telenor Magyarország Zrt nyerte meg.
A 26 GHh kapcsán meghirdetett pályázaton pedig mind az öt nyilvántartásba vett résztvevő, a Telenor Magyarország, a Magyar Telekom, a GTS Hungary, a Magyar Villamosművek és a Vodafone Magyarország is szerzett frekvenciatartományokat a sávon belül.
A Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra a cselekvési terv elkészítése óta eltelt időben új nevet kapott, és azóta Nemzeti Távközlési Gerinc néven folytatja pályafutását. Fő felelősei az MVM, amely a fizikai infrastruktúrát szolgáltatja és a NISZ (Nemzeti Infokommunikációs) Zrt., amely az e hálózaton futó szolgáltatásokat biztosítja a jogszabályokban meghatározott államigazgatási kör számára. Az elektronikus kormányzati gerinchálózat korábban a Magyar Telekom által nyújtott szolgáltatásait 2011 decemberétől terhelték át az MVM hálózati kapacitásaira. Az NTG teljes 2012-es költségvetése közel 3,6 mrd forint.
Átfogó hírközlés-szabályozási reformról nincs információnk, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy a legutóbbi EHT-módosítás nyomán az NMHH, amely már eddig is priorizált szereplő volt a hírközlés-politika területén, az eddigi hatósági jogkörei mellé a hírközlési stratégia végrehajtásához szükséges újakat is kapott.
Friss kommentek