Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'12 aug
17
08:05

Stratégia megvalósítás előtt IV. - Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek

ICT Reporter

DMCST.png

A korábbi sorozatunk lezárása képpen a Digitális Megújulás Cselekvési Terv (DMCsT) félidei értékelésének befejező részében az infrastruktúra pillérben megfogalmazott egyes, elsősorban a szélessávú infrastruktúrához kötődő célok előrehaladásáról számolunk be.

Emlékeztetőül a DMCsT-ben megfogalmazott főbb célok:

A cselekvési terv infrastruktúra pillérének fő célja:

korszerű és biztonságos többfunkciójú infrastruktúra, amely a fentiek megvalósításának nélkülözhetetlen alapja

alcélok

a) Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden háztartásában, szűnjenek meg a körzethálózati szűk keresztmetszetek, folytatódjon a nagy sávszélességű újgenerációs (NGA) hálózatok építése és nőjön az új generációs hálózatok előfizetői penetrációja

b) A közintézmények jobb és olcsóbb IKT infrastruktúrán férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz

c) Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség

d) IKT eszközökkel támogassuk a korszerű és versenyképes közlekedési és logisztikai infrastruktúrák fejlesztését

e) Bővüljön az IKT eszközök használata a környezetvédelem és a zöld gazdaság területén. Váljon maga az IKT is környezettudatosabbá

f) Zárkózzunk fel a kritikus információs infrastruktúrák védelme területén az Európai Unió által megkövetelt szinthez.

A cselekvési terv a fentieken felül két nagyon is konkrét vállalást fogalmazott meg a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatban:

2013-ra el kell érnünk a 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget minden magyarországi háztartásban és vállalkozásnál, minimum 2 Mbps le- és 512 kbps feltöltési sebességgel;

2014-re további 1 millió új generációs hozzáférés (minimum 20 Mbps letöltés) lehetőségét, illetve az átlagos, háztartásokban az elérhető letöltési sebesség 10 Mbpsra emelését elő kell segítenünk fejlesztéspolitikai, szabályozási és közpolitikai eszközökkel.

A fenti célok talán első látásra ambiciózusnak tűnhetnek, de ha lehet egyáltalán súlyozni a cselekvési terv négy pillére között, akkor az infrastruktúra terület mindenképpen a legfejlettebbek közé sorolható, vagy másképpen fogalmazva, ez az a terület, ahol már egyre több indikátor tekintetében mutatunk (uniós) átlag közeli, vagy afeletti értékeket.

Helyzetelemzés

Szélessávú lefedettség

2010 végére a szélessávú technológiával lefedett területek aránya elérte az EU teljes lakosságának 95,3%-át. Magyarország esetében ez az arány majdnem súrolta a 98%-ot (2009-ben ez az érték még 93%-kal az uniós átlag alatt volt), így jó esély van rá, hogy 2014-re már nem marad olyan település, amelyen ne volna elérhető legalább alapszintű internet-hozzáférés (csak emlékeztetőül: az NMHH adatai szerint összesen 98 olyan település van, ahol semmilyen szolgáltatás nem érhető el).

Országos vezetékes szélessávú lefedettség, 2010 (a lakosság %-ában)
broadband_coverage_2010.png

Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2012, Megj.: xDSL-lel vagy CATV-vel lefedett területek

Itt ugyanakkor a hangsúly az alapszintűn van. Az EU statisztikai számbavétele ugyanis minden 144 Kbps-nél nagyobb szolgáltatást szélessávúként definiál, ami nyilván kedvez azoknak az országoknak (így Magyarországnak is), ahol a régi, elsősorban a korábbi inkumbens által kiépített rézpáras (és kábel) hálózatok biztosítják a szélessávú szolgáltatások fizikai alapjait. Az elérhető letöltési sebesség felfelé tolása azonban igencsak árnyalja a fent leírt pozitív képet. Az NMHH alábbi adatsora világosan mutatja, hogy a 10 Mbps-nél nagyobb letöltési sebességgel lefedett területek aránya már csak 53%, a 20 felettieké pedig már a 10%-ot sem érte el 2010 második negyedévében.

Névleges letöltési sebesség maximális értéke – lefedett települések változása 2009 Q2-2010 Q2

Forrás: Beszámoló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2010. évi elektronikus hírközlési és postai piacfelügyeleti tevékenységéről, NMHH, 2011

Újgenerációs hálózatok elérhetőségére vonatkozóan – továbbra is – csupán szakértői becsléssel rendelkezünk. Eszerint a szolgáltatók együttvéve kb. 2,25 millió háztartást értek el újgenerációs hálózattal 2011-ben, az egy háztartásra jutó átlagos létszámmal (2,64 fő/háztartás) számolva a lakossági NGA lefedettség kb. 59,7%-os volt 1 évvel ezelőtt.

Robusztus javulást mutatnak a mobil lefedettség adatai. Az NMHH legfrissebb mobil internet jelentése szerint a beltéri 3G lefedettség 2012 májusában 78%, míg a földrajzi (kültéri) lefedettség 68% körüli volt, ami 16, illetve 50%-kal haladja meg az előző év azonos időszakának adatait.

3G lefedettség (az ország területének %-ában)

Szolgáltató neve Beltéri országos lakossági ellátottság (%) Kültéri országos földrajzi lefedettség (%)
Telenor 73,8 56,2
T-Mobile 70 58,9
Vodafone 90,2 90,1
átlagosan: ~78 ~68

         Forrás: Mobilinternet-gyorsjelentés, 2012.május

Mindez lakosságarányosan és uniós összevetésben azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának 80, Európáénak pedig átlagban 90%-a élt 3G-vel lefedett területeken 2010-ben.

3G lefedettség 2010-ben (a lefedett lakosság arányában, %-ban)

3G_coverage.png

Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012

Szélessávú penetráció

Magyarországon a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya (61%) mintegy 10%-kal elmarad az Unió 67%-os átlagától. A szélessávú penetráció mutatója (a 100 lakosra jutó előfizetések száma) tekintetében még drasztikusabb – mintegy 27%-os – Magyarország (22%) lemaradása a 28%-os uniós átlaghoz képest. Lemaradásunk annak ellenére is jelentős, hogy, hogy a 2004-2011 közötti időszakban a hazai penetrációs adatok kétszer gyorsabban nőttek, mint az Unió hasonló adata.

Szélessávú penetráció az Európai Unióban, 2011 (%-ban)

BB_penetration.png

Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012

Az összes szélessávú előfizetésen belül 2009-ről 2010-re – a korábbi 6%-ról – megduplázódott az FTTx kapcsolatok aránya (forrás: OECD Broadband statistics), és ez a dinamikus növekedés az elmúlt években is tovább folytatódott olyannyira, hogy ma már minden 5. előfizetés (21,5%) újgenerációsnak minősül.

NGA kapcsolatok aránya az összes szélessávú előfizetésen belül, 2011

NGA_share.png

Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012, megj: FTTH, FTTB, CATV Docsis 3.0, VDSL és egyéb nagysebességű kapcsolatok (legalább 30 Mbps)

Szélessávú kapcsolatok aránya a különböző sávszélességi tartományokban

Sávszélességi csoportok

2011

2011

2010

2010

HU

EU27

HU

EU27

X≥2Mbps

88%

92%

83%

87%

X≥10Mbps

49%

48%

41%

39%

X≥30Mbps

14%

9%

15%

5%

                            Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012

A mobilinternet előfizetések száma mutatja a legdinamikusabb növekedést a különböző technológiájú szélessávú elérések között. A 2012. májusi adatok 55%-kal haladták meg az egy évvel ezelőtti értéket. A majdnem 2,5 millió előfizetésből (amely tehát több mint a vezetékes előfizetések száma) pedig 1,9 millió forgalmat is bonyolított.

Mobilinternet előfizetések száma (db.)

mobilnet_db.pngForrás: NMHH

A "Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek" intézkedés és akciói

Akció megnevezése
LEGYEN TELJES, KORSZERŰ, SZÉLESSÁVÚ LEFEDETTSÉG AZ ORSZÁG MINDEN VÁLLALKOZÁSA ÉS HÁZTARTÁSA SZÁMÁRA
Körzethálózati kapacitáshiányok megszüntetésének támogatása, valamint az alapszintű szélessávval még le nem fedett településeken a hálózatok kiépítésének technológiasemleges támogatása
NGA hálózati beruházások ösztönzése
A frekvencia mint korlátos nemzeti vagyonelem hatékony hasznosítása
Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra (NKKI) Program

AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ÚJ ALAPOKRA HELYEZÉSE A

HÍRKÖZLÉS TERÜLETÉN
Átfogó hírközlés-szabályozási reform
Hatékony és fenntartható verseny elősegítése

Forrás:DMCsT

A cselekvési terv intézkedései

A DMCsT releváns akciói közül az első „Körzethálózati kapacitáshiányok megszüntetésének támogatása” 2012 tavaszán lépett a megvalósítás útjára, amikor az NFÜ – a szükséges szakmai, társadalmi egyeztetéseket követően – megjelentette a GOP 3.1.2 elnevezésű pályázatát. A MAG Zrt. a projekt előkészítése során összesen 789 olyan települést azonosított, amelyet jelen állás szerint nem ér el optikai, nagy sávszélességet biztosító körzethálózat. A feladat tehát adott: minden településre menjen el nagy kapacitású optikai hálózat, ezen felül pályázói kötelezettség az is, hogy az érintett települések önkormányzatai, oktatási intézményei, valamint a helyi közösségi internet-hozzáférési pontok (ha vannak) is kerüljenek bekötésre. A teljes forráskeret pedig az eredetileg tervezett 12 milliárd forintról a GOP akciótervének módosítása következtében 20 milliárd forintra módosult. Legutóbbi információink szerint „NGA hálózati beruházások ösztönzése” tárgyban központi kormányzati lépés nem történt. Önálló hatósági jogosítványaival élve ugyanakkor az NMHH 2011-ben megjelentetett két, a 4. (nagykereskedelmi hozzáférés a helyhez kötött hálózat (fizikai) infrastruktúrájához (beleértve a részleges vagy teljes átengedést)) és 5.piacot (nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés) érintő határozata azonban már tartalmaz a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók NGA-hálózataira vonatkozó megosztási kötelezettséget. A 4-es piac esetében ez azt jelenti, hogy szolgáltatási piac tekintetében az alábbi piacok érintettek:

  • az FTTH pont-pont és FTTH PON hálózatok újgenerációs hozzáférési hurkainak nagykereskedelmi átengedése,
  • a pont-multipont újgenerációs hozzáférési hálózatok előfizetői szakaszainak nagykereskedelmi átengedése, kivéve a koaxiális kábelben végződő (HFC) kábeltelevíziós hálózatokat és a nem inkumbens kábeltelevíziós szolgáltatók egyéb hozzáférési hálózatait,
  • az újgenerációs hozzáférési hálózatok előfizetői szakaszainak kialakítása céljából telepített, használaton kívüli kábelek nagykereskedelmi átengedése

A határozat pedig többek között az alábbi kötelezettségeket rója ki a jelentős piaci erővel (JPE) rendelkező szolgáltatók (Magyar Telekom, Invitel, UPC) számára:

  • az újgenerációs hozzáférési hálózatok előfizetői szakaszainak és újgenerációs hozzáférési hurkainak átengedését
  • kábelhely megosztását és sötétszál átengedését előfizetői hozzáférési hálózati szakasz kiépítése céljából
  • többletszál telepítését és átengedését
  • felhordó hálózati szolgáltatások biztosítását, valamint
  • a technológiai migráció feltételeit.

A határozat egyes esetekben ugyan lehetőséget ad a JPE-szolgáltatók számára a hálózatuk megosztásának elutasítására, de ezt csak objektív műszaki okokra hivatkozva tehetik meg, és az elutasítást részletes műszaki indoklással kell alátámasztaniuk.Az 5. piac tekintetében a nagykereskedelmi piacot a

  • hagyományos PSTN-alapú hálózaton, sodrott réz érpár közegen, DSL technológia használatával nyújtott bitfolyam hozzáférés,
  • szélessávú kábelmodemes hálózatokon nyújtott nagykereskedelmi bitfolyam hozzáférés,
  • szélessávú optikai hálózatokon nyújtott nagykereskedelmi bitfolyam hozzáférés alkotják.

A kiszabott kötelezettségeket pedig:

  • az országos bitfolyam hozzáférés,
  • a közeli bitfolyam hozzáférés,
  • a felhordó hálózati szolgáltatások, valamint
  • a technológiai migráció alkotják.

Az elmúlt évben komoly előrelépés történt a frekvenciák tekintetében azzal, hogy az NMHH meghirdette a 26 GHz és a 900 Mhz frekvenciasávokat értékesítésre. A 900 Mhz-re vonatkozó árverés eredményeképpen az új mobilszolgáltatás indítására is alkalmas 5 MHz-nyi „A” blokkot a Magyar Posta Zrt., a MFB Invest Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma nyerte (lásd 4. mobilszolgáltató). Ehhez az új szolgáltató a kiírás szerint vásárolt még az 1800 és 2100 MHz-es frekvenciasáv blokkjaiból is. Az EGSM sáv további 5,8 MHz-nyi frekvenciáját, azaz a B és a C blokkok tartományait pedig a Vodafone Magyarország Zrt., a Magyar Telekom Nyrt és a Telenor Magyarország Zrt nyerte meg.

A 26 GHh kapcsán meghirdetett pályázaton pedig mind az öt nyilvántartásba vett résztvevő, a Telenor Magyarország, a Magyar Telekom, a GTS Hungary, a Magyar Villamosművek és a Vodafone Magyarország is szerzett frekvenciatartományokat a sávon belül.

A Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra a cselekvési terv elkészítése óta eltelt időben új nevet kapott, és azóta Nemzeti Távközlési Gerinc néven folytatja pályafutását. Fő felelősei az MVM, amely a fizikai infrastruktúrát szolgáltatja és a NISZ (Nemzeti Infokommunikációs) Zrt., amely az e hálózaton futó szolgáltatásokat biztosítja a jogszabályokban meghatározott államigazgatási kör számára. Az elektronikus kormányzati gerinchálózat korábban a Magyar Telekom által nyújtott szolgáltatásait 2011 decemberétől terhelték át az MVM hálózati kapacitásaira. Az NTG teljes 2012-es költségvetése közel 3,6 mrd forint.

Átfogó hírközlés-szabályozási reformról nincs információnk, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy a legutóbbi EHT-módosítás nyomán az NMHH, amely már eddig is priorizált szereplő volt a hírközlés-politika területén, az eddigi hatósági jogkörei mellé a hírközlési stratégia végrehajtásához szükséges újakat is kapott.

1 komment

Címkék: kormány szélessáv stratégia mobilinternet lefedettség nemzeti fejlesztési minisztérium nmhh 3G digitális megújulás cselekvési terv dmcst szélessávú penetráció nga 4.piac 5.piac újgenerációs hozzáférés nemzeti távközlési gerinchálózat 26GHz 900Mhz

A bejegyzés trackback címe:

http://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr894673651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Palást 2014.09.04. 16:07:42

Moré Csaba József vagyok, Közszolgálati Média Tanácsadó, nyugdíjas. Teljes mértékben egyet értek a 200-2014.évi digitális megújulás fent közölt cselekvési tervével, azonban nagyon fontosnak tartom, hogy e nagyon hasznos stratégia megvalósulása párosuljon az elérhető tartalom minőségi színvonalával ! A MATISZ ( Magyar Tartalomipari Szövetség több évtizeden keresztül élharcosa volt a tartalom minőségi követelményrendszerének, óriási energiát fektettek be országos szinten ebben a fontos feladatban. A MATISZ 2000-ben alakult át erre a feladatra,hazai és nemzetközi fesztiválokat, konferenciákat szervezett, együtt működött az MTE-vel különösen a gyermekek védelme érdekében,olyan etikai kódexet alkotott, mely sikeresen fejlesztette fel az újságírókat a digitális térbe,pályázatokat hirdetett, életmű díjakat és gyermektartalom díjat adott ki,tevékenyen részt vett a nemzeti
kultúra terjesztésében, elősegítette a hazai és nemzetközi beruházások létrejöttét, új szakmai honlapoknak minőségi színvonalat biztosított, láthatóvá tette Magyarország múltját, jelenét és a jövő céljait,s mindent elkövetett a jó tartalom megjelenítése érdekében! A MATISZ mint az EU. multimédia és IVSZ tagja nagyon hasznos nemzetközi kapcsolatot tartott , melyben előtérbe helyezte a magyar tartalom fontosságát.Összességében elmondható, hogy a MATISZ a magyar GDP alakulásában jelentős szerepet töltött be. Fentiekre tekintettel nagyon fontos lenne, hogy a mindenkori Kormány a MATISZ tevékenységéhez biztosítsa a szükséges működési
feltételeket hosszú távon, az Új Széchenyi Terv költségvetésének módosításával. Mert büszke lehet az az ország, akinek van egy több évtizede jól működő Magyar Tartalomipari Szövetsége !