Bátor az, aki orvosnak áll. Az e foglalkozás körében elkövetett hiba közvetlen következményeként akár meg is halhat a páciens, ezért minden olyan megoldás, amely az orvosi beavatkozás kockázatát csökkenti, erősen üdvözlendő.

A nagy adat, vagyis big data is beállni látszik az egészségügyet támogató fejlesztési területek közé.

Olvasom, hogy az Újvilágban is herótja van az orvosoknak attól, hogy adatok bevitelére és elemzésére kényszerülnek, a képernyők előtt töltik drága idejük jelentékeny hányadát, ahelyett, hogy a páciensekkel személyesen foglalkoznának.

A probléma ismert: jönnek az informatika felkent szállítói, adatbázisokat kezelő rendszereket faragnak, aztán e rendszereket átadják a használóknak, akik jól beleesnek az adatbáziscsapdába. Ha nem töltik rendszeresen a rendszert, még annyi adatot és információt sem nyernek ki belőle, mint amikor papíron követték nyomon a működést, viszont pont azok az információk nem csalhatók ki a rendszerből, amelyek valóban új irányba lendíthetnék az orvoslást.

Úgy vélem, az adatbázisok világába is betört az élet, és ennek csak örülhetünk. Nem strukturált adatoknak nevezik az informatika művelői mindazt, ami nem gyömöszölhető be a hagyományosnak mondható rendszerekbe. Esetünkben ilyen adatnak vagy információnak számítanak például az orvos feljegyzései, a röntgenfelvételek, a beteg életviteléről szóló információk, olyasmi dolgok, amelyek például a betegről mobil eszközökkel gyűjthetők.

A big data technológiákkal korábban számítógéppel sohasem megragadható és feldolgozható információk óriási halmaza válik kezelhetővé, feldolgozhatóvá, új összefüggések feltárására adva alkalmat.