Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'11 ápr
29
08:10

eMagyarország Program: Közösségi terekkel a digitális írástudásért

ICTreporter

Forrás: eMagyarország Program

A magyar információs társadalom építése meglehetősen vontatottan halad. Alig van olyan mutatója, amely szerint Magyarország ne a különböző uniós rangsorok utolsó negyedében foglalna helyet. Szélessávú penetráció, online vásárlás és fizetés, közigazgatási szolgáltatások igénybevétele, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A legfájóbb gondok a digitális íráskészségek terén mutatkoznak. Számos felmérés egybehangzó állítása szerint 2010-ben a magyar felnőtt lakosságnak durván a fele nem használt sem számítógépet, sem internetet, azaz digitálisan írástudatlannak számított. És mindez egy olyan korban, amikor az infokommunikációs eszközök intenzív használata a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a hatékony munkavégzés és a kultúraváltás egyik legfontosabb mozgatórugója, pozitív társadalmi és gazdasági hatása számszerűsíthető és elvitathatatlan.

A Digitális Megújulás Cselekvési Terv

Ezt ismerte (f)el a kormány a tavaly decemberben nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Tervében is, amelynek egyik kiemelt célkitűzése éppen a digitálisan írástudatlanok számának 2014-ig 1 millió fővel történő csökkentése. E cél a realitásoktól nem áll távol: azok aránya a 16-74 éves korosztály körében, akik sosem használtak internetet, az utóbbi öt évben megfeleződött.

A cselekvési terv két egymásra szervesen épülő eszközt is hadrendbe kíván állítani e cél elérése érdekében. Az első a lakossági motiváció felkeltése: az emberek érdektelensége az egyik legfőbb akadálya ma a felhasználói kör bővülésének. A nem-használók nagy része a „nem érdekel, nem tudom mire jó, nincs rá szükségem” válaszokkal üti el a nem használatot firtató kérdéseket. A második eszköz az elsőhöz szorosan kapcsolódva az érintettek szervezett keretek között történő oktatása, felkészítése a kor digitális lehetőségeinek kiaknázására.

Az utóbbira kézenfekvő megoldásnak tűnik az eMagyarország Program felélesztése, amely ugyan közel sem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket, de amely mögött az évek során komoly szervezeti háttér és nem utolsósorban a tömeges képzésekhez nélkülözhetetlen szakértői bázis alakult ki.

Az eMagyarország Program

Az eMagyarország programot még 2004-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium indította el. Finanszírozását hazai költségvetési források biztosították, amelyek pályázati úton jutottak el a pontok későbbi fenntartóihoz. A program első néhány évében, a kezdeti felbuzdulásnak köszönhetően több mint 3000 pont alakult meg országszerte. Az ország nem mindegyik településére jutott ugyan eMagyarország Pont, ám egy korábbi tanulmány szerint ezen időszakban a lakosság 83 százaléka számára volt elérhető valamely közösségi internet-hozzáférési pont.

A pontok működését és így a program megítélését azonban közel sem kísérte olyan egyöntetű tetszésnyilvánítás, mint ami a pontok számának drasztikus növekedéséből kiolvasható lenne. Az világos volt, hogy ennyi pontra sem igény, sem szükség nincsen. Már az sem volt érthető, hogy a pályázat kiírói arra az egyszerű kérdésre miért nem adtak választ, hogy valójában hány darab közösségi internet-hozzáférési pontot szeretnének látni. A koncepció alapvető hiánya mellett a hiányos – és ezért sokszor alig-alig működő – szervezeti háttér, a precíz felügyeleti rendszer kiépítésének elmaradása, azaz a nyilvánvaló szervezetlenség nem működő, soha ki nem nyitó, a nyitvatartási időket be nem tartó pontok sorát eredményezte. A pályázatok lebonyolítása után az IHM lényegében „elengedte a pontok kezét”, így akár az is előfordulhatott, hogy egy nyertes pályázó ugyan megvásárolta a működéshez szükséges számítógépeket, perifériákat, de azok beüzemelésére már sosem került sor.

2007-ben az IHM feladatait részben átvevő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezdeményezésére új szakasz kezdődött a program életében: ekkor kapta a program az eMagyarország 2.0 elnevezést. A minisztérium szakmai stábja felismerte, hogy ha nem változtatnak a pontok működési feltételein, akkor a több milliárd forintnyi állami ráfordítás veszhet kárba. A program új koncepciója, amely a pontokon szakszerű tanácsadást nyújtó humán infrastruktúra kiépítésére helyezte a hangsúlyt, arra a felismerésre alapult, hogy az infrastruktúra megléte önmagában nem jelent vonzerőt a potenciális felhasználók számára. (miközben a pontok nagy része kiváló ingyenes internetezési lehetőséget nyújtott a már amúgy is „digitális bennszülöttnek” nevezett fiatal korosztályoknak.) A szakszerű segítség révén – jött az indoklás – olyanok is megismertethetők a digitális kor vívmányaival, akik koruknál fogva tartózkodóbbak az internet-használattal szemben. Ezért jött létre az eTanácsadó rendszer, amely elvileg a pontok teljes nyitvatartási ideje alatt nyújt ma már szakszerű segítséget az internetezés legkülönbözőbb területein, az e-mail küldéstől az online vásárláson át egészen az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételéig.

A koncepcióváltásnak köszönhetően a pontokat felkeresők száma növekedésnek indult, a nyújtott szolgáltatások köre bővült, a nyitvatartási rendeket egységesítették, új monitoring rendszert vezettek be és újabb pályázati forrásokat tettek szabaddá a programban résztvevők számára, amelyek száma időközben, ahogyan az várható volt, jelentősen megcsappant. 2010 végére az eMagyarország Centrum tájékoztatása szerint mintegy 1800 pont működött az országban. Hogy a többi 1200-nak, az ott felhalmozott eszközöknek mi lett a sorsa, arról pontos információk nincsenek. Jó hír ugyanakkor, hogy a megmaradt pontok viszonylag egyenletesen oszlanak meg az ország keleti és nyugati részén, és ami külön örvendetes, hogy – az eMagyarország honlap tanúsága szerint – túlnyomó többségük az 5000 fő alatti településeken található.

A koncepcióváltás a fentiek ellenére sem hozta meg a várt áttörést a pontok életében, amelyek továbbra is igen alacsony hőfokon működnek. Az eMagyarország Centrum legfrissebb információi szerint három kiválasztott napon (2011.01.26-án, 2011.02.24-én és 2011.03.24-én) az eMagyarország hálózat összesen 32 060 ügyfelet szolgált ki, ami egy napra és egy pontra leszámítva kicsit több mint öt felhasználót jelent. A negatívumok ellenére úgy tűnik, hogy lehet még jövőjük az eMagyarország pontoknak, amelyekre vonatkozóan hasznosnak tűnő javaslatokat tett le az asztalra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A 2010-es kormányváltást követően az NFM új vezetése, látva a program anomáliáit, egy új koncepció kidolgozásáról döntött , amely többek között az eMagyarország pontok szolgáltatás-portfóliójának bővítését tűzi ki célul, továbbá azt, hogy a pontok a jövőben ne pusztán internet-hozzáférési helyként, hanem aktív közösségi terekként, képzési és oktatási programok helyszíneiként is funkcionáljanak, ahol a fő hangsúly az internet segítségét is felhasználva a helyi közösségek megerősítésére került. A pontok így válnának – az elképzelések szerint – olyan tömeges képzési programok befogadására és lebonyolítására alkalmas helyszínekké, ahol évente több százezer ember mélyülhetne el az internetezés és számítógép-használat rejtelmeiben. Ebben komoly segítséget nyújthat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által felügyelt Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) nevet viselő kezdeményezés is, amely ugyan elsősorban vidékfejlesztési profillal, de évek óta finanszírozza közösségi terek létrehozását uniós (ÚMVP) forrásból. (A redundáns állami hálózatok kiépítésének elkerülésére is odafigyeltek a döntéshozók, így az IKSZT pályázati felhívásában már ma is kötelezően ellátandó szolgáltatás az eMagyarország Ponttal közös internet-hozzáférés nyújtása.)

Közösségi terek az Unióban

A közösségi terek ilyen jellegű fejlesztéseinek az Európai Unió számos tagországában is régre nyúló hagyományai vannak . Az internetes közösségi terek népszerűségének hátterében az első helyen az ismerős közeg szerepel. A rokonok, családok, barátok, ismerősök körében történő tanulás nem tűnik olyan félelmetesnek, mint amikor az új ismereteket egy idegentől kell elsajátítani. A nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a digitális eszközöket és szolgáltatásokat nem használók információs társadalomba történő bevonása családi, baráti, ismerősi körben a leghatékonyabb. E programok másik nagyon fontos sikerkritériuma a lokális jelleg: a résztvevők helyben, otthonukhoz közel, ismerős környezetben, helyi segítők közreműködésével ismerkedhetnek meg az internet világával anélkül, hogy esetenként hosszú órákat kellene utazással tölteniük. Egy ilyen hálózat megléte a kormányok számára is előnyös, hiszen a digitális írástudás terjesztését nehéz központilag koordinált akciókkal felgyorsítani. A vizsgált nyugat-európai országokban sem ment minden gördülékenyen, de nem véletlen, hogy a digitális átalakulásban élenjáró országok nagy többségében a már meglévő közösségi internet-hozzáférési pontokat nem hagyják kárba veszni, és működtetésükre számottevő pénzügyi forrásokat különítenek el. Ez Magyarország számára is intő jel és követendő út lehet, hiszen a már létező pontokat nálunk sem kell újra létrehozni, a már meglévő infrastruktúrákat pedig vétek volna veszni hagyni.

Finanszírozás

A 2004 óta eltelt időszakban szakértői becslések szerint az állam körülbelül 6 milliárd forintot fordított különböző támogatási formákban az eMagyarország hálózat létrehozására, fenntartására, illetve fejlesztésére. Úgy tűnik, e keretek, legalábbis ami a hazai forrásokat illeti, kimerülőben vannak. 2010 végére az eMagyarország program eljutott odáig, hogy pótlólagos források bevonása nélkül nem fogja tudni alapvető feladatát betölteni. A 2011-es költségvetésben hozzávetőlegesen akkora forrás áll csupán rendelkezésre, amekkora a hálózat minimális szinten való működtetésre elegendő. Több százezer ember oktatására, és így a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben foglalt célok elérésére semmiképpen sem. Komolyabb forrásbevonásra elsősorban az EU strukturális alapjaiból (TIOP, TÁMOP) nyílhat lehetőség, amihez viszont elengedhetetlen a kormányzati szintű elköteleződés, a szükséges egyeztetések mielőbbi megkezdése az érintett szakmai intézmények között. A lehetőség adott, az NFÜ-től kapott információk szerint mindkét említett operatív programban több tíz milliárd forint áll még rendelkezésre hasonló célokra.

1 komment

Címkék: motiváció digitális írástudás oktatás képzés emagyarország program

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr802838881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hajdu István 2011.04.29. 15:49:32

Remek cikk.

A IKSZT program keretében nem igen látni az ösztönzést az idősebbek és a digitális világban járatlanok irányában (oktatás, továbbképzés, e-ügyintézés segítése, stb). A kimerülőben lévő források ellenére is fenntartható lehetne például a közmunka program keretében beágyazott tanácsadók képzésével és foglalkoztatásával. Persze ehhez is szükség lenne a hajlandóságra minden fél részéről.

Van arra vonatkozóan kimutatás, hogy milyen a kor szerinti megoszlás a pontok látogatói között?