Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'11 máj
03
07:45

Digitális megújulás - helyzetkép a hazai mobil szélessávról

Hajdu István

2011 a mobil szélessáv éve lesz – jelentette ki még januárban a Telenor, amikor a kínai ZTE vezeték nélküli berendezéseire váltott. E lépés nem mondható különösnek: egy hosszabb távú fejlesztési folyamat egyik lépcsőfoka csupán, amely csak kezdet lehet a további fejlesztések szempontjából.

Nem sokkal ezelőtt, március végén a Vodafone és a Huawei közös hazai fejlesztési terveit Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy sajtótájékoztató keretében méltatta. A két cég együttműködése hosszú évekre vezethető vissza: 2007-2008-ban a Vodafone már átesett egy nagyobb hálózatfejlesztési folyamaton.

Úgy tűnik, hogy a kínai óriáscégek nem csupán az MTK mobiltelefonok és olcsó tabletek gyártásával hívják fel magukra az utóbbi években a figyelmet, hanem egyre erősödő technológiai kompetenciájukkal, jelenlétükkel is. Magyarországon tehát technológiailag eljuthatunk oda, hogy immár van olyan eszközpark, amely megfelel mind a 3G, mind a 2G kommunikációra ugyanazon a hálózaton keresztül, bővülhet tehát a lefedettség területe, gyorsulhat a mobilinternet.

A magyar szélessáv-fejlesztési koncepció is hasonló célkitűzéseket fogalmaz meg:

  • 2013-ra 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget szeretne az ország felmutatni (2 Mb/s le- és 512 kb/s feltöltési sebesség),
  • 2014-re olyan új generációs szolgáltatásokat kell bevezetni legalább 1 millió hozzáféréssel, amely már 20 Mb/s adatsebességű – és ezzel párhuzamosan az átlagos sebességet 10 Mb/s körül kell tartani.

Ha figyelembe vesszük a Nokia becslését, miszerint 2015-re a világon 5 milliárd ember fog mobilinternetet használni, akkor valós igénynek tűnik mindaz, amit a Digitális Megújulás Cselekvési Terv vázol. Ha azonban a hazai viszonyokat nézzük, már árnyaltabb a kép:

Az okostelefonok ugyan gombamód szaporodnak, a hozzájuk kapcsolható internet előfizetések számának növekedése elmarad a készülékvásárlások számától, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyfelől 35%-ra tehető azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik nem szélessávval lefedett területen élnek. Másrészről a szükséges frekvenciák nem állnak rendelkezésre a szolgáltatók számára, és az árazás sem ösztönzi a szolgáltatókat a mobilinternet értékesítésének a növelésére. Az ellenható tényezők ellenére az NMHH statisztikai gyorsjelentése szerint 2011 februárjában az aktív mobilnet előfizetéssel rendelkezők száma meghaladta az 1 milliót, pedig a digitális átállás 2014-es elhalasztása is csökenti a szabad frekvenciákat.

Öt éve húzódik a 900 Mhz-es sáv üres tartományainak értékesítéséről szóló vita (még szabad 11 MHz-nyi sáv), melynek végére idén azért jó eséllyel pont kerülhet. Már pedig önmagában csupán a frekvenciaértékesítés, bérlés, aztán a majdani fejlesztések is jelentős bevételhez juttathatják a költségvetést, míg a technológiai fejlődés előtt is kinyílnának a kapuk. Az NFM végül is árverés útján fogja értékesíteni az EU-s GSM irányelvek hatálya alá tartozó, szabadon maradt frekvenciákat. A jogalkotás várhatóan az év első felében lezárul, és a harmadik negyedévben már egészen konkrét dolgok, akár tervek megfogalmazása, fejlesztések is történhetnek a témában. Talán már év vége felé a szolgáltatói csomagok árai is érzékelhetően csökkennek.

Újgenerációs hálózatok terjedéséről hazai viszonylatban azt követően lesz érdemes beszélni, hogy a technológiai feltételek széles körben teljesülnek. A hazai nagysebességű LTE hálózatok kiépítése némileg csúszhat ugyan, de a szolgáltatók technológiai fejlesztéseinek köszönhetően az alapinfrastruktúra hamarosan teljesen elkészülhet - a szolgáltatók már tesztelik ezeket a hálózatokat.

A kép teljessé tételéhez érdemes megnézni a 3G helyzetét más országokban is. Amerikában a szolgáltatók már a negyedik generációs (4G) mobil kommunikációt terjesztik – egyre szélesedő készülékkínálattal és szolgáltatásokkal, ám ott sincs 100%-os 3G-s lefedettség: az ország belső területein a szolgáltatók fejlesztési hajlandósága rendre alábbhagy. Közelítve Magyarország felé, sem Németországban, sem Nagy-Britanniában (ahol nem rég indította első 900 MHz-es 3G-s mobiladat-szolgáltatását az O2) nem találunk teljes lefedettséget, habár a magyarországi szinthez képest mindkét országban egyaránt nagyobb a beltéri és a kültéri arány. A hazai szolgáltatók egyelőre leginkább csak a városok környékére korlátozzák a 3G elérési lehetőségeiket.

A lefedettségre vonatkozó adatok mellett mindenképpen meg kell említeni még a teljesség kedvéért a hálózat sebességét. A 3G, azon belül is például a HSDPA sebesség mérése nem egyszerű, ezért a szolgáltatók még a garantált sebességadatokat is csupán egyfajta iránymutatóként értelmezik. Sebesség tekintetében a magyarországi szolgáltatók igencsak kitesznek magukért, mert a legjobbak közé tartoznak európai összehasonlításban.

Vannak tehát tervek, amelyek összhangban állnak az EU Digitális Menetrendjével, mozgolódás is látszik mind a szolgáltatók, mind a szaktárca oldalán, és még idén talán egy újabb lépést tehetünk a valóban gyors mobil szolgáltatások bevezetése felé. Ha a 900 MHz, majd a digitális átállás hozadékaként a 800 MHz használatba vétele is rövid időn belül megtörténik, elérhető közelségbe kerül a 4G bevezetése is, ami gyorsító pályára állíthatja a mobil internetezés hazai piacát.

Szólj hozzá!

Címkék: szélessáv digitális információs társadalom

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr312871027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.