Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'11 dec
19
08:05

Nemzeti mobilfizetési rendszer - pro és kontra

Hajdu István

Láng Zsolt új, állami alapokra helyezné a teljes mobilfizetési piacot, a parkolástól az autópálya matricán át egészen az SMS-ben megvásárolható önkormányzati szolgáltatásokig. Szimpla államosítást céloz, politikai indulatok kifejeződése, vagy alaposan átgondolt, támogatandó kezdeményezés a II. kerület polgármestere által benyújtott törvényjavaslat?

A mobil fizetési rendszer manapság úgy működik, hogy az ügyfél SMS elküldésével vásárolhat különféle dolgokat, például autópálya matricát, amelyet az ügyfél mobilszolgáltatóján keresztül egy egyedi mobilfizetési rendszer teljesít. E háttérrendszerek azonban nem egységesek, ahogyan az árak sem. Egy-egy szolgáltatás ára viszont a szolgáltatók mindegyikénél hasonlóan alakul, ami felettébb furcsa, hiszen ez nem egészen szolgálja a versenyt és a fogyasztó érdekeit.

Kicsit távolabbról vizsgálva a dolgot, számos rendezvényen hangzott el idén, hogy 2012 a mobilfizetés nagy éve lehet, a benne rejlő hatalmas lehetőségeknek köszönhetően. Jön az NFC (Near Field Communication), amely már jól vizsgázott kicsiben a Sziget fesztiválon, és amely köré a bankok és a szolgáltatók összefogásával egyesületet is alapítottak már Magyar Mobil Tárca Egyesület néven. A technológia tömeges elterjedését 2012 második félében várják a szakértők.

A Google Amerikában saját e-pénztárca programot indított Google Wallet néven, míg Európában a MasterCard vesz részt hasonló fejlesztésben. Az alkalmazások minden mobil készülékre elérhetőek és egységes rendszerben kínálnak megoldásokat tömegközlekedési bérletek és egyéb fizetési megoldások megvásárlására.

Egy friss nemzetközi felmérés szerint a mobilfizetés és az NFC-vel történő fizetések egyre népszerűbbek világszerte. A tranzakciók idén 240 milliárd dollárt értek el, míg 2015-re ez az összeg elérheti akár a 670 milliárd dollárt is.

Láng Zsolt javaslata kivenné a versenyszféra kezéből a mobilfizetés működtetését, helyette egységes, államilag felügyelt rendszert és árképzést valósítana meg. A javaslat négypntos magyarázatot ad arra, hogy miért van értelme az állami hatáskörbe történő átvételnek:

  •  Egységes rendszer
  •  Egységes fejlesztések
  •  A méretgazdaságosság elve alapján növeli a hatékonyságot
  •  A közpénzek átlátható, hatékony mozgását biztosítja

Nos, az egységes rendszer ideája nem újdonság és támogatható pontja is lehet a javaslatnak. A mai erősen szegmentált környezetben az egyes rendszerek, szolgáltatók és fejlesztő cégek számos kombinációja megtalálható, ami például kompatibilitási szempontból hátrányos lehet.

Az is tény, hogy a mobilszolgáltatók gyakran túlzottan egységes és a versenyt némileg korlátozó hozzáállást tanúsítanak az ügyfeleik felé. Az efféle magatartással száll szembe az Európai Bizottság, szigorú intézkedései szigorú és következetes végrehajtásával és végrehajtatásával. Példának okáért említjük az átláthatóbb ÁSZF-ek ügyében és a tisztességesebb magatartás érdekében bevezetett szabályokat, valamint a meghatározott menetrend szerint csökkenő roaming és egyéb szolgáltatási díjak szabályozását.

Ami a második pontot illeti, a több rendszer, a többféle megoldás kevésbé átjárható rendszerekhez vezet. Mindazonáltal a versenyt jól szolgálhatja, ha csupán a hatékonyabb, jobban bevált rendszerek maradnak fenn és nem csupán a profitmaximalizálás, hanem a minőség is fontos szerephez jut.

Erre is utalhat a harmadik pont, amelyben a képviselő „az állam jó gazda” képet erősíti. Ha ugyanis állami kézbe kerülnek a fent említett szolgáltatások, rendszerek és a díjszabás, hatékonyabb működés érhető el. Ezt azonban semmi nem támasztja alá, kiváltképp az eddigi nagy állami beruházások tapasztalatai nem, illetve a vissza-visszatérő botrányok ezen állami beruházások elfogult pénzkezelései kapcsán.

Az állami szerepvállalásnak nem feltétlenül kellene azzal járnia, hogy a teljes rendszert önkényesen és kényszerűen állami hatáskörbe helyezik. Az ilyen drasztikus beavatkozások miatt akár el is maradozhatnak a külföldi tőkebefektetések és támogatások, ami évekre visszavetheti a fejlesztéseket.

A közpénzek átláthatóbb mozgásáról szintén mindannyian ismerünk már történeteket, híreket a sajtó révén, így ezt az indoklást sem látom teljesen megalapozottnak. Az úgynevezett kényelmi díj, vagyis a szolgáltatásért elkérhető extra felár megállapítása is állami kézbe kerülne a törvény megszavazásával. Nagyjából hatósági árasnak is nevezhetnénk az SMS után fizetendő díjakat.

Annak tudatában, hogy jelenleg a mobil fizetési technológiák fejlesztésében piacvezető Cellum cégcsoporthoz tartozó Cellum Global Zrt. a piac legnagyobb szereplője, amelybe nemrég invesztált több százmillió forint tőkét a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., gondolhatnánk politikai indíttatásúnak is a javaslatot. Utóbbi cég ugyanis Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter vezetése alatt áll, míg a Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója jelenleg Kóka János, korábbi gazdasági miniszter.

A megállapodással, amelyet idén szeptember 1-én írtak alá, a mobil fizetési üzletágban a régió legnagyobb tranzakciója jött létre. A Cellum által fejlesztett rendszerek nemzetközi terjesztésére és további fejlesztéseire jó esély nyílhat azáltal is, hogy Magyarországon a MasterCard e céget választotta mobil fizetési partneréül, köszönhetően a cég eddigi tevékenységének. Közvetlen brüsszeli forrásokat is felhasználva a csoport Közép-Kelet Európa meghatározó mobilfizetési erejévé szeretne válni.

Csak remélni lehet, hogy nem a fenti okok vezetik a honatyákat a törvénykezésben, hiszen egy erős és minőségi magyar szolgáltatás a térségbe jelentős forrásokat vonzhat, bevételt hozhat és regionális pozíciót építhet ki, míg egy koncentráltan állami tulajdonú rendszer és vállalkozás értelemszerűen hazánk szűk határai közé szorul.

Meg kell említenünk, hogy az SMS-alapú mobil fizetési megoldás az okostelefonok és egyéb mobil internetezésre alkalmas eszközök járványszerűen terjedése miatt akár veszíthet is a jelentőségéből és piaci részesedéből. Az IP alapú szolgáltatásokra viszont az állami kényszer nem vonatkozna, így az maradna a piac kezében és idővel minden bizonnyal nagy támogatottságra szert tehet.

Összefoglalva tehát a javaslat igencsak megosztó. Bizonyos intézkedések bevezetésére mindenképp szüksége lenne a szektornak a verseny és az átláthatóság biztosítása érdekében, viszont a javaslat olyan erős állami nyomás alá helyezné a mobilfizetési ágazatot hazánkban, amely akár hosszú távon is visszavetné a fejlődést.

A szolgáltatók versenyt korlátozó tarifáit valóban szabályozni kellene, de a politikai indokokat távol kellene tartani a javaslat vitájakor és szavazásakor.

Szólj hozzá!

Címkék: digitális információs társadalom elektronikus ügyintézés

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr253455094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.