Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'11 dec
22
08:05

100 millió euró a nyílt adatkezelésért

Hajdu István

„Határozott jelzést küldünk ma a kormányzatoknak: az önök által kezelt adatok többet érnek, ha elajándékozzák őket.” – mondta Neelie Kroes az új EU-s nyílt adatkezelési stratégia kapcsán. Az adatok közpénzből állnak elő, ezért elvárható, hogy az állampolgárok is hasznot húzzanak belőlük.

Az Európai Bizottság elnök-helyettese szerint a kormányzati, állami tevékenységek során előálló adatoknak a lehető legszélesebb körét nyílttá kell tenni. A nyílt adat olyan általános információ, amelynek használata, további felhasználása vagy újraelosztása bárki előtt – díjtalanul vagy a csekély fizetség fejében – nyitva áll. A felülvizsgálat előtt álló 2003-ban elfogadott szabályozás túlságosan bonyolulttá, átláthatatlanná tette az adatok elérését és kezelését.

Hazánkban is jellemző példa, hogy a térinformatikai vállalkozások, projektek megvalósítói adatok hiánya miatt falakba ütköznek, ami adott esetben a versenyt is megakadályozza. Ilyenek például a kizárólagos licencek, de említhetném még a magas hozzáférési költségeket is. Sokszor még azt is nehéz megállapítani, hogy egy adott adatkört ki kezel, és lehet-e egyáltalán nyilvános az adat.

Ha az irányelvet felülvizsgálják, a remények szerint az új szabályozás életbe léptével csekély összeget kell majd fizetni egy sor olyan adatért, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak. Ez új hozzáférési bevétel pedig csupán az adatkezelési kiadások fedezetére marad a rendszerben, így várhatóan nem lesz túlzottan magas.

Általános szabályként biztosítani kell a közigazgatási szervek által hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználását akár kereskedelmi célokra is. Lényegében számos statisztika, információ kerülhet a kutatók, újságírók, elemzők kezében a jövőben, ami az EU várakozásai szerint munkahelyek teremtését, hatékonyabb működést és nem utolsó sorban megtakarításokat eredményezhet az unió számára.

Ugyan a felsorolt adatok többsége már most is díjmentesen fellelhető publikus formában az interneten, szükség van egy rendszerező, összefogó oldalra és adatbázisra, hogy könnyebben elérhetővé váljanak nagyobb közönség számára is. Éppen ezért a tervezet számol a könyvtárak, levéltárak adatainak nyilvánossá tételével is, ami hatalmas előrelépés lehetne, amennyiben megvalósul.

Természetesen a személyes jogok és adatok nem sérülhetnek, ezért például a szerzői jog hatálya alá eső műveket vagy a bárki számára hátrányos dokumentumot nem lehet nyilvánossá tenni. Ez lesz talán az egész rendszer legvitatottabb része, ám az eddigi tapasztalatok alapján nem jellemzőek visszaélések.

Az Európai Unióban eddig az Egyesült Királyság és Franciaország hozott létre nyílt adatokat kínáló portált, de például Kanada is rendelkezik hasonlóval. Az adatok nyílttá tétele – a fenti példákat böngészve – egyértelművé, átláthatóbbá teszik a kormányzati adatokat, segítik az innovációt az adatokat felhasználó vállalatok számára és közelebb hozza a kormányzást az emberekhez, akiknek többsége csupán a választások idején találkozik hasonló adatokkal.

Ami pedig az ösztönzést illeti, az Európai Unió 2011–2013 között az érintett intézményeket 100 millió eurós összegű támogatásban részesíti, amelyet az adatkezelési technológiák fejlesztésére irányuló alapkutatásra fordíthatnak majd, valószínűleg K+F projektek keretében.

Szólj hozzá!

Címkék: kormány digitális információs társadalom digitális tartalmak

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr423471228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.