Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'12 feb
01
08:05

Az internet-hozzáférés joga

ferenck

Tavalyi adatok szerint 2 milliárdan netezünk. Az információs társadalomban – legalábbis a fejlett országokban – egyre többen férnek az internethez, és a növekedés a következő években is folytatódik. Vajon alapvető jog-e, jog-e egyáltalán belépésünk az online világba, vagy csak egy technológiáról, a joggyakorláshoz keretet adó eszközről van szó?

A jelenleg a Google-nál tevékenykedő Vinton G. Cerf, a világháló egyik alapító atyja szerint az utóbbiról van szó, más véleményformálók viszont ugyanolyan alapjogról beszélnek, mint például a szólás vagy a gyülekezés szabadsága.

A tavalyi „arab tavasz” és más tömeges politikai megmozdulások világszerte bizonyították az internet és az azzal interakcióban lévő eszközök mobilizáló erejét. Sok esemény eleve meg sem valósult volna világháló nélkül: a résztvevők zömében ott szervezték és reklámozták azokat, ott kommunikáltak egymással és elvbarátaikkal, a hálózaton és általa kürtölték világgá céljaikat.

Gyorsan fel is merült az elvi kérdés: a hozzáférés polgári vagy emberi alapjog, vagy egyik sem?

Aktualitását az is adja, hogy az észak-afrikai és közel-keleti eseményekben érintett kormányok a kapcsolódás ellehetetlenítésével (is) próbálták megtörni ellenfeleiket. Általában nem jártak sok sikerrel.

Olyannyira nem, hogy az ENSZ még tavaly júniusban kiadott egy dokumentumot, amely szerint az internet „nélkülözhetetlen eszköz az emberi jogok széles körének gyakorlásához, az egyenlőtlenség megszüntetéséhez, a fejlődéshez, ennélfogva az egyetemes hozzáférést minden országnak prioritásként kellene kezelnie.”

Egyes államok (például Franciaország és Észtország) bíróságai és parlamentjei már korábban kimondták ugyanezt.

Az ENSZ-dokumentumban azt is leírják, hogy az internet a XXI. század egyik leghatásosabb eszközeként, biztosítva a szabad információáramlást, megkönnyíti az aktív polgárok részvételét demokratikus társadalmak felépítésében. Ugyanakkor kifejezi az online véleménynyilvánítás (gyakran politikai indíttatású) kriminalizálására tett törekvésektől való félelmet is, és arról sem feledkezik meg, hogy egyes fejlődő országokban az elektromos áram szolgáltatása sem evidens, azaz az „egyetemes hozzáférés” nyilvánvalóan nemcsak politikai, hanem gazdasági-társadalmi okok miatt sem valósulhat meg máról holnapra. Pontosan ezen okok miatt – a széleskörű, lehetőleg mindenkire kiterjedő, megfizethető árú hozzáférést promótálandó – kellene államoknak, nemzetközi szervezeteknek stb. a társadalom összes szegmensét érintő hatékony stratégiákat kidolgozniuk, elfogadtatniuk.

Cerf szerint azért félrevezető az érvelés, mert egy technológia ugyan lehetővé teszi a jogok gyakorlását, ám önmagában még nem alapjog, nem ugyanaz a kategória, mint például a szabad véleménynyilvánítás vagy vallásgyakorlás. Ugyanaz, mintha néhány évszázaddal ezelőtt a közlekedést akkor megoldó „élő technológiák”, a lovak birtoklását fogalmazták volna meg emberi alapjogként.

A törvényeken alapuló, tehát nem emberlétünktől eleve adott polgári jog esetében hasonló a helyzet – így a Google-guru: az internet csak egy eszköz, valami sokkal fontosabbat érhetünk el vele.

Eddig a hasonlóság, ám valamiért mégis más egy kicsit. Az Egyesült Államok törvényhozói például soha nem fogalmazták meg, hogy a telefon alapvető emberi jog, viszont az elektromosság, telefónia és a szélessávú internet fúziója által egyfajta „egyetemes szolgáltatás” megvalósulásának vagyunk szemtanúi. Márpedig egy ilyen szolgáltatáshoz való hozzáférés joga elvileg és a törvény betűje szerint is bárkit bárhol megillet, ami adott esetben egyetemes polgári jogként is értelmezhető.

Cerf szerint a (jog)filozófiai érvek és ellenérvek azonban elfeledtetnek egy sokkal fundamentálisabb kérdést: a technológiakészítők felelősségét az emberi és polgári jogok támogatásában. Az internet az információ korábban soha nem tapasztalt mértékű, globális szinten történő létrehozását, megosztását és elérhetőségét garantáló egyenlősítő platformként funkcionál, és ennek következtében emberi és polgári jogaink gyakorlásának új lehetőségeit nyújtja. A fejlesztők feladata viszont nemcsak az, hogy megadják a lehetőségeket az online felhasználóknak, hanem az is, hogy megteremtsék (és megőrizzék) a malware-ek különböző formáival (és következményeikkel) szembeni biztonságot, a használat biztonságosságát.

Érdekes és tanulságos eszmefuttatás, még ha néha kissé skolasztikusnak is tűnik. Mennyiben tekinthető egy technológia eszköznek, illetve mennyire haladja meg eredeti eszköz-rendeltetését? Mert ha igen, márpedig a média és különösen az internet esetében ez történik, a hozzáférés is több alapjogok gyakorlásának pusztán technológiai feltételénél.

5 komment · 1 trackback

Címkék: információs társadalom alapjogok

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr383653309

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A Twitter után (előtt) a Google is országonként cenzúráz 2012.02.01. 19:02:22

A Twitter után néhány nappal a Googleról is kiderült, hogy bevezette a felhasználói tartalmak országonkénti blokkolását, egyelőre a Blogger blogszolgáltatásnál....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalahadin 2012.02.01. 16:12:00

A jelenlegi jogszabályi környezet alapján teljesen egyértelmű, hogy az internethez való hozzáférés joga jelenleg messze van attól, hogy alapjog legyen, még akkor is, ha van az embernek pénze a szolgáltatás kifizetésére. Minden szolgáltató ÁSZF-ben benne van ugyanis, hogy a szolgáltatónak az igény bejelentésétől számítva 15 napja van, hogy nyilatkozzon, hajlandó -e adott igényt kielégíteni, vagy nem. Csak erre kötelezett, arra nem, hogy mindenképpen szolgáltasson. Ahol nincs alternatív szolgáltató, mobil sem, ott ha a vezetékes monopolista azt mondja, túl sok beruházás lenne neki az adott végpont, vagy terhelt a hálózat, akkor bizony középső ujj van, jogok ide vagy oda.

torvenyfigyelo · http://www.torvenyfigyelo.hu 2012.02.01. 16:29:52

Várjuk ki a végét, majd nyújtanak be erre is törvényjavaslatot... :D

logikaibukfenc 2012.02.01. 17:55:11

és mint tudjuk : a techika az ördögtől való

drszabozsolt 2012.02.01. 18:43:15

@logikaibukfenc: Nem hinném, hogy az ördögtől való. :) Az ember tette ördögivé.

ingenium rusticus /nyomokban félázsiait tartalmaz! · http://kigondoltam.blog.hu/ 2012.02.01. 19:22:44

Javítsatok ki, ha csalnak az emlékeim, de Finnországban nem alapjog?