Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'12 feb
10
08:05

Járatlan út a járásoké

Hajdu István

Az új év még nem hozta el a megvilágosodást. Az önkormányzatok és kistérségi hivatalok év elején ismerhették meg a kormány tavaly ősszel bejelentett járási rendszeréről szóló tervezetet, amelyet az érintettek január 29-ig véleményezhettek. A felosztás és a vélemények is egyaránt kusza képet mutatnak. Kevés a konkrét információ, így nem könnyű állást foglalni az ügyben.

A közigazgatás átalakítási folyamatának részeként 2013-ban lép életbe a kistérségeket felváltó járási rendszer. Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyeinél alacsonyabb szinten intézhető államigazgatási feladatok ellátása lesz, vagyis az önkormányzatok csak saját hatáskörükbe tartozó ügyekkel foglalkoznak majd ezt követően. A járások és körzetek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként 2013. január 1-jével kezdhetik meg működésüket. E lépéssel pedig egy erősen központosított államigazgatási rendszer jöhet létre. Ha egy település más járáshoz szeretne tartozni, akkor arra is lehetőség lesz Navracsics Tibor szerint, ám a döntéshez ebben az esetben is kormányzati szintű hozzájárulásra lesz szükség.

Várhatóan idén februárban kerül az Országgyűlés elé a törvényjavaslat, majd pedig a járási székhelyeket és illetékességi területet szabályozó kormányrendeletet várhatóan június végén fogadhatja el a kormány. Arra nem érkezett magyarázat, hogy  az illetékességi területeket miért nem a hatásköröket érintő kérdésekkel együtt rendezik a jogszabályban.

A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Az eddigi információk szerint ugyanazok végzik majd a munkát a járási hivatalokban, akik eddig az önkormányzatoknál dolgoztak.

Január 29-ig véleményezhették a képviselő-testületi tagok és a települések polgármesterei a tervezetet. Ennek során több mint 600 javaslat érkezett a kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról, amelyek feldolgozása jelenleg is zajlik.

Sarkos az álláspontja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ), amely nem támogatja a járási hivatalok kialakítását, valamint az önkormányzati és állami feladatok szétválasztását célzó javaslatot.

A MÖSZ szerint nem világos, hogy pontosan milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz, hol, milyen eszközökkel és szakemberekkel kívánják a hivatalokat fenntartani. A szervezet elkésettnek és előkészítetlennek ítéli meg jelenlegi állapotában a javaslatot, amely - a szervezet szerint - "további kapkodást és bizonytalanságot eredményezhet".

Kifogásolható, hogy nem ismert az eredeti célok megvalósulását alátámasztó hatástanulmány, például a költséghatékonyságról.  Arra sincs magyarázat, hogy miből adódnak és miért szükségesek a járások közötti nagy lakosság- és településszámbeli különbségek, így akár politikai indokok is felmerülhetnek a háttérben.

Vélhetően az új járási rendszer az ügyintézés eddigi folyamatát nem egyszerűsíti, a bürokrácia átláthatatlanságát pedig nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg: plusz hivatalok, köztes intézmények létrejöttével és az ügyintézés hosszabbodásával jár majd.

A választásokkor nyilván szerepet kap majd az új felosztás, de nem látható, milyen funkcióval, mint ahogy az sem, hogy az átalakításra honnan lesz fedezete az államnak. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára egy előadásában kifejtette, hogy az állam e lépéssel közelebb szeretne kerülni az emberekhez, illetve a régóta hangoztatott egyablakos ügyintézés (kormányablak) is megvalósulhat az átalakítások során.

Az alábbi linken tömörített formában megtekinthető a tervezett felosztás, összehasonlításként pedig itt elérhető a jelenleg is érvényben lévő kistérségi rendszer. A különbségek és hasonlóságok felfedezését az olvasóra bízom.

Szólj hozzá!

Címkék: kormány információs társadalom e közigazgatás

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr203978123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.