Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'12 ápr
18
08:05

Stratégia megvalósítás előtt I. - Középpontban az ember

ICT Reporter

Nagyra törő tervek és részbeni sikerek - így jellemezhető a kormány infokommunikációs stratégiájának, a 2010-ben elfogadott, tehát a félidejéhez érkező Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek eddigi megvalósulását. Írásunkban arra keressük a választ, hogy is áll a kormány a stratégia végrehajtásával. Az első részben a cselekvési tervnek a "Középpontban az ember" címmel jellemzett, a lakosságot érintő célkitűzéseit és az elért eredményeket vetjük össze.

A még Nyitrai Zsolt, egykori infokommunikációs államtitkár* által bejelentett és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által is támogatott terv nagyra törő célokat tűzött ki maga elé.

A cselekvési terv állampolgár pillérének fő célja:

Az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének javítása, versenyképességének fokozása, a társadalmi jólét növelése

alcélok:

a) Gyorsuljon fel a digitális írástudás terjedése a lakosság körében, a köz- és felsőoktatás minden résztvevője sajátítsa el a digitális készségeket
b) Felnőttképzési és szakképzési formákban is legyenek az e-készségek elsajátíthatók, növelve ezáltal a munkahelyhez jutás esélyét
c) Legyen különböző élethelyzetekhez igazodóan könnyen hozzáférhető, könnyen igénybe vehető, széleskörű magyar nyelvű szolgáltatás és tartalom kínálat
d) Bővüljön az állampolgárok rendelkezésére álló munkahelyek száma az e-készségük növekedése, mint versenyképesebb munkaerővé válásuk eredményeképpen, illetve távmunka megoldások alkalmazásával és új iparágak létrejötte által
e) Az infokommunikációs szolgáltatások vonják be a lemaradt, hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű állampolgárokat a digitális világba, a számukra is könnyen igénybe vehető, akár emberi beavatkozást nem igénylő infokommunikációs tartalmak és szolgáltatások segítségével
f) IKT eszközökkel is tegyük vonzóvá és könnyen elérhetővé Magyarországot, mint a turisztikai célpontot. Segítsük a pozitív országkép kialakítását az IKT eszközeivel
g) Vonjuk be a civil szervezeteket az információs társadalom építésébe.

Van/volt is hova fejlődnie a magyar információs társadalomnak, amely a legtöbb mutatószám tekintetében továbbra is az uniós rangsorok végén kullog.

A terv állampolgári pillérének első hallásra ambiciózusnak tűnő célkitűzése az volt, hogy a digitálisan írástudatlanok száma 2014-ig 1 millió fővel csökkenjen. Ez talán erős vállalásnak tűnhetett 2010-ben, de ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon mekkora a digitális analfabéták száma, azaz, akik nem használnak sem számítógépet, sem internetet, akkor látható, hogy a kormány nem túlságosan kemény fába vágta a fejszéjét. Ha másképp akarunk fogalmazni: van még miből "lecsípni".

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a 16-74 év közötti korosztálynak 2010-ben 32%-a, 2011-ben 28%-a (az EU27 átlaga 24%) még soha nem használt számítógépet. Ez az abszolút számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy 2011-ben Magyarországon 2,1 millió ember volt digitálisan írástudatlannak tekinthető (a fenti korosztályban), amely mintegy 310 ezer fővel kevesebb a 2010-ben mért adatokhoz képest.

Év

Lakosság száma (16-74 év között, fő) A digitálisan írástudatlanok száma az adott korosztályban (fő)
2010 7 689 978 2 460 793
2011 7 656 975 2 143 953

                              Forrás: KSH, Eurostat

megj.: természetesen a 16 év alatti és 74 év fölötti korosztályokban is vannak digitálisan írástudók, ill. írástudatlanok, előbbiek javítanák, utóbbiak rontanák az összképet.

A digitálisan írástudók arányának változása a 16-74 év közötti korosztályban az Európai Unióban és Magyarországon (%-ban)

Forrás: Eurostat

Ez természetesen messze nem jelenti azt, hogy ennyi ember csatlakozott volna az internet-használók táborába, hisz a nem használó idősek (akik tehát átlépik a 74 évet) közül sokan kerülnek ki, a fiatalok közül pedig be a 16-74 év közötti korcsoportba. Hogy ebből a 310 ezer főből végül is hány ember tekinthető valójában új felhasználónak és ebben mennyi szerep jutott a stratégiának, továbbá az azt követő kormányzati lépéseknek, nehéz kihámozni. Mindenesetre a cselekvési terv eddigi életútját végigkövetve úgy tűnik, hogy az organikus fejlődésnek nagyobb szerep juthatott.

Mint azt az alábbi összefoglaló táblázat is mutatja, a terv lakossági pillére két nagyobb - és egyébként helyes - célt (a digitális készségek elterjesztését, valamint a készségek további mélyítését) tűzött ki maga elé, amelyek mögé a terv alkotói három, illetve két programot rendeltek.

A "Középpontban az ember" intézkedés és akciói

Akció megnevezése Kormányzati lépés történt-e?
A DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE  
Motivációs program indítása Nem/nem tudunk róla.
Intelligens közösségi terek kialakítása, fejlesztése Igen, uniós források bevonásával/a határon túli eMagyar Pontokat ugyanakkor ez nem érinti.
Az IKT szerves beépítése a közoktatásba, egyben a multimédiás távoktatás mint eszköz elterjesztése

az új NAT így fogalmaz: "Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon építenek az informatikára. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátítása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata."

Ugyanakkor a dokumentum tartalmából nem következik az IKT-eszközök informatika órán kívüli tudatosabb használata.

INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS, ÉLETMINŐSÉG-JAVÍTÁS  
A távmunka fejlesztésének támogatása Központi költségvetési forrásból nem, az NFÜ két pályázatban támogatja.
Digitális átállás minden magyar háztartásban  Monitoring jelentés készült. A kormány a digitális átállás határidejét 2014 végére tolta ki.

 

Motivációs programról jelen állás szerint semmilyen ismeretünk nincsen, pedig ha valami igazán akadályozza az internet felhasználók számának radikális növekedését, az mindenképpen éppen az, hogy a potenciális használók jelentékeny hányada nem kellően motivált az online világ nyújtotta lehetőségek használatára. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a minisztérium ezidáig nem mert lépni ez ügyben. A hazai források szűkössége, a költségvetési források elvonása minden központi közigazgatási szervet súlyosan érintett, így vagy már megtervezett programok maradtak "mélyfagyasztásban", vagy már a tervezési szakaszban elhaltak. Félelemre adhatnak okot a korábban e tárgykörben indult programok is (például a Netrekész kampány), amelyek a kellő kormányzati (és piaci) elköteleződés hiányában rendre kudarcot vallottak.

Összehasonlíthatatlanul pozitívabb a kép az intelligens közösségi terek tekintetében, ahol a kormány részben az eMagyarország Hálózatot üzemeltető minisztériumot, illetve kormányzati háttérintézményeket is bevont egy olyan uniós finanszírozású program végrehajtásába, amelynek részben az informatikai kompetenciák fejlesztése is célja. A TÁMOP 2.1.2 projektben így lehetőség nyílik az eMagyarország Pontok infrastrukturális fejlesztésére, az eTanácsadók képzőként történő bevonására és nem utolsó sorban a pontok népszerűségének növelésére. A felhasználók számának várható bővüléséről nem is beszélve.

Az IKT-eszközök használata a közoktatásban megint csak neuralgikus pontja az utóbbi évek információs társadalmi fejlesztéseinek. A téma kapcsán nincs olyan szakértő vagy civil, akinek ne a digitális tábla tenderek sorozatos kudarca jutna eszébe, pedig a táblák csak egy - ugyan hasznos - részét képezik az infokommunikációs tudás megszerzésének, illetve mélyítésének. Prezentáció készítése a történelem órán, vaktérkép a google maps segítségével földrajzon, excel táblák használata, diagramok készítése kémiából, matekból vagy fizikából egyrészt szemléletesebbé, befogadhatóbbá, élvezetesebbé teszik a tananyagok elsajátítását, másrészt olyan készség szintű tudást biztosítanak a gyerekek számára, amelyeket későbbiekben nem nélkülözhetnek a munkaerőpiacon. E tekintetben az új NAT tervezetének bevezető szövege nagy reményekre adhatna okot (lásd táblázat), de a kezdeti lendület a fejlesztési feladatok tekintetében alábbhagyni látszik. Nehezen érthető mind a feladatok felosztása (ki különíti el és milyen logika mentén például az infokommunikációt az információs társadalomtól), mind néhol azok tartalma (miért kell a számítógépes perifériák megismerésére, használatbavételére, működésük fizikai alapjaira tanórákat vesztegetni), de legfőképp nem szűrődik át a koncepcióból annak a kormányzati akaratnak az érvényesülése, hogy az infokommunikációs eszközök miként hatják át a jövőben a közoktatás és a diákok mindennapi életét.

A távmunka esetében is jellemző trend, ha tetszik, kötelező elvárás, hogy az e területen megalkotott programokat is hazai költségvetési eszközök hiányában uniós forrásokból finanszírozzák. Ez kézenfekvő lépés, hisz a foglalkoztatás növelése az egyik alappillére az uniós fejlesztési dokumentumoknak, így a Széchenyi Tervnek is, ráadásul erre az Európai Unió óriási összegeket is szán. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a tervezési folyamat lassúsága, a pályázati eljárások bonyolultsága, sok esetben az eltérő, egymással konkuráló kormányzati akaratok lassítják mind a pályázati folyamatokat, mind a felhasználható források hatékony kifizetését. Talán ezért alakulhatott úgy, hogy az NFÜ által a TÁMOP-ban meghirdetett programok közül csupán kettő kapcsolódik közvetve, illetve közvetlenül az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztéséhez, ráadásul ezek is összesen kétmilliárd forint keretösszegűek és csupán egy hónapig, ráadásul egy időben (2012. május 1. és június 1. között a konvergencia régiókban) lesznek nyitva.

Mint az köztudott, a kormány még 2010 végén a médiatörvényben döntött úgy, hogy a digitális átállás határidejét 3 évvel, 2014. december 31-ig kitolja. Egész pontosan úgy szól a törvényi rendelkezés, hogy

"A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb 2014. december 31.” (VI. fejezet, módosuló jogszabályok)

Vagyis, ha megvalósul a DVB-T lefedettség 94%-os célkitűzése ez év végéig, akkor megtörténhet a digitális átállás is, és január elsejével már csak digitális multiplexeken fogható csatornákat nézhetünk. Éppen ezért örömteli hír, hogy az Antenna Hungária tájékoztatása szerint a hálózat már 2010 végére elérte a 95 százalékos lefedettséget, 2011 végére pedig 97 százalékot ígértek.

Magyarországon az NMHH monitoring adatai szerint a 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás 21%-a, mintegy 853 ezer háztartás érintett az analóg lekapcsolásban, ugyanakkor e háztartások közel 40%-a még csak nem is hallott a digitális átállásról. Úgy tűnik azonban, hogy sem a hatóság sem a cselekvési tervet megalkotó minisztérium nem lépett sokat ez ügyben az utóbbi egy évben. Az NMHH tavaly nyár közepére ígérte az átállás részletes ütemtervét, de az ezidáig sem került fel a hatóság honlapjára, a cselekvési terv pedig "a digitális vevődekóderek vásárlásának szociális támogatása" címen ígér kormányzati lépéseket, azonban a monitoring vizsgálatokon kívül a támogatás alapelveinek és szabályozásának kialakítására és a támogatás kommunikációjára eleddig nem került sor.

A következő részben a "Gyarapodó vállalkozások a munkahelyteremtés szolgálatában" fejezetet tekintjük át.

* Nyitrai Zsolt távozása óta az államtitkári poszt betöltetlen.

(Folytatása következik)

Szólj hozzá!

Címkék: kormány stratégia digitális írástudás nemzeti fejlesztési minisztérium digitális megújulás cselekvési terv dmcst

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr24362743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.