Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'12 ápr
25
08:05

Stratégia megvalósítás előtt II. - Gyarapodó vállalkozások a munkahelyteremtés szolgálatában

ICT Reporter

Cikkünk első részében a a 2010-ben napvilágot látott Digitális Megújulás Cselekvési Terv állampolgári pillérét tekintettük át. A második részben a terv második pillérét, a vállalkozásokkal kapcsolatos célkitűzéseket és az utóbbi két év eredményeit vetjük egybe.

A cselekvési terv vállalkozások pillérének fő célja:

A vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének növelése

alcélok

a) Gyorsuljon fel a digitális írástudás terjedése a KKV-k körében, csökkenjen az IKT szakemberhiány, bővüljön az IKT képzésben résztvevők száma
b) Emelkedjen a KKV-k belső és külső informatizáltsága, a digitális gazdaságban való részvétele, csökkenjenek a KKV-k működési költségei, nőjön rugalmasságuk, ezáltal versenyképességük
c) Az állami e-szolgáltatások fejlesztésével csökkenjen a vállalkozások adminisztrációs terhe, jelentősen javuljon működési hatékonyságuk
d) Alakuljon ki az a környezet és menedzsmenttudás, amelyben a KKV-k innovativitása ki tud teljesedni; növekedjen üzleti eredményük új termékek és szolgáltatások piaci hasznosítása révén
e) Jöjjenek létre új munkahelyek az IKT iparágon belül, elsősorban a KKV-k fejlesztésével

A 2011-es év a vállalkozások főbb e-gazdasággal kapcsolatos mutatóiban esetenként az Európai Unió átlagát is meghaladó javulást hozott (lásd alábbi táblázat). A hazai vállalkozások több mint 90%-a már ma is rendelkezik számítógéppel és majdnem mindegyikük a világhálót is használja (az összes vállalkozás mintegy 75%-a vezetékes szélessávon). Hasonlóan kedvező a kép a cégek online jelenlétét illetően is. Az online vásárló vállalkozások aránya egy év alatt 13%-kal, az értékesítőké több mint 30%-kal haladta az egy évvel korábbi szintet, az összes kereskedelemből származó bevétel pedig majd' 20%-kal növekedett egy év alatt, így ma már majdnem minden ötödik forint a vállalkozásoknál e-kereskedelemből származik. A kedvező képet árnyalja azonban néhány terület, így például az elektronikus számlázás, vagy a belső folyamatok elektronizálása, ahol az elmaradás drámai az unióban mért adatokhoz képest.

Néhány e-gazdasággal kapcsolatos mutatószám Magyarország és az EU27 átlagában

 Mutatószámok  Magyarország  EU27
   2010 2011 2010 2011
Online vásárló vállalkozások aránya (%-ban) 30 34 37 35
Online értékesítő vállalkozások aránya (%-ban)  9 12  15 15
Vásárlások és értékesítések aránya (az összforgalom %-ában)  16 19  14 14
Számítógéppel rendelkező vállalkozások aránya (%-ban)  91 92  96 96
Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya (%-ban) 90 89 94 95
Vezetékes szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya (%-ban) 78 84 84 87
Okok, amelyek megnehezítik a vállalkozások közhivatalokkal történő elektronikus kapcsolattartását (az adatbiztonság hiánya, %-ban)  -  8  -  21
Elektronikus számlát kiállító vállalkozások aránya (%)  8  - 31  -
Belső folyamatok integrálása 28  - 40  -

Forrás: Eurostat megj.: minden 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozás a pénzügyi szektort kivéve

Sajnos ma már egyetlen nagy nemzetközi szervezet sem mér összehasonlításra is lehetőséget adó magas szintű indikátorokat az e-gazdaság területén, így friss adatok nincsenek a birtokunkban. Ugyanakkor érdekességképpen érdemes ránézni arra a "fejlődési pályára", amelyet Magyarország e relációban bejárt a 2000-es években. 2010-re éppen a középmezőnybe sikerült letornászni magunkat, miközben 2001-ben még hét hellyel előrébb tanyáztunk.

Mint látható tehát, az adatok sok esetben örömteli javulást mutatnak, ugyanakkor e pillér tekintetében is releváns kérdés, hogy a cselekvési terv intézkedései, akciói milyen mértékben járultak hozzá az eddigi eredményekhez. Az alábbi táblázat az akciók megnevezését tartalmazza.

A "Gyarapodó vállalkozások a munkahelyteremtés szolgálatában"
intézkedés és akciói

Akció megnevezése
A VÁLLALKOZÁSOK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉNEK, VERSENYKÉPESSÉGÉNEK EMELÉSE, EZZEL MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS
HOZZÁADOTTÉRTÉK-NÖVELÉS
A közös értékteremtésre, az együttműködésre alapozott hasznosítás- és eredményorientált innováció felgyorsítása
Kreatív iparágak, kreatív gondolkodás elősegítése
A kulturális örökség digitális megőrzése
EMELKEDJEN A KKV-K DIGITÁLIS GAZDASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTELE
Magas szintű IKT szakemberképzés, átképzés
Szoftvergyártás és export támogatása
Az IKT a környezettudatosság szolgálatában
Szolgáltató központok importjának elősegítése
A papír alapú levelezés súlyának csökkentése a közigazgatás – ügyfél viszonylatban
Az elektronikus kereskedelem ösztönzése
Az egészségturizmus marketingjének támogatása
Űripar fejlesztése, űrkutatás támogatása


Nem vagyunk könnyű helyzetben a stratégia vállalkozások pillérének megítélése tekintetében, ugyanis a kép rendkívül összetett. Több akciónak a nyomát sem látni (például kreatív iparágak fejlesztése, szolgáltatóközpontok, szoftverexport), míg más esetekben (például innováció, e-kereskedelem) számos kezdeményezést és jelentős forrásokat találunk, és aztán vannak olyanok, amelyekről nem igazán tudható, miért is ide kerültek (például a papír alapú levelezés súlyának csökkentése a közigazgatás–ügyfél viszonylatban, egészségturizmus marketingje).

A vállalkozások infokommunikációs fejlesztésére fordítható forrásokat döntő részben uniós programok (főként az Új Széchenyi Terv) biztosítják. A logika kettős, van egy vertikális és egy horizontális megközelítés: vannak olyan programok, amelyek esetében a fő fókusz magán az infokommunikáción van (például GOP 2.2.1, GOP 3.4.1, ez utóbbi pályázat esetében új kiírás is várható), és vannak azok a pályázatok (és ma már szinte mindegyik ilyen), ahol az informatikai fejlesztések nagy része elszámolható ugyan, de a fő fókusz például a telephelyfejlesztésen, logisztikai központok létesítésén, vagy munkahelyek teremtésén van.

Az innováció támogatására a kormányzat összesen a következő két évre 80 milliárd forintot irányzott elő a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) 2011-13-as akcióterve. Nagy kérdés azonban, hogy e fejlesztési pénzek milyen új, innovatív szolgáltatás, vagy termék előállítását segítették eddig és segítik a jövőben, minthogy ezekről nem kapunk átfogó képet a pályázatok lebonyolításában résztvevő intézményektől. Nagyon hiányzik - és nem csak elemzői szemmel - egy olyan adatbázis, vagy legjobb gyakorlatok gyűjteménye, amely egy felületen jelenítené meg az uniós finanszírozású fejlesztéseket és mutatná be az állami források segítségével megvalósuló eredményeket. Az sem teljesen világos, hogy a felhasznált források mekkora hányada eredményez valódi innovációt és hány százaléka szolgálja kényszerűen olyan munkahelyek meg- és fenntartását, amelyeket pótlólagos források nélkül nagy valószínűséggel már megszűntek volna.

A másik masszívabb forrásokhoz jutó terület az elektronikus kereskedelem piaci lába. Itt már évek óta zajlanak uniós finanszírozású programok a vállalkozások informatizálásának támogatására, és ezek a programok nagy valószínűséggel kitartanak a mostani költségvetési periódus végéig. Hasznuk nyilván elvitathatatlan, még ha a magyar vállalkozások releváns mutatója jóval az uniós átlag alatt is maradt 2011-ben (képzeljük el, milyen lenne e források nélkül). Bár itt is jegyezzük meg, hogy a keresleti láb (tehát a tudatosabb fogyasztók) megerősítése nélkül sem a DMCsT-ben sem az Európai Digitális Menetrendben foglalt célok nem lesznek teljesíthetők.

A harmadik, nagyobb figyelmet élvező terület a kulturális örökség digitalizálása, a Manda projekt, amely idővel valamennyi közgyűjteményi adatbázist ingyenesen tesz majd elérhetővé a nagyközönség számára, és amely minden második nap érdekesebbnél érdekesebb videókkal várja a portál látogatóit.

Talán sokak figyelmét elkerülte, de ha nem is öles léptekkel, néhány - megint csak uniós forrású - pályázat már egy ideje elérhető a zöldebb, környezetkímélőbb, fenntartható gazdaság támogatására. Ilyen például a megújuló energia alapú térségfejlesztés és ilyen volt az időközben felfüggesztett "megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés" elnevezésű pályázat is. Ezekre és az egyébként államigazgatási szerveknek és nem vállalkozásoknak szóló "E-környezetvédelem" pályázatokra rendelkezésre álló források a 2011-13-as években a 20 milliárd forintot is meghaladják. Az persze már egy másik, nem elhanyagolható kérdés, hogy a KEOP (azaz a Környezet és Energia Operatív Program) pályázataihoz a cselekvési terv végrehajtásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - legalább szakértői, konzultációs szinten - mennyit tett hozzá, vagyis mennyire érvényesültek a cselekvési terv koncepcionális szempontjai (csak emlékeztetőül a DMCsT vonatkozó akciója "Smart Grid"-ek, azaz úgynevezett „okos villamosenergia-szolgáltatási hálózat” telepítését tűzte ki célul).

És itt talán meg is állhatunk a felsorolásban és elkezdhetjük listázni azokat az akciókat, ahol tudomásunk szerint még a kezdeményezés csírái sem születtek meg. A kreatív iparágak támogatása, a szolgáltatóközpontok importjának elősegítése, az egészségturizmus(!) marketingjének, ill. az IKT-klaszterek támogatása, az inkubációs programok, az IKT kutatóműhelyek, a (high-tech) kompetencia központok, Smart City, környezeti fejlesztések, tekintetében az utóbbi két évben nincs látható elmozdulás. Sem a hazai források, sem az uniós fejlesztési programok áttekintése alapján nem világos, hogy e programoknak hol és hogy egyáltalán kíván-e a kormányzat helyet szorítani.

Összességében tehát vegyes a kép a cselekvési terv vállalkozási lába tekintetében. Egyre több a világhálóhoz csatlakozó vállalkozás és online tranzakció, de még így is nagy lemaradás mutatkozik a vállalkozások belső életének informatizálásában, és miközben - örömteli módon - jelentős költségvetési források állnak rendelkezésre bizonyos területek számára (bár ezek hatékony felhasználása egy másik kérdés), addig mintha másokkal mostohábban bánt volna az élet.

Szólj hozzá!

Címkék: kormány stratégia vállalkozások e gazdaság digitális megújulás cselekvési terv dmcst

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr704369413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.