Infoter.eu cikkajánló

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből


'12 ápr
27
08:05

Fordulat a sárgacsekk-történetben

spinningman

Vannak végtelennek tűnő történetek. Itt a blogon több bejegyzést írtunk arról, hogy az egyik telekom szolgáltató tervei szerint többletköltséget számítanának fel annak, aki készpénzes formában egyenlíti ki a számlát – aki viszont más módon (például banki átutalással), annak nem kell külön fizetni ezért. Írtunk ennek tágabb környezetéről is - milyen költségei vannak a készpénzhasználatnak, becslések szerint mennyit lehetne megtakarítani a készpénz kímélésével. Most új fordulat állott be.

A kormányzat az általános pénzügyi tranzakciós adó bevezetésén morfondírozik. Ha valóban bevezetik, vajon lehetséges-e, hogy két, egyenként fontos cél, azaz a többlet adóbevétel elérése és a készpénzkímélés okozta megtakarítás realizálása egyszerre valósul meg.

Úgy tudni, hogy minden egyes pénzforgalmi szolgáltatás, számlaművelet igénybevételekor, illetve végrehajtásakor, például csekkfizetéseknél, átutalásoknál, ki– és befizetéseknél valamilyen kis mértékű tranzakciós adót kell majd fizetni. Az adó mértéke alacsony lenne, az adott tranzakció összegének egy ezreléke, vagy hasonló nagyságrendű. Összességében azonban, mivel egy évben a pénzforgalom összértéke több százezer milliárd forint, a sok egy ezrelékből százmilliárd forintban kifejezhető összeg jön össze.

A fenti százmilliárdos nagyságrend igencsak hasonlít arra a számra, amiről egy korábbi, február 6-i Infotér blogbejegyzés is szólt. Ez éppen az MNB becsült száma arról, hogy a készpénzforgalom csökkentésével, a készpénzkímélő megoldások - ami manapság leginkább elektronikus módot jelent - széleskörű bevezetésével mennyit lehetne megtakarítani a gazdaságban évente.

Nyilvánvalóan adja magát a kérdés: mi lenne, ha a két célt összehangolnák? Ha például a készpénzfizetéseknél, készpénzes tranzakcióknál (készpénzes ki– és befizetésekkor a bankban, postán) lenne ilyen adó, míg az elektronikus forgalomnál nem, vagy kisebb mértékben, ezzel előnyben részesítve a nem készpénzes formát.

Így talán csökkenthető vagy részben elkerülhető lenne az a következmény is, amelyet szintén sajtóhírek szerint az illetékes minisztériumban igyekeznek felmérni. Azt vizsgálják, hogy vajon a tranzakciós adó kikerülése érdekében milyen lépésekre szánják majd el magukat az emberek, és e lépések milyen kedvezőtlen hatásokkal járhatnak (például külföldi számlanyitás, a pénzügyi közvetítő rendszer - bankok, posta stb. – kikerülése, ezzel többek között a pénzügyi rendszerben lévő pénzmennyiség és jövedelmezőség csökkenése).

Ha megalapozott az MNB becslése – és nincs ok feltételezni, hogy nem az – akkor a készpénzkímélő eszközök felé „tolása” a pénzforgalomnak olyan megtakarításokkal járhat, ami egyrészt a tranzakciós adó céljának legalább részben megfeleltethető, másrészt viszont ezzel egyidejűleg olyan régóta napirenden lévő célok elérésében segíthet, mint az információs társadalom építése, az elektronikus gazdaság fejlesztése, a gazdasági folyamatok átláthatóságának, „hivatalosságának” növelése.

Szólj hozzá!

Címkék: kormány e business elektronikus ügyintézés e gazdaság információs társadalom hétköznapjai

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr914449294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.