Infoter.eu cikkajánló

Nincs megjeleníthető elem

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből

Nincs megjeleníthető elem


'12 máj
16
08:05

Stratégia megvalósítás előtt III. - Hatékonyan és biztonságosan működő, szolgáltató állam

ICT Reporter

Cikkünk első részében a a 2010-ben napvilágot látott Digitális Megújulás Cselekvési Terv állampolgári, a másodikban pedig a vállalkozási lábát tekintettük át. A harmadik részben a terv harmadik pillérét, az állammal szembeni elvárásokat és azok teljesülését vetjük egybe.

A cselekvési terv állami pillérének fő célja:

az állam egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb, hatékonyabb működése

alcélok

a) Az emberek és a vállalkozások újra megbízhassanak az állam működésében, az állam által nyújtott szolgáltatásokban
b) A központi és az önkormányzati e-közigazgatási szolgáltatások a valós igényekre
épüljenek, azok legyenek messzemenőkig felhasználóbarátak, rövidebb legyen az ügyintézés, csökkenjen a bürokrácia
c) Az alapszintű szolgáltatások legyenek távolról is, több elektronikus csatornán elérhetőek minden állampolgár és vállalkozás számára
d) Az állam által nyilvántartott adatok – a nemzeti adat- és információs vagyon részeként – legyenek közhitelesek, pontosak, naprakészek
e) Az IKT eszközök felhasználásával támogassuk az egészségügy talpra állását és szolgáltatási minőségének javulását
f) Az állam mind központi, mind helyi szinten az IKT eszközeivel is járuljon hozzá a közbiztonság és a rend helyreállításához, a veszélyhelyzetek hatékony kezeléséhez
g) Az IKT járuljon hozzá a hatékony közbeszerzésekhez, a korrupció hathatós csökkentéséhez és a tiszta verseny feltételeinek megvalósításához

Nehéz lenne egy mondatban összefoglalni a cselekvési terv állami működésre vonatkozó célkitűzéseit. Nyilván a pillér címe már sejtetni engedi az egyértelműt: a hatékony, jól, gyorsan és egyszerűen működő, olcsó szolgáltatásokat nyújtó állam vágyképe lebegett a terv megalkotói előtt. Hogy ez mennyire sikerült, azt egyelőre nehéz kihámozni a nemzetközi adatokból, amelyekből "friss" csak 2010-ből, azaz a cselekvési terv megalkotása előtti időkből áll rendelkezésre. Vagyis a számok az előző kormányzat örökségét és a jelenlegi kormány kiindulópontját rögzítik csupán.

A kínálati oldal

Onnan kell kiindulnunk, hogy az Európai Unió sok évvel ezelőtt rögzítette a leggyakrabban használt közszolgáltatások 20-as listáját és javasolta/előírta a tagállamok számára, hogy ezeket tegyék online is elérhetővé. Ezek közül egyébként 12 a magánszemélyeket, 8 pedig a vállalkozásokat érinti.

A Capgemini nevű nemzetközi elemző cég már évek óta méri - bizottsági felkérésre - e szolgáltatásoknak a rendelkezésre állását, bár 2011-re ezzel még ezidáig adósak maradtak. Így a legutolsó adatok a kormányváltás évéből, 2010-ből állnak rendelkezésre. Ezek szerint Magyarország a teljesen online elérhető szolgáltatásokra vonatkozó 66%-os adatával messze az uniós átlag alatt van (82%), így e listán hazánk a vizsgált 32 ország közül a 26. helyet foglalta el 2010 végén. Az online közszolgáltatások szofisztikáltsági szintje (az a mérőszám az 1-5 skálán, amilyen szinten az adott szolgáltatás elérhető) 2010-ben elérte ugyan a 80%-ot (amiből 76% a vállalkozások (uniós átlag: 94%) és 83% a lakosság (uniós átlag: 87%), de az unió majd' 90%-os adatához képest ez erős lemaradásnak tűnik. Bár, mint látni fogjuk, állampolgári igény erre sincs igazán.

Az elektronikus közszolgáltatások szofisztikáltsági szintje, 2009‐2010 (%-ban)

Forrás: Capgemini, 9th Benchmark Measurement, 2010

Az elektronikus közszolgáltatások négy szintű uniós rendszere (szofisztikáltsági szint)

Első szint: Információ – az ügyintézés elindításához szükséges háttér információk megtalálhatók online.
Második szint: Egyirányú interakció – az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok a weboldalról letölthetőek, vagy online megrendelhetőek (de elektronikus formában nem küldhetőek vissza).
Harmadik szint: Kétirányú interakció – a formanyomtatványok online kitölthetőek.
Negyedik szint: Kétirányú interakció – a formanyomtatványok online kitölthetőek.
Ötödik szint: az ún. proaktivitási szint (amikor például az elektronikus rendszer előre tudja jelezni egy okmány lejárati idejét és arról időben értesítést küld.)

Az alábbi diagramon az látható, hogy melyek azok az országok, ahol a fenti 20 közszolgáltatás mindegyike hiánytalanul és legalább 4-es, illetve 5-ös szinten áll az állampolgárok és vállalkozások rendelkezésére. A házi feladatot eleddig hét tagország teljesítette, Magyarország esetében látszik ugyan a két vizsgált év közötti fejlődés, de az uniós átlag gyorsabb növekedése miatt az olló nem záródott, hanem éppen ellenkezőleg tovább nyílt.

Rangsor a teljesen online elérhető e-közszolgáltatások alapján, 2009‐2010 (%-ban)

Forrás: Capgemini, 9th Benchmark Measurement, 2010

A 2005-ben megszületett úgynevezett Manchesteri Deklaráció értelmében a tagállamoknak elvileg 2010-re kellett volna képessé tenniük informatikai rendszereiket arra, hogy a közbeszerzések 100%-a (capability of carrying out 100% of their procurement electronically) elektronikus formában is lebonyolítható legyen. No, ettől a tagországok döntő hányada még igencsak távol volt 2010-ben is, Magyarország pedig a maga 45%-os adatával bőven az uniós átlag alatt szerepelt.

Az e-közbeszerzés átláthatósága (%-ban)

Forrás: Capgemini, 9th Benchmark Measurement, 2010

Eklektikus tehát a kép, ami a kínálati oldalt illeti, most vizsgáljuk meg azt, hogy a felhasználók mennyire veszik/vették igénybe a különböző e-kormányzati szolgáltatásokat. Előre jelezzük, hogy a kép - európai szinten is - rendkívül lehangoló.

A keresleti oldal

Finoman fogalmazva is elmondható, a magyar internetezők nem elég tudatosak "közügyeik" online intézése terén. Érthetetlen, hogy az állam miért nem veti latba minden erejét, hogy e szolgáltatásokat vagy a) (legalább az alapszintűeket mint például az SZJA bevallás) mindenki számára kötelezővé tegye; vagy b) mindent elkövessen annak érdekében, hogy a felhasználókat minél motiváltabbá tegye ezen szolgáltatások igénybevételére. Annak, aki már valaha is igénybe vette például a magyarorszag.hu bármely szolgáltatását, nem kell magyarázni, hogy mennyi vesződséget, időt, energiát és pénzt lehet így megspórolni. Arról nem beszélve, hogy ez az állam oldalán milyen jelentős megtakarításokkal jár.

A már ismerős uniós számbavételt (16-74 év közötti korosztály) figyelembe véve 2010-ben a magyar lakosok 35, 2011-ben pedig 38%-ának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel. Ez esetben nem túl nagy az uniós átlagtól való lemaradás, de ez semmiképpen sem a magyar adatok mellett, hanem sokkal inkább egész Európa alulteljesítéséről szól. A vállalkozások esetében teljesen más a helyzet, itt az adatok is jóval robusztusabbak (HU=71%; EU27=76%), ami elsősorban néhány szolgáltatás kötelező igénybevételéből adódik.

E-kormányzati szolgáltatások lakossági igénybevétele (%-ban)

Forrás: Capgemini, 9th Benchmark Measurement, 2010

A cselekvési terv intézkedései

Az alábbiakban az előző részekhez hasonlóan azt vizsgáljuk meg, hogy a cselekvési terv milyen lépéseket irányozott elő és ezek megvalósítása hol tart ma.

A "Hatékonyan és biztonságosan működő, szolgáltató állam" intézkedés és akciói

Akció megnevezése
AZ ÁLLAMI MŰKÖDÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE
Központi szakirányítás
Kormányzati informatikai üzemeltetési konszolidáció
A fejlesztések központosított támogatása
Technológiai konszolidáció
Erős pénzügyi- és  folyamatellenőrzés bevezetése
Folyamatokat és műszaki tartalmakat meghatározó egységes szabályrendszerek megfogalmazása és kötelezővé tétele
AZ ÁLLAMBA VETETT BIZALOM HELYREÁLLÍTÁSA, A BIZTONSÁG ÉS A KÖZHITELESSÉG MEGTEREMTÉSE
A Nemzeti Adatvagyon hatékony felhasználása
A közigazgatás információs rendszereinek biztonsága
AZ EMBEREK ÉS AZ ÁLLAM KAPCSOLATA
Új humán erőforrás
Közigazgatási szolgáltatások kialakítása

      Forrás: DMCsT

Azonban a cselekvési terv "állami" lába esetében nehezebb ugyanazt a módszert alkalmazni mint az előzőekben, mert az elektronikus közigazgatással kapcsolatos feladatok rögtön két minisztérium (KIM, NFM) statútumában és legalább nyolc, ha nem több stratégiai dokumentumban (Széll Kálmán Terv 1. és 2., Magyary-terv, stb.) is szerepelnek. És persze arról se feledkezzünk meg, hogy a fenti akciók nagy része nehezen megfogható, inkább általános erejű célkitűzéseket, semmint konkrét elvárásokat, célokat fogalmaznak meg. Talán ez a széttagoltság is lehet az oka annak, hogy például az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 2011-13-as akciótervei még mindig nincsenek kidolgozva és elfogadva. De erről majd később.

A kormányváltást követően erre a területre az intézményi, hálózati és feladat konszolidáció egyszerre volt jellemző. Itt most csak szőrmentén, de megemlítjük az országos gerinchálózat állami kézbe vételét, amelyről bővebben az utolsó, infrastruktúráról szóló elemzésünkben szólunk.

Az intézményi konszolidáció keretében és a fejlesztések központosított támogatása jegyében új intézmények jöttek létre (például Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség - KIFÜ), vagy alakultak át (Kopint-Datorg Rt-ből NISZ Zrt.). Ez előbbi - egyfajta központi szakirányítási szervként - a létrehozó jogszabály szerint "ellátja önállóan vagy konzorciumi formában az európai uniós forrásból finanszírozott - különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és Államreform Operatív Program keretében megvalósuló - informatikai tárgyú kiemelt projektek projektgazdai feladatait". Azaz a KIFÜ egy tipikus projektszervezet lenne, de hogy ebből mennyi valósult meg eddig, és hogy mely ÁROP/EKOP projektek megvalósításában vesz/vett részt projektgazdai minőségében, azt - egy kivétellel - nem lehet tudni, minthogy nyilvánosan elérhető információk nem állnak rendelkezésünkre.

A Kopint utódként létrejövő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) ellenben korszerű honlappal rendelkezik, annak tanúsága szerint a szervezet több uniós forrásból finanszírozott projektben is vezető szerepet tölt be. A stratégiában is nevesített kormányzati informatika konszolidációjára 2 milliárd forintot nyertek el az NFÜ-től. És bár a projekt lassan egy éve zajlik, státusz, vagy előrehaladási jelentést az intézmény ezidáig nem tett közzé. A NISZ emellett 3 éve saját felelősségre elkezdte az Elektronikus Levéltár projekt megvalósítását is, valamint a KIFÜ-vel közösen a Magyarország.hu tartalomfejlesztését, bár aktuális, mindenki számára hozzáférhető információkat itt sem találunk.

A technológiai konszolidáció alatt a cselekvési terv egy akciót azonosított: ASP-központok felállítását az önkormányzatok számára. Gyorsan tegyük hozzá, hogy technológiai konszolidáció alatt nyilvánvalóan nem csak ASP-központok létrehozását kell(ene) érteni, hisz ezek a szolgáltató-központok önkormányzatoknak szólnak, miközben a központi közigazgatás rendszereinek egységesítéséről, egyszerűsítéséről, fejlesztéséről nem. Jó hír, de sok mindent el is árul a magyar közigazgatás működéséről, hogy ha megkésve is, de április végén megjelent az erre vonatkozó pályázat is 2,3 milliárdos keretösszeggel.

Eközben a kormány két úton is elindult a nyílt szabványok, nyílt forráskódok irányába. A 1479/2011. határozatában a szabványos dokumentumformátumok és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatát rendelte el a közigazgatásban, valamint első körben kormányhatározat döntött arról, hogy a kormány felmondja a Microsofttal kötött, úgynevezett Tiszta szoftver megállapodást, amely a közoktatási intézményeket látta el jogtiszta Microsoft-szoftverekkel. A nagy nekibuzdulás ugyanakkor csak rövid ideig tartott, a kormány végül újabb egy évre meghosszabbította a programot.

Közigazgatási szolgáltatások kialakítása tekintetében nem nagyon tudunk másra gondolni, mint az utóbbi években megvalósított kormányablakok hálózatára, amely most már honlappal is rendelkezik. A kezdeményezés hasznosnak tűnik, feltéve hogy az nem jár a már meglévő infrastruktúrák további burjánzásával.

A Nemzeti adatvagyonnal kapcsolatban a kormány még 2010 végén fogadott el törvényt, amely meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát és a további visszaélések megakadályozása érdekében szűkíti az üzemeltetésre jogosultak körét, és egyúttal kizárja az adatkezelésből a magáncégeket.

Túlzás nélkül állítható, hogy a mostani kormány talán legfontosabb projektje az elektronikus közigazgatás területén a Nemzeti Egységes Kártyarendszer kidolgozása. Első lépésként a diákigazolványt, illetve a kormánytisztviselői kártyát vezetik be. Ez év végétől pedig minden állampolgár számára elérhető lesz a személyazonosításra alkalmas új rendszerű okmány. És végül mindenképpen szólnunk kell a KET végrehajtási rendeleteiről, amelyeket április végén fogadott el a kormány és amelyek lehetővé teszik az elektronikus aláírás használatát ott, ahol ez lehetséges, valamint létrehozza az Elektronikus ügyintézési felügyeletet, amely az új szabályok betartatásának ellenőrzésére jön létre.

Számos pozitív lépés mellett azonban a legnagyobb falatot jelentő EKOP akciótervek tekintetében semmilyen előrelépés nem történt az utóbbi 2 évben. Ez egyrészt nagy veszteség a felhasználóknak, akik nem élvezhetik az új szolgáltatások adta előnyöket, és veszteség nemzetgazdasági szinten is, hisz több tízmilliárd forintnyi uniós és hazai forrás felhasználására eddig nem kerülhetett sor. Ez utóbbi tényt csak az tudja igazán értékelni, aki tudja, hogy az uniós források felhasználása nem megy egyik napról a másikra (rendszerint hosszú a tervezési és a megvalósítási idő), és bizony 2014-ig már igen kevés az idő, ami igencsak kétségessé teszi e források maximális felhasználását.

Bizakodásra adhat ugyanakkor okot, hogy május 4-én némileg megkésve ugyan, de megjelent az ÁROP 2011-13 évekre vonatkozó akcióterve, amely felgyorsíthatja a "szoftabb" közigazgatási fejlesztéseket.

Sorozatunk utolsó és egyben befejező részében a cselekvési terv infrastruktúra fejezetével foglalkozunk.

Szólj hozzá!

Címkék: kormány állam e kormányzat e közigazgatás nemzeti fejlesztési minisztérium e közbeszerzés digitális megújulás cselekvési terv dmcst szofisztikáltsági szint kormányzati informatika

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr744458553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása