Infoter.eu cikkajánló

Nincs megjeleníthető elem

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből

Nincs megjeleníthető elem


'12 okt
22
08:05

Csúcstechnológiák és csúcsharcosok a jövő hadviselésében

ferenck

robothaboru.jpgKöztudott, hogy a hadászat a csúcstechnológiák kikísérletezésének első számú terepe: internet, robotikai megoldások sokasága, emberi test gépi felerősítése (cyborgizáció), virtuálisvalóság-alkalmazások – először mindegyiket katonai célokra szánták. Másrészt a szuperkatona mítosza ősidők óta foglalkoztatja az emberi fantáziát; irodalmi és filmes példák sora ejtette ámulatba, vagy éppen riogatta a világot. Hogyan kapcsolható össze a két jelenség, hol tartunk ma oly sok kétes eredmény és részsiker után?

Az ICT sok más területéhez hasonlóan a válasz (részben) ezúttal is az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének (DARPA) innovatív műhelyei környékén keresendő. Már amennyi nyilvános és kiszivárog az ottani munkákból, kísérletekből és fejlesztésekből. Néha az az érzésünk, mintha a Star Trekben (Csillagszekerek) járnánk...

Szívverés alapján azonosít a szenzor

Terveik között szerepel, hogy a katonák és a pilóták messzebb legyenek a csatatértől, például a mesterlövészek távolabbról és biztonságosabb körülmények között célozhassanak. Előbbieknek szól a One Shot program, a fegyver lézeralapú feljavítása úgy, hogy bármilyen időjárási körülmények között, rossz látási viszonyok mellett is használható legyen.

Más projektek szintén a biztonság növelését tartják a legfőbb szempontnak. A kognitív technológiákon alapuló, hordozható CT2WS „ember-szoftver" rendszer – nagyfelbontású digitális képalkotó megoldásokkal, vizuális feldolgozó-algoritmusaival stb. – a korábbiaknál messzebbről azonosítja a veszélyt, hamarabb figyelmeztet rá. Hibarátája rendkívül alacsony, nagyon ritkán figyelmeztet feleslegesen. A katonák folyamatosan jutnak hozzá több és pontosabb környezeti információhoz. A rendszer nem nehéz, keveset fogyaszt, a jelfeldolgozás analóg-digitális hibridmegoldás, neurális jelzéseket is képes felderíteni, azonosítani. Célja, hogy viselőjével visszacsatolásokon keresztül állandó interakcióban legyen.

A Távbiometria program keretében személyeket csak rájuk jellemző biológiai jegyek alapján relatíve távolról, akár tömegben, vagy az átvizsgálandó épület más helységeiben, az ajtón keresztül, annak túloldalán is azonosító szenzorokon dolgoznak. Egy 2006-ban fejlesztett eszköz a lélegzéssel kapcsolatos mozgásokon keresztül, a 2007-es „Életolvasó" (LifeReader) pedig a szívverést érzékelve derítette ki, hogy tartózkodik-e valaki, személy vagy állat a fal túloldalán. Ezek a szerkezetek azonban maximum nyolc méteren belül funkcionálnak, de bonyolultabb terepeken, falak között hatótávolságuk jócskán csökken. A jelen fejlesztés célja, hogy a 10 métert bárhol, bármilyen körülmények között elérjék. Személyek megtalálása ugyan fontos, de még fontosabb, hogy a katonák a tényleg keresett személyt találják meg, és felismerjék, ha többen vannak. Ehhez kell a biometria, ráadásul nem ujjlenyomat-, nem írisz-, hanem szívműködés-alapú azonosítás. A tervezett elektrokardiográf szenzor, a DARPA „szívvadásza" maximum tíz személyt lesz képes követni, megkülönböztetni, azonosítani.

Robotháború?

A Felgyorsított Tanulás csatatér és technológia helyett az emberi tényezőre összpontosít: a projekt arra szándékszik felkészíteni a jövő harcosait, hogy fizikai és szellemi képességeikből szűk időkereten belül hozzák ki a maximumot, illetve újonnan szerzett adottságaikat a lehető leggyorsabban, magas szinten tudják alkalmazni. A tanulási eredmények eddigi kvalitatív, szubjektív mérésével szakító alapkoncepció az ideg- és kognitív tudományok eredményeiből kiindulva, a teljesítmény, adottságok elsajátításának és felhasználásának, érzékelés/észlelés és érzelmek kapcsolatának kvantitatív módszerekkel történő értékelését helyezi előtérbe. A szakavatott munka neurális alapjait viselkedési adatok és neurofiziológiai mérések integrálásával próbálják megállapítani, olyan „egzotikus" technikákat használva, mint például a „kitüntetett agyi hálózatok aktiválása", a „stimulálás idegi optimalizálása" igyekeznek a speciális adottságok elsajátítására szánt időt a felére csökkenteni. Az agytevékenységet közvetlen beavatkozást nem igénylő, azaz fájdalommentes eljárásokkal követik nyomon.

A viszonylag legkisebb kockázattal járó hadviselés természetesen a távirányított, robotháború lenne. Vagy a morálisan erősen megkérdőjelezhető megoldás, állatok „szuperkatonákká" programozása. Jelenleg például a montreali McGill Egyetemen a hangyákat tanulmányozzák, és a kutatók véleménye szerint a bolyok harcosai lárvakorbeli mesterséges beavatkozással a maiaknál sokkal hatékonyabb hadigépekké alakíthatók át.

Egyelőre azonban még távol vagyunk a valódi csatatereken küzdő hangyaharcosoktól, viszont ICT és hadviselés kölcsönösen inspirálják egymást, napjaink és a közeljövő katonái egyre hatékonyabban integrálják érzékszervi működésükbe a csúcstechnológiát. Azt a csúcstechnológiát, amelynek áldásait idővel és békésebb körülmények között a polgári lakosság is élvezheti majd.

Szólj hozzá!

Címkék: jövőbenézés információs társadalom kreatív iparágak

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr224773792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása