A mobiltelefóniával egybefonódó web 2.0-ás technológiai megoldások és a rájuk épülő, a fejlődés következő fázisait előkészítő közösségi média és az interaktivitás térhódítása az utóbbi tíz esztendő világháló-történetének legnagyobb hatású jelensége. Megszűnőben az internetelérés helyhez kötöttsége, horizontális és vertikális keresési megoldások keverednek egymással, folyamatosan tágul a világháló tere. De vajon merre és milyen trendek mentén formálódnak online kapcsolataink a következő években?
Az együttműködés új formáinak egyik legszemléltetőbb példája az információgyűjtés és -hasznosítás jellegzetes közösségi hálózati megvalósulása. Az önkéntesek tevékenységén alapuló crowdsourcing a szolgáltatások szélesedő skálájára fog kiterjedni. A feladatok online felhívás alapján, csoport vagy közösség számára történő tömeges kiszervezésével a Wikipédiával fémjelzett netes tudástárak mellett kisebb léptékű célokra, többek között útinformációra, honlap-tesztelésre, tervezésre, ügyintézésre, fordításra találnak ki, virágoztatnak fel kísérletező kedvű vállalkozók startupokat.
A crowdsourcing elterjedése része a fizikai és a digitális világ összekapcsolódásának; a kettő egymásba integrálódása minden eddigit meghaladó tempóban folytatódik, lassanként megszűnnek a már napjainkban is képlékeny határok. A dinamikusan fejlődő NFC (kis hatósugarú vezeték nélküli adatátviteli technológia) következtében helyfüggő lehetőségek és kedvezmények sokaságáról tájékozódunk, míg okostelefon-alkalmazások jóvoltából gyakorlatilag bárhonnan és bármikor közkinccsé tehetjük mondandónkat, fontos információkat oszthatunk meg a közösségi dashboarddá átalakuló Facebookon, Twitteren és hasonló oldalakon, amelyek egyre fontosabb gazdasági tényezők is egyben.
Olyannyira, hogy az e platformokon folyó üzleti tevékenységek és az ott felfutó cégek (Zynga, Stocktwits stb.) nagyobb bevételt generálnak, mint sok (nem feltétlenül a legszegényebb) ország. Míg nem is olyan régen a vállalatok világhálós stratégiájuk kulcslépéseként honlapjaik látogatottsági mutatóinak növelésére törekedtek, manapság viszont – főként a Facebook népszerűségének következtében – erre sem lesz sokáig szükség: a cég a közösségi oldalon nyit egy boltot, a felhasználó pedig ott vásárolja meg az óhajtott terméket. Nem kell az eredeti honlapra mennie, és az sem gond, ha soha nem járt arrafelé, miközben a Facebook az online shopping egyik legfontosabb szereplőjévé válik.
A Facebook, a Google, az Amazon és más webes nagyágyúk adatbányász és egyéb technológiákkal (valósidejű analitika, adatintegráció stb.) folyamatosan gyűjtik az információt a felhasználókról, az összeszedett adatok fejlett szemantikus módszerekkel történő elemzését követően pedig hamarosan már nem is kell információért kutakodnunk: az információ személyre szabva „jön házhoz”.
E folyamat egyik mellékjelenségeként (legalábbis az IBM öt évre szóló 2011. végi prognózisa szerint) átalakul, és egyben eltűnhet a spam: igényeinkhez igazítják a nem kívánt hirdetéseket; pont arról kapunk valóban hasznos e-mailt, amit keresünk, ráadásul a szűrők annyira hatékonyan végzik munkájukat, hogy talán tényleg nem lesz többé levél- és adatszemét. A hálózatok és az interakciók körének bővülésével a masszív adatsorokból generált előrejelző modellek már akkor fogják tudni, mire van szükségünk, még mielőtt elkezdenénk utánajárni.
De meddig uralja a Facebook a közösségi internet-teret?
A Google mérnökei a könnyen elkülöníthető baráti és egyéb körökkel ugyan ráéreztek a Facebook egyik problémájára, de a Plus (legalábbis 2011 januárjáig) ennek ellenére sikertelen. Egy másik alternatíva, a témakörök alapján formálódó hálózatok például a tőzsdei befektetések iránt érdeklődők StockTwitse-e mutat ebbe az irányba.
A Facebookot azonban aligha a közvetlen riválisok fogják ledönteni trónjáról; fejlődése, akárcsak létező és majdani versenytársaié, átfogó folyamat része, amelynek eredményeként videojátékok és web 2.0, 3.0, virtuális környezetek és bővített valósággal kiegészített Google Earth-szerű Föld-ábrázolások konvergenciájából a virtuálisan feljavított fizikai valóság és a fizikailag állandó virtuális terek szintézise jön létre a 2010-es évek végére. Egyetlen univerzum helyett egymást kölcsönösen támogató megoldások robusztus Metaverzuma – virtualizáció és 3D-s web ezen a globális méretű és immerzív információs téren keresztül határozza meg (ma még nehezen felmérhető következményekkel) életünket.
Így lesz valóban felhasználóbarát a web, mi pedig az életjáték avatárjai.
Friss kommentek