Neelie Kroes új bejegyzéssel tért vissza nyári szünete után blogjába és Európába. Legfrissebb írása a Szilícium-völgyben tett látogatásáról szól, néhány érdekes megjegyzéssel tűzdelve a gondolatmenetet, amelyben a Szilícium-völgy kétségtelen előnyei mellett Európa erősségeit is felsorolja. Majd hozzáteszi, az EU támogat minden innovációt – ahogy azt beszédeiben is meg szokta erősíteni. Vajon így kisebbítheti-e a vén kontinens a völgy dominanciáját?

Azt ugyan nem írta le Kroes asszony, hogy mi volt látogatásának célja, de élményeit olvasva valahogy az motoszkál az ember fejében, hogy nagy hatással lehetett rá mindaz, amit látott, mert minden fellelhető érvet felsorakoztat az EU oldalán. Kiemeli azt is, hogy a völgy megismételhetetlen és nem is kell a másolásra törekedni - csupán ellensúlyozására.

Érdemes megjegyezni, hogy a völgylakók egy része már találkozhatott Neelie Kroes nevével, leginkább versenyt korlátozó magatartásuk miatti szankciók kapcsán. Kroes ezekkel az ügyekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ő szerepe olyan, mint egy bíróé egy focimeccsen és a feladata az volt, hogy minden féllel betartassa a játékszabályokat.

A Szilícium-völgy legendás. Egy körzetben tömörít mindent, ami a technológiai fejlesztésekhez, gyártáshoz kell. A gyors és hatékony fejlődés, az innováció szülőföldje. A mamutvállalatok, amelyek itt tevékenykednek, meghatározó szereplői az iparágnak és valóban nehéz volna máshol akár csak megközelítő méretű hasonló ökoszisztémát is létrehozni.

Felvetődik tehát a kérdés: szükséges-e bármilyen összehasonlításra törekedni az EU és e high-tech halmaz között? Egyáltalán lehet-e közös paramétereket találni? Lehet, de csak némi magyarázattal. Azt ugyanis még Neelie Kroesnak is el kell ismernie, hogy jelenleg nem Európáé a vezető szerep technológiai téren.

A szélessávú internetelérés 100%-os bevezetése a lakosság körében például hasonló cél mindkét kontinens számára, a haladás azonban eltérő. 2020-ig minden egyes háztartásba el kívánják juttatni a gyors hálózatokat az akciótervek alapján a döntéshozók, ám az EU az amerikai tapasztalatok alapján kíván cselekedni, vagyis maga elé engedi a versenytársat, hogy a reakciókból kovácsoljon előnyt. Az USA területén körülbelül 200 millió emberhez jut el ma valamilyen formában a szélessávú internet (vezetékes és vezeték nélküli), ezzel szemben az EU-ban közel 128 millió vezetékes szélessávú hálózat volt 2010 júliusig.

Az EU-s k+f projektek és a tudományos élet világszínvonalúak. Agyban sincs hiány, ám Neelie Kroes szerint az oktatás és a szemlélet még mindig nem tart ott, ahol Amerika. Ezt támasztja alá az is, hogy a nagyvállalatok, amelyek a völgyben tevékenykednek, nem tartanak jobban a kudarctól, mint más hatásoktól. Ahogy mondják: ez is csak egy esemény. Kroes asszony szerint azonban Európában nem ez az elterjedt nézet, itt bukni szégyen.

Az EU elérte, hogy egy páneurópai hálózat jött létre az egyetemek, magáncégek és kutatók között, ami egyedülálló. Jelentős az a 2014-2020 között felhasználható támogatási keret is, amelyet a k+f tevékenységekre, a módszerek és a támogatási rendszer hatékonyságának javítására fordít a Bizottság. Az eddig sem unalmas kutatási agenda számos biztató keretprogrammal bővült az utóbbi években – kezdve a felhő használati értéknek növelésével és például az eHelath keretében kiírt pályázatokkal. Idén júliusban az EU 7 milliárd eurós, munkahelyteremtésre irányuló k+f támogatást hagyott jóvá, amiből 1,3 milliárd jut az ICT szektornak.

Mindemellett azonban az is tény, hogy a technológiai fejlődés nincs arányban a jogi háttér megalkotásának sebességével. A kormányzati időszámítás szerint működő rendszerben jóval lassabb és jóval nehézkesebb bármilyen új dolgot keresztülvinni, mint ahogyan az innováció folyamata halad. Sok esetben a jogalkotók gátakat emelnek, ahelyett, hogy az akadályokat megszüntetnék, s a politikai csatározások is lassító hatásúak. E probléma világméretű. Mint ahogyan az is, hogy nagyon sok multinacionális vállalat keresi az olcsóbb, de versenyképes mérnöki kompetenciát, ezért egyre inkább India és Kína felé fordulnak.

A Szilícium-völgy egyértelmű előnye tehát a koncentráltság, amelyhez fogható Európában nincs és nem is igen kivitelezhető, ám más módon, más csatornákon jelentős összefogás tapasztalható az EU határain belül is. Összehasonlítani a kettőt nincs sok értelme, hiszen a technológia fellegvárában a legnagyobb vállalatok tömörülnek, és ugyanezt megismételni, lemásolni másutt lehetetlen. Inkább az előnyeit kell kihasználni – ahogy Neelie Kroes írja bejegyzésében –, és ötleteket kell meríteni az ott látottakból az innováció és a kutatás-fejlesztés fellendítésére, hogy az EU ne szakadjon le technológiai fejlődésben.