Szinte automatikusan hivatkoznak a különböző infokommunikációs stratégiák, programok alkotói az „információs társadalom”-ra, mint valamely elérendő kedvező közösségi magaslatra, vagy többé-kevésbé már megvalósult ideális társadalmi állapotra. Fontos, de ritkán feltett kérdés, hogy vajon mit is takar e fogalom, és az is, hogy értelmezhető-e egyáltalán társadalmi, gazdaságfejlesztési szempontból? Továbbá: érdemes-e súlyos pénzeket áldozni a fejlesztésére?

A magyar információs társadalom fejlesztésének egyik csendesen folyó, ám igen fontos szála az eMagyar pontok hálózatának kiépítése és fenntartása. A pontok küldetése összetett: a magyarságtudat erősítését is szolgálják. Néhány év alatt kiterjedtnek mondható hálózat épült ki. A program hivatalos portálja, a www.emagyar.net szerint összesen 320 ilyen helyet alakítottak ki New Yorktól Kijevig. E pontok – a határon túli magyarság földrajzi elhelyezkedésének megfelelően – a legnagyobb számban természetesen a Kárpát-medencében találhatók. Az Erdélyben működők adják a teljes szám több mint felét, 174-et. Erdélyen kívül Ausztriában, Horvátországban, az USA-ban, Brazíliában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában működnek eMagyar pontok. 

2011 a mobil szélessáv éve lesz – jelentette ki még januárban a Telenor, amikor a kínai ZTE vezeték nélküli berendezéseire váltott. E lépés nem mondható különösnek: egy hosszabb távú fejlesztési folyamat egyik lépcsőfoka csupán, amely csak kezdet lehet a további fejlesztések szempontjából.

Forrás: eMagyarország Program

A magyar információs társadalom építése meglehetősen vontatottan halad. Alig van olyan mutatója, amely szerint Magyarország ne a különböző uniós rangsorok utolsó negyedében foglalna helyet. Szélessávú penetráció, online vásárlás és fizetés, közigazgatási szolgáltatások igénybevétele, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A legfájóbb gondok a digitális íráskészségek terén mutatkoznak. Számos felmérés egybehangzó állítása szerint 2010-ben a magyar felnőtt lakosságnak durván a fele nem használt sem számítógépet, sem internetet, azaz digitálisan írástudatlannak számított. És mindez egy olyan korban, amikor az infokommunikációs eszközök intenzív használata a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a hatékony munkavégzés és a kultúraváltás egyik legfontosabb mozgatórugója, pozitív társadalmi és gazdasági hatása számszerűsíthető és elvitathatatlan.

Jelentem, a vállalati informatika frontján a helyzet változatlan. Technológiák jönnek, vállalkozók mennek, de az alapképlet nem változik. Az informatika vállalati irányítói arra vágynak, hogy a rendszereik a lehető legkevesebb pénzt költve a lehető legjobbak, leggyorsabbak és legbiztonságosabbak legyenek, az informatika szállítói pedig olyan vállalati ügyfélről álmodoznak, aki örökre hozzájuk köti életét és ezért ráadásul rendszeresen és tervezhetően lerója kötelező háláját – sok-sok pénz formájában.

A cím természetesen félrevezető. Már visszaszámoltunk, meg is nyomtuk a start piros gombját: indulhat az Informatika a Társadalomért (Infotér) Egyesület blogfolyama, az infoter.blog.hu.