Nagyotmondásban erősek vagyunk. Folyik a licit arról, hogy voltaképpen hány milliárd forint volna megtakarítható a magyar gazdaságban azzal, ha a pénzforgalom a jelenleginél nagyobb mértékben zajlana készpénzkímélő módon – ez manapság javarészt az elektronikus formát jelenti.

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint ez az összeg évente akár több mint 100 milliárd forint is lehet, és ehhez jönnek a járulékos hasznok. Az előnyökkel tehát tele a padlás, a készpénzforgalom csökkentését elősegítő, szokásaink megváltoztatására ösztönző, átfogó és az állam által támogatott lakossági program azonban nincs.

Sőt, a készpénz használata inkább növekszik. A háztartásoknál lévő készpénz állománya a vonatkozó adatok szerint tavaly októberben 95, novemberben 50 milliárd forinttal nőtt. (Az MNB egyik feladata a pénzforgalom figyelése, monitorozása. Rendszeresen hozza nyilvánosságra mindenki számára elérhető módon jelentéseit, így bárki követheti e jelenséget.)

A pénzforgalom hatalmas mennyiséget és bonyolult rendszert jelent. Az MNB becsült adatai szerint 2009-ben 3,7 milliárdszor fizettünk, az összérték 421 716 milliárd forint volt. Érték alapján az elektronikus átutalások teszik ki a legnagyobb részt (71%), legtöbbször azonban készpénzzel fizettünk (76%). Az elektronikus átutalások a teljes mennyiségen belül 6%-ot jelentettek, míg a készpénzes fizetések értéke 12% volt. Vagyis a számok megerősítik azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a készpénzes fizetések általában viszonylag kis összegűek és nagy a számuk.  

Az MNB honlapon is nyilvánosságra hozott anyagokból (a legújabb 2011. novemberi) látható, hogy a készpénzmentes megoldások aránya ugyan növekszik, de még mindig nagyon jelentős a készpénzforgalom. A jelentésekből, kimutatásokból kitűnnek azok a területek, amelyek a készpénzforgalom nagyját adják, így ha a 100 milliárdos megtakarítás elérése a cél, elsősorban ezekre érdemes koncentrálni.

A postai készpénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó adatok szerint a legnagyobb részt a készpénz-átutalási megbízások (sárga csekkek és hasonlók) képzik. A 2011. novemberi MNB jelentés szerint 2010-ben ezek összértéke több mint 2800 milliárd forint volt. 2011. első felében ez kis mértékben, az összérték nagyjából 2%-val csökkent. Persze ilyen mértékű csökkenés nem feltétlenül jelenti a szokások változását, elképzelhető, hogy valamilyen más indok van a háttérben (például változó fogyasztás miatt csökkenő tételek).

A második legnagyobb tétel a postai készpénzforgalomban a nyugellátási utalványok, a nyugdíjak személyes kifizetése volt, ennek összértéke 2010-ben megközelítette az 1500 milliárd forintot. 2011-ben ez is kisebb mértékű, néhány százalékos csökkenést mutatott. Az előző kettő mellett a kifizetési utalványok 431,6 milliárd, a postai bankkártyás készpénzfelvételek 292,3 milliárd forint összeget adtak ki 2010-ben, ezeknél kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható tavaly.

Ahogy említettem, a fenti adatok csak a postai forgalmat tartalmazzák, a teljes készpénzforgalom ennél jóval nagyobb. Mindenesetre látható, hogy milyen nagyságrendekről beszélünk, ha a készpénzforgalmat vizsgáljuk.

Kezdeményezések, fejlesztések persze vannak, és az elektronikus, készpénzkímélő fizetési módok folyamatosan terjednek. Íme, néhány példa. A banki szolgáltatások elektronizálódnak, a netbankok szolgáltatásai javulnak, bővülnek. Egyre több, alapvető szolgáltatást (áram, gáz, telefon stb.) nyújtó cégnél lehetséges elektronikusan kezelni a számlákat és fizetéseket, sőt, közülük néhány közös felület mögé állt, ezzel egyszerűsítve az ügyfelek dolgát. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programból, részben uniós forrásból támogatott, a KIFÜ által lebonyolított elektronikus fizetési rendszer beruházás befejeződött, lehetővé téve az elektronikus díjfizetést különböző közigazgatási ügyekben.

Vagyis léteznek projektek, megoldások, ám a kézzelfogható hasznokat mindenkinek felmutató, széleskörű szemléletformáló kampánnyal, akcióval valószínűleg fel lehetne gyorsítani azt a folyamatot, amelynek évente több tíz vagy százmilliárdos megtakarítást hozhat a gazdaságnak.

Vannak más előnyök is. Ha a most otthon könyvek mögött, széfben vagy befőttesüvegben tartott, a fentiek alapján ezermilliárdos nagyságrendű készpénzmennyiség legalább egy részét át lehetne irányítani a bankszámlákra, akkor ez a pénz jobban hasznosulhat a gazdaságban. Növelheti azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankok felhasználhatnak hitelezésre vagy más hasonló célra, gyorsítva a gazdaság mozgásait és enyhítve a 2008-as válság óta gyakran emlegetett forrásszűkösséget.

Szóval tényleg van miért ráerősíteni.