A felsőoktatásban használatos szoftver, a Neptun megkönnyíti a hallgatók mindennapjait és sok felesleges, adminisztrációs papírmunkától menti meg őket. A rendszer azonban nem tökéletes.

Azok az idők már elmúltak, amikor még a vizsgákra úgy jelentkezhettünk, hogy a tanszék előtt kihelyezett kis lapokra kellett nevünket felírni, vagy amikor tárgy felvételekor közelharcot kellett vívni a megfelelő órarend összeállításáért. Ma már kényelmesen, a számítógép előtt ülve mindezt könnyedén, egy kattintással el tudjuk intézni a Neptunon keresztül. Ez nem csak nekünk, diákoknak egyszerűsíti meg az adminisztrációs folyamatokat, hanem a tanárok és a tanulmányi osztály számára is.

A Neptun hibalistája azonban hosszú. A vizsgajelentkezési és tárgyfelvételi időben, amikor több ezer diák próbál egyszerre belépni a rendszerbe, sokszor azzal az üzenettel találjuk szembe magunkat, hogy a szerver túl van terhelve, vagy nincs szabad hely. Ilyenkor ideg-és dühroham kerülget minket, hiszen mire sikerül végre bejutnunk, addigra betelnek a jó helyek és időpontok. Mi pedig csak ülünk tehetetlenül a gép előtt, a percek pedig telnek. De miért is dob ki minket a rendszer?

Sokan az iskolát és a tanulmányi rendszert okolják, ezeket hibáztatják, ha valami nem sikerül. A túlterheltség nem feltétlenül a rendszer hibája, ugyanis ezekben az időszakokban megnő az oldalletöltések száma, amit a szerver nem képes kezelni. A rendszer több szerveren fut, hogy a lehető legtöbb hallgató számára tegyék lehetővé a belépést. A megoldás ilyenkor lehetne az is, ha növelnék a szerverek számát, hogy stabillá tegyék a működést.

A háttérben van még egy ok: az internet elérésnek a sebessége. Attól is függ, hogy a rendszerbe sikeresen be tudsz-e lépni, hogy milyen gyors az otthoni interneted. Minél nagyobb az internet elérésének a sebessége, annál gyorsabban küldi el a jeleket, tehát a frissítések közötti szünetek egyre kisebbek lesznek, azaz nagyobb az esély így arra, hogy  a rendszerben maradhatunk. Egy 1-2 Mbit/s sebességű eléréssel szemben a 120 Mbit/s esetében akár elő sem fog fordulni, hogy a rendszer ledob, vagy hogy valamilyen probléma adódik. A nagy sebességű internetkapcsolat nem érhető el mindenki számára, akik vidéken élnek, többnyire hátránnyal indulnak.

Az egyetemnek a probléma kiküszöbölésére és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében egy optimális megoldást kellene találni. Ha például az évfolyamok számára különböző időpontokat tűznének ki, akkor nem egyszerre rohamoznák meg a rendszert - igaz, így további problémák adódhatnak a tárgyak közötti átfedések miatt.

Azok, akik olyan egyetemre járnak, ahol már összeállított órarend vagy maximális keretszámú vizsgák vannak, szerencsésnek érezhetik magukat. A nehézségek dacára egy dolog biztos: a mostani egyetemisták és főiskolások már egy sokkal fejlettebb és modernebb világban tanulhatnak, mint egykoron felmenőik.