Az irány nem változik. A napokban az itcafe.hu oldalon közreadott interjúban Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár szavaiból kiderül, hogy a Nyitrai Zsolt idejében kimunkált DMCST (Digitális Megújulás Cselekvési Terv) főbb pontjait a kormányzat megvalósítani törekszik. A két legfontosabb cél: költségcsökkentés és hálózatkonszolidáció.

A kormányzati informatikában lezajlott átszervezés következtében felbolydult az infokommunikációs piac. Több szegletén is a bizalmatlansággal vegyes tanácstalanság lett úrrá, ami a DMCST egyes pontjainak megvalósítására is nagy hatással lehet. A határidők ugyanis így is eléggé szorosak, és ha a bizonytalan környezet miatt az ösztönzők nem – vagy csak lassabban – érik el céljaikat, bizony a teljesítésülések sorra késni fognak.

Nem meglepő tehát, hogy a helyettes államtitkár azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a már megkezdett úton tovább haladva folytatja a kormányzati informatika átalakításának végrehajtását és a kitűzött célok elérését. A GOP források és egyéb ösztönzők bevetésével pedig a piaci szereplőket szeretné megnyerni arra, hogy még a határidő előtt megvalósulhassanak olyan tervek, mint a hálózatkonszolidáció.

Ami a kormányzati informatikát illeti, az interjúban elhangzik két fontos megállapítás. Az egyik az igen magas licencdíjakra vonatkozik, amelyektől próbál megszabadulni a kormány, de legalábbis igyekszik jelentősen lefaragni e költségeket. Ennek egyik módja, hogy a diákok számára létrehozott akciókat, mint amilyen a campus program, vagy teljesen megszüntetik, vagy pedig erős korlátok közé szorítják, ezzel csökkentve a felhasználhatósági vagy a jogosultsági kört, ami számos kritika megfogalmazódásához vezetett már eddig is.

A szoftverre fordított kiadások kordában tartására egy másik módszer a váltás a nyílt forráskódú megoldásokra. Ennek buktatóiról és előnyeiről is számos értekezés született már – többféle aspektusból vizsgálva a kérdéskört.

Vályi-Nagy Vilmos elmondása szerint az átállás eddig lezajlott szakaszai sikeresnek bizonyultak és felhasználói, munkaállomás oldalon nem jelent problémát a napi működésben. Mindazonáltal a kormány egy rendeletben készül szabályozni, hogy egyáltalán mi minősül nyílt forráskódúnak, és valamiféle szabványt, jogalapot szeretne meghatározni a szélesebb körű, de egyúttal egységes váltás előtt. A tervezetet – elmondása szerint – több fórumon megvitatták már, és pozitív a fogadtatása. (Megemlítem, hogy a szakmában igencsak megoszlanak a vélemények a rendeletben megfogalmazottakkal kapcsolatban.)

Mindenesetre a nyílt forráskódú megoldások bevezetése immár nem csupán vízió, konkrét terv. Azt persze mindenképp szeretné elkerülni a helyettes államtitkárság, hogy vissza kelljen állni az esetlegesen felmerülő anyagi vagy egyéb problémák miatt. Erre egy olyan német példát is felhozott az interjúban Vályi-Nagy Vilmos, amely nem egyértelműen rossz példa.

Az informatikusokat jobban kellene megfizetni az állami szférában, mondja Vályi-Nagy, manapság ugyanis sok tehetséges fiatal néhány éves állami szolgálat után a piaci szektorba távozik, mert ott jóval magasabb fizetések. Változtatni kellene a közalkalmazotti bértáblán, amely jelenleg nem kínál vonzó jövőképet a közalkalmazotti státuszban maradók számára.

A kormányzat törekvéseinek másik sarokköve a szélessávú internetelérés kiterjesztése az ország minden szegletére. E terv tulajdonképpen a szélessáv-fejlesztési koncepció azon pontjának megvalósítását jelenti, amely 2013-ra 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget szeretne az ország felmutatni (2 Mb/s le- és 512 kb/s feltöltési sebesség). A puszta törekvés azonban nem elegendő a sikerhez, az állam a feladatokat tekintve leginkább ösztönzőként szeretne megjelenni és a piaci szereplőkre bízná a tényleges kivitelezést.

Ennek érdekében a GOP-on keresztül jelennek meg olyan ösztönzők, amelyek talán felgyorsíthatják a lefedettség arányának növelését az eddig perifériának számító körzetekben is. A helyettes államtitkár bizakodva nyilatkozott a 100%-os lefedettség megvalósításáról. (Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a statisztikát igazítjuk majd a tervekhez 2013-ban, ha mégsem válna valóra a terv.)

Összességében tehát a helyettes államtitkárság és a kormányzat is elégedett a költségcsökkentés, illetve a hálózatkonszolidáció eddigi eredményeivel, és egy ösztönző környezet kialakítására törekszik a piaci szereplők bizalmának és hajlandóságának növelése érdekében. Reméljük, hogy a tervezett intézkedések valóban felkavarják az infokommunikációs ágazat állóvizét.