Infoter.eu cikkajánló

Nincs megjeleníthető elem

Friss kommentek

Válogatás az infoter.eu legolvasottabb cikkeiből

Nincs megjeleníthető elem


'12 jún
25
08:05

Üzleti intelligencia

ferenck

businessi.jpgA vállalatok számára rendkívül fontos, hogy pontosan tudják: a fogyasztók mikor, hol, milyen árucikkeket vásárolnak. A vásárlói szokások jobb megértéséhez, feldolgozásához – és természetesen a termékek eladásához – is mind gyakrabban fordulnak a vállalati döntéshozatalnál alkalmazott üzleti intelligencia megoldásokhoz, amelyek nem egyetlen szoftverre, technológiára, hanem bonyolult és kifinomult szoftvercsomagokra, rendszerekre vonatkoznak.

Az üzleti intelligencia (business intelligence, BI) két, az intelligencia szó eltérő használatán alapuló jelentéssel bíró gyűjtőfogalom.

A ritkább első kognitív képességeink és az MI-technológiák kereskedelmi tevékenység során történő alkalmazására (intelligence of business), a második az információ értékére és relevanciájára vonatkozik. Utóbbihoz tartoznak a vállalati döntéshozáshoz szükséges adatok eléréséhez, összegyűjtéséhez, tárolásához és elemzéséhez használt széleskörű alkalmazások és technológiák is: az adattárolási, valósidejű lekérdezési, analitikai és adatbányászati eljárások mai formái, valamint vezetői és felsővezetői információs rendszerek (adattárházak, többdimenziós adatbázis-kezelők [OLAP], tervező és előrejelző, riportkészítő alkalmazások stb.). Léteznek úgynevezett önkiszolgáló üzleti intelligencia rendszerek is, amelyekkel az üzleti felhasználók önállóan, saját eszközeikkel képesek összeállítani, karbantartani a döntéstámogatást szolgáló olyan adatbázis-alapú üzleti alkalmazásokat. (Az intelligence szót ezúttal – nem csak és nem feltétlenül katonai értelemben vett – „hírszerzés” jelentésben szintén használják.)

Mivel az információmennyiség húszhavonta megkétszereződik, és az adatbázisok száma, mérete még gyorsabban növekszik, egyre nagyobb kihívás a BI működőképes alkalmazásokkal való integrálása. Ezeknek az alkalmazásoknak kompatibiliseknek kell lenniük a vállalati erőforrás-tervező (ERP), ellátási/beszerzési láncokat (Supply Chain Management), ügyfélszolgálati kapcsolatokat (CRM) kezelő applikációkkal. Az információ adattárházakban történő összegyűjtéséhez és biztonságos tárolásához gondosan ki kell választani az alkalmazásintegrációs programokat és a middleware-t, az adott operációs rendszer és az alkalmazási közötti szoftverrétegeket is.

Az üzleti intelligencia megoldásoknál egyre többször használnak mesterségesintelligencia-módszereket, e módszerek (fuzzy logika, neurális hálók stb.) kombinációit, szövegbányászatot, valamint tanuló, adatokból ismeretet kinyerő, új környezetekhez alkalmazkodó szoftverrendszereket.

Megoszlanak a vélemények: egyesek szerint az egyelőre költséges BI inkább üzleti stratégia, míg mások az IT-alkalmazás mellett kardoskodnak. A legvalószínűbb, hogy egyszerre mindkettő: IT, mint üzleti stratégia, szoftver, mint szolgáltatás (SAS), Microsoft Oracle, SAP stb.

A BI-elemzések új üzleti befektetésekre ösztönöznek, ráadásul e rendszerek, programok bármilyen szektorban alkalmazhatók, például az orvosokat járványok korai, terjedés előtti azonosításában segíthetik.

Érdekes, hogy a BI ugyan régóta népszerű téma, a legtöbb vállalatnál azonban még alig támaszkodnak rá, vagy csak az utóbbi években kezdték el intenzíven használni, alkalmasint a dolgozók eltérő munkamódszereinek, az információtovábbítás csatornáinak jobb megértéséhez. A célok, tervek és előrejelzések kivitelezéséhez például az elektronikus levelezést és az üzletiintelligencia-alkalmazásokat valamilyen szinten mindenképpen integrálni kell.

A BI se nem mágia, se nem matematikai modell, egyszerűen azt hivatott elérni, hogy a megfelelő információhoz akkor jussunk hozzá, amikor pont szükségünk van rá. Viselkedésminták elemzésével segít a fogyasztói magatartás megértésében, és az ennek megfelelő jól megalapozott döntéshozásban, optimális stratégiáról azonban mégsem beszélhetünk. Ugyanakkor a BI-módszerek már most lehetővé teszik, hogy egy nagyvállalat alkalmazottai az IT-részlegre való várakozás nélkül is hatékonyan, az ügyfelek megelégedésére végezzék infokommunikációs munkájukat.

A módszereket különböző területeken hasznosítják: többek között bankokban és általában a pénzügyi szektorban, gyógyszeriparban, medicinában, hajózási és szállítási cégeknél, és így tovább. Hatékonyságuk általában öt tényezőcsoporttól függ: ügyfelek, versenytársak, üzleti partnerek, gazdasági környezet, a cég belső üzemeltetése (a mindennapos tevékenységek sora, azok tökéletes ismerete).

Egyes kiskereskedelmi láncok például három információtípust vizsgálnak: árucikket (raktári készlet, ár, marketing), ügyfelet (kereset, szokások, milyen stílust, színt, méretet hord leginkább), on- és offline boltok működését (árszabályozás stb.). Ezek az elemzések sokat segítenek abban, hogy folyamatos speciális árkedvezményeket, személyre szabott vásárlói élményeket tűzhessenek ki célként. A trendek, promóciók, bevásárlókosarak, viselkedésformák, profitlehetőségek különböző programok összekombinálásával értékelhetők ki. A kiértékelés után könnyebb a célközönségre összpontosítani, speciális ajánlatokkal magukhoz kötni őket, a boltokat megfelelő árucikkekkel feltölteni.

Szólj hozzá!

Címkék: információs társadalom e gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://infoter.blog.hu/api/trackback/id/tr54594699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása