Hosszas eljárás után, augusztus 24-én, az Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróság döntött az évezred eddigi talán legnagyobb szabadalmi vitájában, az Apple kontra Samsung monstreperben. A keresztlicenszelés évekkel ezelőtti elutasításával stratégiai hibát vétő dél-koreai gyártót 1,049 milliárd dollárra büntették, amely ellen fellebbezni fog. A Samsung vádjait a bíróság elutasította, a szabadalomsértő termékeinek betiltására vonatkozó következő fordulóra szeptember 20-án kerül sor.

A jelenlegi állás szerint az (ítélet 3 milliárd dollárra való súlyosbítását kezdeményező) Apple szinte teljes győzelmet aratott, miközben más országokban, köztük Japánban is folyik a jogi küzdelem. De milyen hatással lesz a döntés az iparágra, mennyire változtatja meg a jelenlegi trendeket?

Az infokommunikációs technológiákat és hétköznapjainkat drámai módon átalakító úgynevezett okostelefon-forradalommal olyan kulcsszavak kerültek a köztudatba, mint az érintőképernyő, a legalább két érintést érzékelő multitouch kijelző, az azon történő pöccentés, rövid húzás le-, fel-, befelé (swipe) vagy éppen a kétujjas nagyítás, kicsinyítés (pinch-to-zoom) és így tovább.

A főként ujjmozdulatokkal végrehajtott műveletek bevezetése a mobiltelefóniába elsősorban az Apple érdeme. Steve Jobs, az iPhone 2007-es bemutatásakor elmondta, hogy mintegy 200 szabadalmat jegyeztettek be. A tárgyilagosság kedvéért: előttük is kísérleteztek már hasonlókkal, az érintőképernyők természetes használata viszont kétségtelenül az iPhone érdeme.

Becslések szerint egy átlagos okostelefon hozzávetőlegesen 250 ezer szabadalmaztatott technológián alapul, tehát az Apple 200-a csak a valóban fontosakra és egyediekre (?) vonatkozik, másrészt, ha bármelyikkel kapcsolatban beindulnának a pereskedések, végeláthatatlan jogi vitákra, bírósági eljárásokra számíthatnánk. Magyarán minden egyes ipari szabvánnyá váló szabadalom potenciális veszélyzóna. A szellemi tulajdont védő törvények többek között annyiban modernizálódtak, hogy a feltalálóknak biztosított haszon lehetőségével ösztönzik az innovatív kutatásokat, közben pedig igyekeznek megakadályozni népszerű termékek gyártóinak jogtalan monopolhelyzetét. Az igazi innováció előbb-utóbb ipari szabvánnyá válik, kisebb-nagyobb módosításokkal gyártók sokasága használja.

Egy releváns informatikatörténeti párhuzam: a grafikus felhasználói interfészt (GUI) és az egeret a Xerox találta ki, majd az ipari titkokat elleső Apple népszerűsítette, aztán a Windows-zal a Microsoft hódította meg a piacot. Az Apple pereskedett, ellentétben a mostani döntéssel, vesztett, viszont a GUI széles körben elterjedt.

Termékek eladási mutatóit, hatásukat lehetetlen előre meghatározni. Az Apple esetében sem lehetett tudni, mennyire terjed el a nagyítás/kicsinyítés, utánozzák-e majd az iPhone téglalap-formáját, kezelőfelületét, ikonarculatot stb. Ha veszítettek volna, egészen biztos, hogy a közeljövőben kevesebben próbálkoznának valami mással (például ujjleütéssel, körözéssel, honlapokat és fényképeket automatikusan optimalizáló alkalmazásokkal) a pinch helyett, még több lenne az iPhone-ra kísértetiesen hasonlító készülék. Egyes vélemények szerint a döntés pont az innovációt hátráltatja, gátolja a szabad versenyt, monopóliumot biztosít az Apple-nek, mások nem alkalmazhatják készülékeiken az ember-okostelefon interakció jelenleg legergonomikusabb megoldásait, drágábbak lesznek a mobilok és a tabletek. Az áremelkedésnek ellentmond, hogy az Apple állítólag hamarosan bemutatja a „lebutított" iPad-et, és különben is, mennyire tekinthető eredetinek, ha a később piacra kerülő termék külleme, használati módja nem sokban különbözik a másiktól? Nem eredetibb, ha a riválisok (mivel az intézkedések elvileg nemcsak a szóban forgó Samsung-termékekkel, hanem minden „gyanús" darabbal szemben érvényesíthetők lesznek, már csak a pereket megelőzendő is) iPhone-klónok helyett valóban új készülékekkel igyekeznek meghódítani a piacot, és a vásárló sokkal több opció közül választhat?

Ha az intézkedések hatályba lépnek és állandósulnak, a hasonló küllemű okostelefonokat mindenképpen újra kell tervezni, így piaci megjelenésük késni, bevezetőáruk emelkedni fog. Alkotóik viszont kiélhetik kreativitásukat. Egy-két termékciklus után a fogyasztók nagyobb választékból szemezgethetnek, a korábbiaktól teljesen eltérő új designokkal ismerkedhetnek meg.

A riválisok egyébként úgy is tehetnek, mint az értékek (eredetiség, innováció) diadalát hangsúlyozó Apple-nek egyes okostelefonos technológiai megoldásokért jogdíjat fizető (és a bíróság döntését nem véletlenül üdvözlő) Microsoft.

Bármi is lesz a végkimenet, nem valószínű, hogy a Samsung jól jön ki a szabadalmi háborúból. Ugyan fellebbeznek, és véleményük szerint az amerikai fogyasztók az igazi vesztesek, de jogi szakértők kicsi esélyt látnak a döntés megváltoztatására. Ráadásul, ha az érintett termékeiket száműzik az Egyesült Államokból (és esetleg más országokból), a pénzbüntetés kifizetése mellett, át kell alakítani készülékeiket, például ki kell találniuk valamit a pinch-to-zoom helyett. Helyzetüket tovább bonyolítja, hogy mostani mikroelektronikai gyártásuk több mint 70 százalékát az Apple vásárolja fel, amit akár el is veszíthet, az Apple konkurens cégeket futtathat fel stb.

A legnagyobb Apple-rivális, az Androidot jegyző, és így a perben közvetve érintett Google egyelőre szűkszavú, visszafogott nyilatkozatokat ad ki. Lényegük, hogy a kérdéses technológiák zöme nem kapcsolódik az operációs rendszerükhöz.