Az informatika intenzív használata és a munkahelyteremtés gyakorta egymással össze nem férő törekvésekként tűnnek fel. Az informatikai fejlesztéseket támogató pályázatoknál a pályázók vetik fel például, hogy nem lehetséges a munkahelyek bővítése és fenntartása. Ugyanis az informatikai megoldások és alkalmazások a működési hatékonyságot növelik, ugyanazokat a feladatokat kevesebb emberrel el lehet látni. De vajon tényleg így van ez?
Természetesen a választ úgy kell kezdeni, hogy – amint mindig, amikor összetett kérdésről van szó – az attól függ. Egyik szempont, hogy az informatikai fejlesztések és a munkahelyteremtés kapcsolatáról milyen gazdasági egységek tekintetében beszélünk. Egy vállalat esetében? Valamilyen gazdasági szektor esetében? Egy nemzeti gazdaságról beszélünk? Vagy a világgazdaságról?

Válasszunk a fenti listából egyet. Magyarországon – és Európában is – a válság kapcsán sok szó esik arról, hogy munkahelyeket kell teremteni, létrehozni. A politikusok, kormányok különböző vállalásokat is tettek, tesznek a témában, aláhúzva a téma fontosságát.

Így hát következzen pár gondolat, vélemény az informatikai fejlesztések és a nemzeti szintű munkahelyteremtés lehetséges kapcsolatáról.

Alapelvként fogadjuk el, hogy az informatika – különösen, ha ezt tágabban értelmezzük, azaz ideérthető a fejlett mérőeszközök, informatika által vezérelt műszerek, gépek stb. alkalmazása is – az egyes szervezetek szintjén, vállalkozásoknál, különböző intézményeknél javítja a működési hatékonyságot. Ez pedig együtt járhat a humán erőforrás iránti szükséglet csökkenésével, így valóban lehetséges következmény a leépítés, elbocsátás. Kapcsolódó hír, hogy például az Apple telefonokat és még számtalan mást gyártó kínai Foxconn tervezi, hogy 2014-re a gyártási munka túlnyomó részét robotokkal végezteti el, összesen körülbelül egy millió ilyen gép alkalmazásával. Nyilvánvalóan ennek az a célja, hogy a robothadsereg kiváltsa az emberi munkaerőt.

Magyarországon az a cél, hogy a vállalatok itt letelepedjenek, üzemek épüljenek, beruházások induljanak, beleértve akár azok visszatérését is, akik különböző előnyökből fakadóan máshova telepítették át tevékenységüket, vagy korábban Magyarország helyett más országot választottak beruházási célpontnak.
Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükséges a megfelelő üzleti környezet. A megfelelő üzleti környezet tág fogalom, beleértendő az infrastruktúra, az állami szervek hatékonysága, vállalkozás barátsága, továbbá a vállalkozásokat, beruházásokat körülvevő és befolyásoló minden elem.

Az informatika itt lép be a képbe. Mindazon területeken, amelyeket az üzleti környezet részének tartanak, az informatika alkalmazása komoly előrelépést eredményezhet. Jelenleg nagy léptékű fejlesztések zajlanak mind az infrastruktúra, mind a közigazgatás területén – elsősorban az uniós programokra gondolok természetesen –, így ha ezek hatása nem lesz egyértelműen látható, érezhető, akkor bizony komoly gondok vannak a projektek tervezésével és a pénzek elköltésével.

A másik tényező ebből a szempontból az, amikor maguk az informatikai cégek teremtenek munkahelyet Magyarországon, üzemeket hoznak létre, beruháznak, kutatnak-fejlesztenek és így tovább.

Persze a fentiek eléggé nyilvánvalóak. Aki kicsit is érdeklődik a téma iránt, a napilapoktól kezdve az egyetemi és közgazdasági könyveken át a világmegváltó stratégiákig szinte végtelen mennyiségű anyagot találhat erről.
Valahogy még sincs olyan kaliberű és méretű intézkedések, fejlesztések, amelyekből egyértelműen kiviláglik e szándék. Így tehát nagyon fontos lenne megtalálni, hol van a homokszem a gépezetben. A szakmai szervezeteknek, érdekképviseleteknek, akiknek nyilvánvalóan ez a feladataik közé tartozik.