Ez itt az Informatika a Társadalomért Egyesület hivatalos blogja, ami nyilván az informatika és a társadalom viszonyával foglalkozik. Kérdés, hogy akkor a sci-fi és környezete hogyan érinti a blogot. Több válasz is kínálkozik: egyrészt a sci-fi írók, regények nagyon sok esetben szintén az ember és a technológia viszonyával foglalkoztak-foglalkoznak, így teljesen természetes a párhuzam, másrészt sok olyan dolog megvalósul (persze sokszor nem pontosan úgy, ahogy az írók képzelték), amelyeket már leírt a tudományos-fantasztikus irodalom.

Egy blogbejegyzés terjedelme természetesen nem elegendő komolyabb elemzésre, a témára eddig is könyvtárnyi irodalom született, de néhány kérdést, gondolatot érdemes felvetni.

A közbeszédben, az információs társadalomról szóló mindennapi hírekben nem a „sci-fi témák” a leggyakoribbak. Oka lehet ennek oka az, hogy ha az úgynevezett „információs társadalomról” van szó, akkor többnyire az állami szerepvállalást értik alatta. Fejlesztési stratégiákról, e-közigazgatásról, jogszabályokról, pályázatokról esik szó, miközben az informatika és a társadalom viszonya ennél jóval bővebb. Másik lehetséges ok, hogy a „sci-fi szintű” megoldások, alkalmazások igen gyakran az ipari, műszaki felhasználásban találhatóak meg (gyártástechnológia, orvostudomány stb), a mindennapokban kevésbé láthatóak. Bár legtöbbször valós problémákra nyújtanak megoldást és nagyságrendekkel fontosabbak annál, mint hogy a legújabb okostelefon vagy táblagép fél milliméterrel vékonyabb vagy 10 grammal könnyebb elődjénél.

Az informatika korábban elképzelhetetlen megoldásokat tesz lehetővé.

Jól ismert példa erre a lopakodó repülőgépek megvalósítása. Maga a koncepció, az elméleti háttér a múlt század hatvanas éveiben (mások szerint már a negyvenes években) született meg, azonban a technológia csak évtizedek múlva tette lehetővé az ilyen repülőgépek megépítését - a fejlett számítástechnika segedelmével. Most pedig már a pilóta nélküli lopakodó repülőgépeken dolgoznak.

Számtalan más példa is említhető az élet bármely területéről. Például a Forma-1 autóinál technikailag régóta lehetséges, hogy az autókat távolról, a robotrepülőgépekhez hasonlóan irányítsák a csapatok a boxokból, a versenyzőknek csak annyi szerepet hagyva, hogy valamilyen extrém körülmény esetén (például meghibásodás, baleset) avatkozzanak be. Persze ha robotpilótára kapcsolnák az autókat, a versenyek nézettsége visszaesne, ezért többé-kevésbé a hús-vér pilótákra bízzák a vezetést.

Az orvostudomány, az orvosi technológia szintén olyan terület, ahol elképesztő eredmények születnek. Friss hír, hogy Magyarországon megkezdték azokat a műtéteket, amelyek során egyes szembetegségek orvoslására a szembe ültetett érzékelővel pótolják a károsodott retinát. A beültetés után az érzékelőt programozni, beállítani szükséges, így a sebészeti team része lett az elektromérnök is. Olyan, a gyógyászatban már használatos sebészeti eszközről is hallani, amely képes sejtről-sejtre elemzést készíteni a rákos elváltozásokról és környezetükről, majd ezután az eredmények alapján vezérelve, emberi beavatkozás nélkül, tulajdonképpen sejtszinten hajtja végre a műtétet, eltávolítva az egyes rákos sejteket és szinte érintetlenül hagyva a környező egészséges sejteket, szöveteket.

Szerintem mindenki tud olyan példákat mondani, amely azt erősíti meg, hogy az informatika napról-napra egyre inkább meghatározóvá válik a mindennapokban, egyre több olyan eszköz, tárgy vesz körül minket, amelyek egy-két évtizede is elképzelhetetlenek voltak.

Persze mint minden, ezek sem teljesen úgy jelennek meg, ahogy az írók, kutatók korábban elképzelték. Nem humanoid robotok járkálnak közöttünk, hanem láthatatlanul működő vagy nagyon is gépszerűen kinéző gépek végeznek el egyre több, nemrégen még megoldhatatlan bonyolultságú feladatot.

Ha nem csak a klasszikus információs társadalmi forgatókönyvekre és mutatószámokra koncentrálunk (például hány családnak van számítógépe és hasonlók), akkor jobban látható, hogyan miként terjed el az informatika, az információtechnológia az élet minden területén, hogyan válik egyre inkább alapvető részévé.

A fentiek azért is fontosak, mert a fejlesztési stratégiák megalkotásánál, az állami források elosztásánál, ennyire gyorsan változó területen különösen nagy szükség van a folyamatok követésére az élet minden területén és annak mérlegelésére, hogy a különböző IKT fejlesztésekre mennyi forrást érdemes elkülöníteni, milyen arányban vagy egyáltalán van-e szükség állami, adófizetői források befektetésére, állami szerepvállalásra.

Az IKT gyorsan változó területén nagy a kockázata, hogy az állami forrásból támogatott fejlesztések eredménye végül nem áll arányban a befektetett erőforrásokkal, vagy végül teljesen feleslegesek lesznek, mert a fejlődés más utakon folytatódik, mint az korábban valószínű volt.

Éppen ezért érdemes hosszabb távú, társadalmi, gazdasági folyamatok oldaláról megközelíteni a kérdést, és néha teljes forgatókönyveket is le kell(ene) cserélni.