Jövő évben újabb uniós költségvetési időszak  kezdődik, Magyarország belépése óta ez már a harmadik. Az első 2004-től 2006-ig tartott, a második, amelyben még benne vagyunk, 2007 és 2013 közötti. Mind az első, mind pedig a második időszak tervezésekor felmerült, hogy kapjon az informatika külön fejlesztési programot, önálló pénzügyi kerettel, finanszírozással, és ugyanez a kezdeményezés indult el a harmadik időszak előkészítésénél is. Az intenzív próbálkozások ellenére eddig mégsem sikerült külön informatikai operatív programot létrehozni. Vajon mi lehet ennek az oka? Az előző részben felsorolt okok mellett most egy újabb okot kísérelek meg felvázolni, amely egyébként részben összecseng a korábbi blogbejegyzésekben írottakkal.

Az informatika fontosságának kiemelése és ezáltal a külön informatikai program megalapozásának fontos eleme lenne szerintem az informatika „üzenetének” kiegészítése, az informatika össziparági kommunikációjának – szép magyar szóval – újrapozícionálása.

Arra gondolok, hogy az informatikával kapcsolatosan mind itthon, mind pedig a külföldi stratégiákban, szakpolitikákban legtöbbször a már ezerszer hallott fogalmak olvashatók: versenyképesség növelése, környezetterhelés csökkentése, jó állam, innováció stb. Szerintem mindenki fel tud sorolni néhányat, sőt, ha elolvasunk néhány pár éve vagy évtizede íródott stratégiát, ezek többsége újra és újra előfordul.

Természetesen ez mind igaz, azonban ezt a listát ki kell egészíteni még egy dologgal, ami szerintem az ász és mindent visz: azzal, hogy az informatika immár mindennapi eszközzé, szükségletté vált, az alapinfrastruktúrák meghatározó része. És itt nem csak a mindenki által emlegetett lakossági felhasználásról van szó, arról, hogy hány háztartásban van számítógép és internetelérés (ami egyébként szerintem egyre kevésbé fontos éppen az informatikai fejlődés miatt: mobileszközök, okostelefonok stb. terjedése), hanem arról is, hogy immár a háztartási eszközök vagy szinte bármilyen ipari technológia része az informatika. Akárhol nézünk körül, különböző burkolatok alatt mindenütt ott „zakatolnak” a csipek, informatikai eszközök.

Érthető módon a közvélemény számára a leginkább érdekes a lakossági felhasználás, de ha megnézzük az ipari-professzionális oldalt is, látható, hogy az informatika szerepe alapvető. Vajon a kecskeméti Mercedes gyárban az informatika nélkül milyen termelés folyhatna, a soktonnás prések és gyártósorok tudnának-e működni ekkora precizitással? Vagy az óránként több száz kilométert megtevő vonatok, a repterek tudnának-e működni a mai szinten?

Ha sikerülne arra rámutatni, hogy ipari termelés, innováció és a modern infrastruktúrák működtetése, Magyarország modernizálása, gazdasági-társadalmi felzárkózása egyszerűen nem lehetséges informatika nélkül – ugyanúgy, ahogy utak, csatornák, oktatás nélkül – talán a külön IT OP, az informatikai fejlesztésekre fordított összegek növelése, a terület önállósodása is könnyebben elfogadható lenne. E szemléletet sajnos kevéssé látom érvényesülni, az informatikai fejlesztési program, az IT OP sokaknak most is kábelek fektetését, PC-ket, az otthoni internet használatát, az ügyek internetes intézését jelenti. Pedig akik azt gondolják, hogy nem kell nekik internet és számítógép és hasonlók, azok nagy részének is informatikával teljesek a mindennapjai, amikor mobiltelefont használ, autót vezet, különböző automatikusan működő eszközökre bízza magát stb.

Vagyis ha informatikáról és ennek fejlesztéséről beszélünk, nagy a tét, és éppen ezt kellene a lehető legtöbb fejben tudatosítani.