Egyre többen szörföznek vezeték nélküli hálózaton, wifin – fütyülve a veszélyekre és a kockázatokra. És olykor arra is, hogy törvényt szegnek, amikor potyáznak mások hálózatán.

Az internetezők nagyobb része használta már mások vezeték nélküli hálózatát, fizetés és engedély nélkül. Egy bizonyos hatótávolságon, 10-50 méteren belül bárki rácsatlakozhat a hálózatunkra, ha nem védjük le jelszóval. Figyelmetlenségből vagy tudatlanságból nő azon hálózatok száma, amelyek védetlenek, tulajdonosaik pedig értetlenkedve tapasztalják, hogy az internet-elérés sebessége időnként lelassul.

Vissza is élhetnek a potyázók a védetlen hálózatok nyújtotta lehetőségekkel. Zsebünknek ártunk, amikor a megfizetett sávszélesség a hívatlan vendégek miatt lecsökken, s az internet szolgáltatók sem örülnek a dolognak, hiszen nekik az a jó, ha minél többen fizetnek a sávszélességért. Van egy nagyobb veszély, az, amikor a wifis hálózatunkba befurakodottak ellopják vagy meghamisítják adatainkat és jelszavainkat, rossz dolgokat cselekedhetnek a weben, miközben a külvilág számára úgy tűnhet, hogy mi tesszük a rossz fát a tűzre. Nem csak egyszerű felhasználókat érhet így támadás, hanem az otthonról, védtelen internet-eléréssel tevékenykedőket is, megnyitva így a kiskaput a vállalati rendszerbe való belépéshez.

A biztonságos wifi-használathoz első lépésként a router készülékhez megadott gyári alapjelszót kell megváltoztatnunk, lehetőleg egy bonyolult és hosszú, számot és egyéb karaktereket tartalmazó jelszóra. A titkosítási módok kiválasztásánál a WPA/WPA2-t válasszuk a saját érdekünkben, ugyanis a régebbi WEP titkosítás hamar feltörhető.

Az nem bűntény, ha valaki nem titkosított wifit használ az erre kijelölt helyeken, az viszont igen, ha a titkosítást feltörve használja a hálózatot. Használjuk tudatosan és óvatosan a wifit, kerüljük el a veszélyeket – általában csak pár kattintásba kerül az egész.