Hidegben feléled a lelkiismeretünk. Az utóbbi hetekben újfent hallani a hajléktalanokról és a hajléktalankérdés megoldási lehetőségeiről. Az üldözés és a hatékony segítség között széles a sáv, keressük, mit tehetünk az otthontalanokkal, az otthontalanokért. Vajon a civilek és az infokommunikációs szektor miként segíthetne? Íme, egy ötlet a sok közül.

Kevés nekik is elfogadható meleg hajlék jut a hajléktalanoknak, sokuk be se vonul a menedéket nyújtó intézményekbe, inkább az utcán vagy az erdőkben, tákolt bódékban húzzák meg magukat. Hidegben halálosan veszélyes a szabad ég alatt tölteni az éjszakát, különösen az egyébként is legyengült embereknek. A melegedők távol esnek egymástól, ezért ha az egyikben nincs már szabad hely, nem biztos, hogy elmennek egy másikig.

Segítség lehetne, ha digitális kijelzőkön lenne követhető a város hajléktalanok által gyakran érintett pontjain, hogy hol vannak szálláslehetőségek, és hogy mekkora kihasználtsággal üzemelnek éppen az egyes helyek. Nem kell rögtön nagy dolgokra gondolni, például a HÉV megállóiban alkalmazott megoldáshoz hasonlóan lehetne létrehozni egy ilyen rendszert. Néhány kijelző bizonyára nem zavarná az otthonnal bíró többséget. A melegedőkön pedig számolnák, regisztrálnák a beérkezőket és a távozókat, s az interneten küldött információkkal a kijelzők adott időközönként frissülhetnének.

Egyszerű lehetne a megvalósítás a civilek és az állam összefogásával, hiszen valószínűleg nem egy újabb milliárdokba kerülő projektről lenne szó, ha mindent egybevetnénk. A szoftver tekintetében egy webes alkalmazás és egy szerviz elegendő, amelynek szolgáltatásaira feliratkoznak a kijelzőn futó, szintén webes alkalmazások. Hardver tekintetében azonban már nagyobb lehet a költség, ugyanis időjárásnak is ellenálló LED-es panelekre lenne szükség.

Az üzemeltetők alkalmazhatnának hajléktalanokat, akik az információfrissítést végezhetnék.

Sajnos egyelőre kivihetetlennek tűnik ez az ötlet - nálunk. A szomszédban, Ausztriába humánus, tiszta és modern eszközökkel és módszerekkel vannak a fedél nélkül maradtakat segítségére. Tanulhatnánk a nyugati országoktól, és végre valóban felelős megoldások születhetnének az egyre égetőbb hajléktalan problémára szánt közpénzekből, a civilek bő körét is bevonva az együttműködésbe.

Az infokommunikációs szektor jeles képviselői egyre több országban fáradoznak azon, hogy hozzájáruljanak a hajléktalanok megsegítéséhez, különféle módszerek, programok kialakításával és támogatásával, akár munkát is adva az elesetteknek.