Október vége óta nem csillapul a vihar. Az amerikai SOPA (Stop Online Piracy Act) – az internetes kalózkodás – és PIPA (Protect Intellectual Property Act) – a szellemi termékek védelme – törvénytervezet miatt szinte az egész világon nagy a felháborodás internetes körökben. A tervezet ugyanis soha nem látott szigorral és lényegében cenzúrával fenyegeti a kalózkodáson ért weboldalakat és szolgáltatóikat. Úgy tűnik, a tervezet elleni tiltakozás nem egészen volt hatástalan.

Hatályba lépése után a törvény voltaképpen bármely weboldalon felbukkanó jogsértő tartalomért keményen büntetett volna. A szankció négy elemből állna:

• az oldalt a szolgáltatónak blokkolnia kell akkor is, ha az külföldi weblap
• a keresők találati listájából az oldalt el kell távolítani
• az internetes fizetésre szakosodott szervezeteknek az oldalhoz kapcsolható kifizetéseket le kell tiltaniuk
• és végül a reklámozóknak is tiltaniuk kell az adott honlapot

Ez a szigor példátlan. Hogy jobban értsük, miről is van szó, íme, egy egyszerű példa: a videókat megosztó Youtube oldalra felkerül egy videó, amelyhez lehet hozzászólásokat írni. Egy felhasználó megír egy hozzászólást, amiben egy link utal egy esetleges jogsértő tartalomra. A szolgáltatók – a törvényben foglaltak szerint – blokkolják az oldalt, míg a keresők, szintén tartva a büntetéstől, kiveszik a Youtube-ot a keresési találataik közül. Ezt, ugye, elég nehéz elképzelni a Google esetében, lévén, hogy egy tulajdonban van a kereső és a megosztó szolgáltatás. Képzeljük el azt a temérdek reklámot, illetve az ezekből származó bevétel, amelyet elbukik a tulajdonos. Még az is felmerült megoldásként, hogy blokkolják a DNS-szervereket is az oldalak ellehetetlenítése érdekében.

A decemberre tervezett kongresszusi vitát is már számos megmozdulás, nyílt levél hiteles, valóban szakértő emberektől, szervezetektől és teljesen felfokozott internetes hangulat várta, ezért a szövegen finomítottak.

Ez azonban még mindig nem elég, és sokak szerint az internet szabadságát veszélyezteti már a szöveg megfontolása is, ezért a teljes visszavonást követelők és a mögéjük sorakozott szervezetek száma egyre nőtt. A Wikipédia és a Google is elsötétítéssel fenyegettek a tervezett hatálybalépés után.

Természetesen a színfalak mögött is kemény küzdelem kezdődött. A szórakoztatóipar (filmes és zenei szervezetek, cégek) és a Google, Yahoo, majd a Facebook összefogásával az internetes ipar csapott össze a lobbi háborúban. Előbbiek érdeke a nagyüzemi kalózkodás teljes ellehetetlenítése, míg utóbbiak az internet cenzúrájának megakadályozása.

A törvényt támogatók listája publikus, de egyre rövidül, már szinte kizárólag csak a nagy médiaóriások maradtak rajta. Eddig szinte elképzelhetetlen volt, hogy e cégek ellen bárki eséllyel léphetne fel, ám olyan intenzitású tiltakozó hullám indult az interneten, amelyet lobbierővel sem törhettek meg.

A GoDaddy domainszolgáltató cég például elvesztette ügyfélkörének jelentős részét, annak ellenére, hogy végül kihátrált a törvénytervezet mögül. Több nagy weboldal ezernyi regisztrációt vitt el a konkurenciához, akik persze kapva kaptak az alkalmon és heves kampányokkal szították a felháborodtak hevét. A legnagyobb játékkiadók, mint a Sony vagy az Electronic Arts, is megtörtek végül.

Több portál, köztük a Wikipédia amerikai verziója is elsötétül január 18-án, így tiltakozva a tervezet ellen. Mindezek hatására először a DNS szerverek blokkolásának lehetőségét vették ki a tervezetből, majd végül az egész törvényt visszavonták. Nagy szerepe volt ebben többek között Obama nyilatkozatának is. Az elnök formálisan az internetezők mellé állt (megjegyeznénk, hogy az elnök 2008-as kampányát jelentős összeggel támogatta a Google).

Egyelőre tehát a SOPA tervezete nem kerül a kongresszus elé, ám a másik, hasonló negatív véleményeket kiváltó PIPA igen, így a viharos küzdelem az internet szabadságáért valószínűleg nem csillapul a következő hetekben sem.