Nemrég, februárban írtam bejegyzést arról, hogy a sárga csekk szilárdan tartja magát a fizetési módok között. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen mindenki szerint érdemes lenne kiváltani olcsóbb és jobb megoldásokkal. Úgy tűnt februárban, nincs remény arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Nem gondolom, hogy a múltkori bejegyzésem hatására, de mintha mégis megindult volna valami. Kaptam egy levelet a „távközlési szolgáltatómtól”, amelytől a mobil és internet szolgáltatást veszem meg. A levél szerint a postai utalvány, a sárga csekk használatának feltételeit megváltoztatják. A változás lényege, hogy május 1-től a sárga csekkes fizetésért díjat számítanak fel, azaz ha valaki továbbra is így fizet, annak többe fog kerülni a számla. A díjat utólag fizettetik meg, ha a fizetés valóban csekkel történik, ha pedig nem készpénzzel, akkor nem.

A változtatást a környezet védelmével indokolják, ami persze nem ennyire egyértelmű és egyszerű. Önmagában valamilyen megoldás elektronikus módra való átvitele nem feltétlenül csökkenti a környezet terhelését, ez nagyban függ az adott helyzettől, a használat mértékétől, a használt eszközöktől.

De akármi is az oka, – a gazdasági-pénzügyi indokot erősebbnek tartom, amely szerint a készpénz, a csekkek kezelése többe kerül, mint az elektronikus forma, és ezért jobb a cégnek, ha más lesz helyette - jónak tartom, hogy valamiképpen aktívan tolják a fogyasztókat a készpénzkímélő megoldások irányába. Rendelkezésre állnak azok a technikai lehetőségek (a mostani esetben banki átutalás, bankkártyás fizetés, csoportos beszedési megbízás vagy az erre kialakított weboldal használata), amelyekkel a fogyasztók nagy része képes elektronikusan vagy a sárga csekk használatának mellőzésével kifizetni a számlákat. A levélben részletesen le is írják, mit lehet tenni.

Természetesen még sokáig lesznek olyanok, akiknek valamilyen okból nehézséget okoz a sárga csekk kiváltása mással. Ám ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi évtizedekben hány program, projekt indult éppen e területek fejlesztésére, mekkora összegeket fektettek ezekbe akár kormányzati, akár más szférákban (teleházak, különböző e-pontok, hálózatfejlesztések, pályázatok sorozata stb.), és ha azt sem felfejtjük el, hogy minden mértékadó forrás versenyképességi mutatónak tartja az IT-s megoldások használatának mértékét, akkor kijelenthetjük, hogy szükséges némi ráhatás.

Jelenleg is nagy összegű, sokmilliárdos fejlesztések zajlanak uniós forrásból az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, amelyek lényege éppen a használatukban rejlik – ha ez az oldal nem megfelelő, akkor bizony nem járnak haszonnal e projektek.

Azon persze el lehet gondolkodni, akár fogyasztóvédőként is, hogy a felszámított sárga csekkes fizetés díjának összege jogos-e vagy sem, tényleg annyiba kerül-e, mint amennyi a számlán lesz, vagy kevesebbe, és végső soron ki jár jól pénzügyi szempontból e változtatással.