A robotikát szokás megjelölni mesterséges intelligencia jövőjeként, mint a legmutatósabb alkalmazást, a különösen Japánban és Dél-Koreában hódító Gyártógépek, porszívók, fűnyírók és humanoidok mellett más területeken, például a medicinában és a szórakoztatóiparban is terjed.

Csakhogy a robotoknál, Mars-járóknál kevésbé látványos, sőt, sokszor pont „láthatatlan" megoldások, a Siri beszédfelismerő, virtuális személyi asszisztensek, az intelligens otthon megvalósulását célzó technológiák egyelőre fontosabb szerepet játszanak mindennapjainkban. Közelebb kerülünk ahhoz is, hogy önműködő autók népesítsék be országútjainkat. A valódi távlatokat – a következő években legalábbis – az internet által biztosított behálózottság és mesterséges intelligencia összekombinálása jelenti.

Valóság mágia helyett, vagy a valóság mágiája?

A pontosabb internetes kereséssel, az ugyan döcögősen, de működő gépi fordítással, útvonaltervezőkkel, azonosító rendszerekkel, tőzsdéző ágensekkel, az emberi munkát számos területen kiváltó szoftverekkel, leegyszerűsítve, minden olyan információtechnológiai megoldással, amelyben az adott gép tevékenysége túlmutat a hagyományos tárolófunkción, egyszerű számítási műveleteken, a mesterséges intelligencia már ma is életünk része. Úgy vált azzá, hogy csak ideig-óráig okoz szenzációt, aztán gyorsan megszokjuk.

A korábbi jövőlátomások és a hollywoodi filmek teljesen másként képzelték el. Az információs társadalomban a high tech elveszítette mágiáját, az újítások a médiakampányok ellenére sem csodák, hanem a tudományos-technológiai fejlődés logikus következményei. Ehhez persze az is kellett, hogy az utóbbi két évtizedben „megengedőbbé" alakuljon át és így szélesebb kört fedjen le a mesterséges intelligencia definíciója. Nyilvánvaló: egyik alkalmazás sem menne át a Turing-teszten, de az is egyértelmű, hogy szükség sincs rá. Az emberi intelligenciával azonos szintű gépi tudat helyett a fejlesztők inkább praktikus alkalmazásokban gondolkoznak. Távolabbi, nem öt-tíz, hanem több évtizedes célként nem mondtak le róla, sőt, egy-egy szakterület eredményei közelebb visznek hozzá, de – az eredeti elképzelésekhez „leghűségesebb" és egyre interaktívabb robotika szép sikerei ellenére – már rég nem ez a lényeg.

A robotikához ugyan kapcsolódó, mégis más kutatási területeket egybeintegráló önműködő autók a közeli jövő talán legizgalmasabb mesterségesintelligencia-alkalmazásai.  A Google mellett az Audi, a Ford, a Honda és a Toyota is komoly összegeket fektet (egymással is kommunikáló) autonóm járművek előállításába. Kérdés, valóban sikerül-e majd úgy reagálniuk kiélezett szituációkban, ahogy az ember. Mivel a következtetés egyrészt „divatos" diszciplína, másrészt a mai megoldások nem elégítik ki az elvárásokat, egyelőre aligha. Ugyanakkor több tanulmány kimutatta, hogy bevezetésük és elterjedésük biztonságosabbá tenné az autózást.

Virtuális személyi asszisztensek felé

A beszédfelismerés jól példázza a szemléletváltást. Az MI-kutatásokban hosszú ideje tervként szerepelt, hogy a számítógépek megértsék az emberi beszédet, figyeljék mozdulatainkat, és ezek alapján előrejelezzék, mit akarunk és fogunk tenni. Az ilyen irányú törekvéseket legjobban a közhiedelemmel ellentétben nem Apple-, hanem SRI International-fejlesztésű Siri vagy a Google hangkeresője szemléltetik. Az iPhone 4S-be (és az 5-be is) integrált beszédasszisztens ma még keveset ért, és többet félreért az elhangzottakból, viszont hibái ellenére jelenlegi formájában is nagyságrendekkel jobban teljesít a korábbi hasonló rendeltetésű programoknál. Leegyszerűsíti, informálisabbá teszi az ember-számítógép interakciót. Azzal, hogy az Apple megvásárolta és okostelefonjának szerves részévé tette, egyre több beszédfelismerésre képes alkalmazásra számíthatunk.

A Siri az avatármegoldásokkal, beszélgető botokkal (chatbots) fémjelzett fejlődés mérföldköve, fontos előrelépés a gyakorlatban is funkcionáló virtuális személyi asszisztensek (virtual personal assistants, VPA) felé. Hatékony működéséhez – túl a beszédfelismerésen – a természetesnyelv-feldolgozásban, a kontextus kezelésében és a sok mesterségesintelligencia-projekt által szintén kitüntetett figyelemben részesített következtetés területén is jól kell teljesítenie. A közeljövő asszisztensei ezeket együttesen használva komoly terheket vehetnek le vállunkról – több tevékenységben segítenek: tervezésben, vásárláskor, döntéshozásban stb.

Intelligens lakókörnyezet

Az „intelligens otthon" (szerteágazóbban értelmezve: „intelligens épület") koncepciója szintén a mesterséges intelligencián, gépi rendszerek magas szintű információfeldolgozásán és döntéshozatalán alapul. Lényege, hogy mivel épített és berendezett környezetünk az információs társadalomban új funkciókkal bővült, az ott végzett hagyományos és új típusú tevékenységeket egyaránt meghatározzák az infokommunikációs lehetőségek, tehát a lakótereknek egyre több szempontot kell kielégíteniük, ami az eszközök automatizálásával, hagyományos berendezések informatizálásával, majd az automatizált egységek rendszerbe rendezésével valósítható meg. Az intelligensen otthon rendszer- és/vagy rendszerösszetevő szinten önmagától, a külső emberi beavatkozást minimalizálva reagál a környezet változásaira.

A Washington Egyetem CASAS Smart Home projektje például mintegy 50 hőmérséklet- és mozgásérzékelővel, viszont egyedi módon, kamerák és mikrofonok nélkül igyekszik valóra váltani a koncepciót. A mozgásérzékelők a lakók helyváltoztatásáról, szokásairól gyűjtenek adatokat. Mielőtt újabb Big Brother technológiát vélnénk felfedezni, ne felejtsük el, az intelligens otthon egyik legfőbb rendeltetése idős és/vagy beteg személyek életkörülményeinek javítása, hogy közösségi otthonok helyett minél tovább, minél kényelmesebben lakhassanak megszokott közegükben, a rendszerek folyamatosan tájékoztassák orvosukat egészségügyi állapotukról (ambient and assisted living). Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a lakók ne érezzék megfigyelve magukat, a technológia semmiben ne zavarja őket, maradjon láthatatlan.

Egy dél-koreai kezdeményezés keretében még merészebb tervet próbálnak megvalósítani: Szöul mellett egy 65 ezer lakosú „intelligens várost" alakítanak ki (Songdo) 2017-ig, ahol a vízellátástól a mentési műveletekig, az energiafelhasználástól a közlekedésig mindent szenzorok szabályoznak majd.