Víziókban sosincs hiány. Úgy tűnik, hogy az igyekezet nagy, ám a remény csekély, viszont valamit tenni kéne már. Európa versenyképessége a tét.
Néhány hete ízlelgetem, olvasgatom az október eleji bejelentést: 50 milliárd eurós fejlesztési tervet tett le az unió asztalára az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso. A kezdeményező azt javasolja, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszak alatt e csekélynek nem mondható összegből fejlesszék az unió országaiban a stratégiai fontosságú infrastruktúrát, a szállítmányozást, az energiaszektort és az internet hálózatot.
A magasztos cél világos: az említett kulcsfontosságú infrastruktrurális rendszerek fejlesztésével elérni, hogy az egységes uniós piac olajozottan működhessen, lendületet vegyen a fenntartható növekedés a gazdaságban, növekedjen a foglalkoztatottság és javuljon a versenyképesség unió szerte.
Mondanom sem kell, hogy a bejelentést, amely egy magas szintű politikai és üzleti vezetőknek rendezett konferencián hangzott el a belga fővárosban, nagy örömmel fogadták a jelenlévők, a portugál elnököt vállukra vették és körbehordozták a konferenciaközpontban. 50 milliárd euró nagy pénz, adni és kapni is gyönyörűség lehet.
Európa akkor is nagyon nagy bajban van, ha például van 50 milliárdja ilyesmi dolgokra. Vagy éppen ezért.
A kilencvenes évek közepén egy nagy nemzetközi (értsd: amerikai) informatikai cég első embere körbeutazta a világot, hogy nyugalomba vonulása előtt szépen elbúcsúzhasson alkalmazottaitól. A sors különös és számomra szerencsés véletlenje folytán megadatott nekem, hogy elbeszélgessek vele a cég magyar leányvállalatának irodájának nyitott terében.
Az egyik kérdésemre és az arra adott válaszra élénken emlékszem. Arról faggattam a világ egyik vezető high-tech cégének irányítóját, aki nem mellesleg az egyik amerikai elnök tanácsadójaként is hatott e sárgolyó történetének alakulására, hogy vajon az informatikai fejlődésben, amelyet amerikai vállalkozások dominálnak, milyen szerep jut Európának. Az őszülő halántékú, joviális úriember azt mondta, hogy Európáé a felhasználói szerep. Úgy emlékszem, ilyen egyszerűen mondta és várakozóan rám függesztette tekintetét. Nem tudtam se köpni, se nyelni. Mint amikor az embernek váratlanul kiteszik a szűrét munkahelyéről.
Kutatás-fejlesztés, eredeti értékek teremtése, innováció. Folytassam? Folytatom: oktatás, a tehetségek felkarolása és támogatása. Folytassam? Alázat, munka, tudás, profizmus, erő, hit, szabadság.
Lehet, hogy van a válságból kivezető út.
Friss kommentek