Észrevétlenül férkőztek be mindennapjainkba és megváltoztatják mindennapi kommunikációnkat. A közösségi portálok, a Facebook, az iWiW, a Twitter, adnak, de el is vehetnek.

A közösségi portálokon könnyedén és gyorsan társaloghatunk ismerőseinkkel, üzletfeleinkkel. Megoszthatjuk képeinket és videóinkat másokkal, közösségeket alapíthatunk – a világhálón a lehetőségek tárháza szinte végtelen és folyton megújuló. A számos pozitívum mellett számolnunk kell újfajta veszélyekkel is.

Főként gyerekeket és fiatalkorúakat érhetnek káros hatások, amelyektől meglehetősen tartanak a felmenők: a felmérések szerint tízből kilenc szülő félti gyermekét az internet veszélyeitől. A rossz tartalmak csak néhány kattintásra vannak a jóktól, s a kisebbek még nincsenek tisztában a várható következményekkel, azzal például, hogy a személyes információk kiadásával milyen veszélybe sodródhatnak. [A szülők számára létezik egy angol nyelvű oldal (http://us.norton.com/familyresources/index.jsp), amelyen tanácsokat és tippeket találhatnak gyermekeik netes biztonságának megteremtéséhez.]

Nem csak a fiatalokra jellemző, hanem az internetezők nagy többségére is, hogy számukra a személyes adatok védelme nem téma, a felmérések alapján a szörfözők 60 százaléka nem foglalkozik e problémával. Az úgynevezett személyiségtolvajok számára valóságos aranybánya a közösségi portálok világa: az óvatlan felhasználók adataival rendszerint visszaélnek s akár komoly károkat is képesek okozni.

Tavaly júliusban 100 millió Facebook-regisztrált adatait szedte le és tette hozzáférhetővé egy internetes biztonsági szakértő. A listát – amely neveket és a hozzájuk tartozó telefonszámokat és címeket tartalmazott – bárki szabadon letölthette. A közösségi oldal azóta szigorította az adatvédelmi beállítások lehetőségét, de ami egyszer már felkerült az internetre, az nem vész el. A közösségi oldalakat üzletemberek, profik is használják nap mint nap: például a brit közszolgálati BBC munkatársainak a fele regisztrált valamelyik közösségi portálra. A lebukások is megkezdődtek: tavaly egy seattle-i személyiségtolvajt a dutyiba küldtek, mert több mint ötven ember adataival hitelt igényelt, folyószámlákat nyitott.

A felhasználók nagy többsége tisztában van a veszélyekkel, de mégsem tesz semmit az önvédelem érdekében. Az érdektelenség egyik oka a vak bizalom: úgy gondolják, hogy az általuk látogatott portálok mindent megtesznek személyes adataik biztonságáért. A másik ok: bizonyos oldalakon nehezen találhatók meg a megfelelő beállítások.

Fontos: ügyeljünk az adatvédelem helyes beállítására, hogy az idegenek csak az általunk engedélyezett adatokat kaphassák meg a profilunkból. Ha valaki például ismerősnek jelöl, akkor győződjünk meg arról, hogy valóban ismerjük-e az illetőt, vagy a bejelölő csupán az adatainkhoz akar hozzáférni. Azzal is megakadályozható a személyiséglopás, ha szándékosan hamis információt, például hamis születési dátumot adunk meg az adatlapunkon – ami, nekünk, nőknek, különösen az életkor előrehaladtával, nem is megy olyan nehezen:)