Az IKT alkalmazásának egyik alaptétele, hogy hozzájárul a környezet védelméhez. Triviális példa, hogy az informatika használatának köszönhetően kevesebb fát kell elpusztítani, mert kevesebb papír fogy, továbbá csökkenthető a különböző dolgok vagy emberek mozgatásával, mozgásával járó energiafelhasználás.

A dolog azonban ennél jóval bonyolultabb.

Az IKT környezeti hatásait jellemzően három fő csoportba sorolják:
- az IKT használatának elsődleges, közvetlen hatásai (például a berendezések energiafogyasztása),
- a másodlagos, az IKT használatának közvetett hatásai (például energiamegtakarítás az IKT alkalmazásokkal a hatékonyabb vállalatirányítási rendszernek, a hatékonyabb termelésnek köszönhetően),
- a harmadlagos, rendszerszintű hatások (például az IKT hatása a globalizációs folyamatokban, amelynek révén lehetővé vált a nagyon nagy távolságokat átívelő termelési rendszerek elterjedése – ez sokszor kedvezőtlen környezeti hatással jár a hatékonyabb működés miatt növekvő kereskedelem, szállítás, energiafelhasználás, nyersanyagigény stb. miatt).
 
Az Európai Unió is elismeri az IKT használat környezeti hatásmechanizmusait, amelyek megfelelő körülmények között kedvezőek lehetnek. Az EU 2020 stratégiájának célja többek között az energiahatékonyság 20 százalékos növelése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos (kedvező körülmények esetén 30 százalékos) csökkentése, és ebben a dokumentumban az IKT a célok elérésének eszközeként jelenik meg.

A jövőbeni célok elérése érdekében viszont javítani kell a jelenbeli helyzeten. Az IKT energiafelhasználása az egyik leggyorsabban növekvő az ágazatok között, szennyezőanyag-kibocsátása gyorsul. Az elektronikai hulladék kezelése is világszerte egyre nagyobb probléma. Az elektronikus hulladék (amely alatt az IKT eszközök mellett beleértenek minden elektronikus berendezést, TV-t, hűtőgépet, hasonlókat is) mennyisége az ENSZ vonatkozó becslése szerint hozzávetőlegesen 40 millió tonna évente, ebből a fejlett gazdaságok (USA és EU) részesedése a legnagyobb, mintegy a fele. A mennyiség gyorsan nő, különösen a növekvő gazdaságú ázsiai országokban (Kína, India). Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban keletkező elektronikai hulladék mintegy egyharmadát gyűjtik vissza és kezelik megfelelően, ami azt is jelenti, hogy az EU-nál kevésbé szigorú újrahasznosítási rendszerrel rendelkező országokban az arány ennél minden bizonnyal jóval alacsonyabb. És azt is jelenti, hogy csak az unióban évente több millió tonna e-hulladékot, a mennyiség kétharmadát, nem megfelelően kezelik, legtöbbször egyszerűen a szemétbe kerül vagy valamelyik tagországban, vagy kiszállítva az unión kívülre. Az unió vezetése egyébként elégedetlen a mostani helyzettel, az elérendő cél, hogy a hulladék fajtájától függően 60,70,80 százalékos újrahasznosítási arány valósuljon meg.

Mivel az elektronikai hulladékban sokféle veszélyes anyag található (veszélyes műanyagok, különböző nehézfémek), a szemétbe kerülésnek és hagyományos hulladékkezelésnek (lerakás, elégetés stb.) itt komoly a kockázata.

Szintén becslések szerint az IKT által felhasznált energia mértéke 2020-ra közel duplázódhat – és még csak az elfogyasztott energiáról beszélünk, az egyebekről (például a gyártásról) nem.

Vagyis azon kívül, hogy az egyébként is megkapott emaileket nem nyomtatjuk ki, vagy az egyébként is elolvasni kívánt sajtószemlét, újságokat a papír helyett képernyőn olvassuk, mást is tenni kell ahhoz, hogy az informatika valóban érzékelhetően csökkentse a környezet terhelését.

A teendők közül eszerint a legfontosabb egyrészt magának az informatikának csökkenteni a kedvezőtlen környezeti hatásait, amire vannak jó megoldások, másrészt kihasználni az informatika adottságait más területen. Azaz itt is igaz, ami sok más helyzetben is, hogy az IKT felhasználása akkor járhat jelentős hatással, ha nem egyszerűen „számítógépre visznek” valamely jelenlegi folyamatot, hanem át is alakítják azt, az új feltételeknek, lehetőségeknek megfelelően (például energiamegtakarítás, az intelligens energiahálózatok, intelligens közlekedés megteremtésével).

És mindig érdemes szem előtt tartani a környezetvédelem egyik alaptételét, hogy az a legjobb és legolcsóbb módszer a környezetszennyezés csökkentésére, ha nem bocsátunk ki szennyezést, amit az unió éghajlatváltozás elleni kampánya e szlogenekkel foglalt össze: Tekerje le! Kapcsolja ki! Sétáljon! Hasznosítsa újra!