Pár napos hír, hogy a Foxconn az eddigiekhez képest gyökeresen változtat gyártási technológiáján. Nem hiszem, hogy ismert e cég, annyit illik tudni róla, hogy egyike a világ meghatározó gyártóinak. Ami pedig a termékeit illeti, azok már bizonyára közismertek: Apple, HP, Sony és hasonló márkanevek láthatók az üzemeiből kilépő dobozokon. A Foxconnak több hatalmas gyára van Kínában, ahol 1 millió ember dolgozik. Vannak olyan elektronikai termékek, amelyek szegmensében a Foxconn adja a világ teljes termelésének közel 40 százalékát. Az utóbbi években azért lehetett hallani a gyárairól, mert több munkása is öngyilkosok lett – amire végül a cég úgy reagált, hogy hálókat feszíttetett ki az ablakok alá.

A Foxconn most nyilvánosságra hozott elképzelései szerint a jövőben az emberi munkaerőt gyors ütemben lecserélik robotokra. Most körülbelül 10 ezer robot működik a Foxconnál, 2012 végére a tervek szerint ugyanez a szám 300 ezerre nő, 2014-ben pedig már egymillió robot fog dolgozni náluk. A változást, a robotok intenzív alkalmazását azzal indokolják, hogy csökkenteni kell a költségeket. Nyilván ez hatással lesz az alkalmazottak számára: ha nem rúgnak ki embereket, akkor 3 év alatt a robotokkal együtt megduplázódna a „létszám” - és ez nem tűnik valószínűnek. Leépítések tehát várhatók. A robotokkal persze elkerülhetőek a cég számára kellemetlen problémák, az öngyilkosságok, a munkabér emelése, sztrájkok és hasonlók.

Jó példa a Foxconn esete egy régi problémára, amelynek persze vannak információtechnológiai vonatkozásai is, és nem csak azért, mert a Foxconn elképesztő mennyiségű kütyüt és IT alkatrészt gyárt.

Az információtechnológia, az egyre fejlettebb automatizálás, robottechnológia lehetővé teszi, hogy egyre több helyen váltsa ki az emberi munkaerőt valamilyen gépi – akár virtuális - megoldás. A robotizálás, automatizálás, ezzel párhuzamosan a többek között az IKT alkalmazásának köszönhető hatékonyabb gyártási-működési folyamatok pedig nagyon többnyire drasztikusan csökkentik a működéshez szükséges munkaerő számát. Persze a hatékonyság növelésének és az automatizálásnak egyik fő célja éppen az, hogy az erőforrásokból – beleértve az emberi erőforrást is – minél kevesebbet kelljen használni.

A nagy kérdés az, hogy miként lehet összeegyeztetni két alapvető célt, azaz a költség és minden más erőforrás minél hatékonyabb felhasználását és a munkahelyek teremtését.

Egyszerű válasz lehet erre, hogy - ha munkahelyteremtés a cél - azokat a területeket kell fejleszteni, ahol az automatizálás, gépesítés valamilyen okból nehéz vagy nem lehetséges. Igen ám, de azokon a területeken, ahol a gépesítés, automatizálás általában nagy mértékű, lehet gyorsan és nagy számban munkahelyeket teremteni: például különböző gyártó és összeszerelő tevékenységek, mezőgazdaság. Tehát újra oda jutunk, amit már nagyon sokszor emlegettek, hogy fontos, sőt, életbevágó cél a kreatív, innovatív, magas hozzáadott értékű árukat, szolgáltatásokat előállító gazdaság. Ami persze együtt jár a magas szintű oktatással is, ahol nem a diplomák száma, hanem jó minősége a cél. A magas hozzáadott értéket hordozó termékek, szolgáltatások, az innováció, a tudásgazdaság olyan területek, amelyeket – egyelőre – még nem lehet gépesíteni.

A gépesíthetőségnek, hatékonyabb gyártásnak lehet egy másik hatása is. Ha sikerül megfelelő mértékben hatékonyabbá tenni a gyártási folyamatokat, akkor – figyelembe véve a szállítási költségeket, adminisztratív költségeket, kulturális, jogi, minőségellenőrzési tényezőket, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos helyzetet – lehetnek olyan termékek, áruk, amelyeknél megéri a korábban Európán kívülre helyezett gyártást visszahozni. Gondolom, nem szükséges bizonygatni, hogy a romló európai gazdasági helyzetben az ilyen visszaköltözések milyen jelentőséggel bírnának.