Napjaink és a közeljövő egyik meghatározó technológiai jelensége az érzékeléstechnika. Térnyerését társadalmilag egészségügyi és környezetvédelmi okok, gazdasági szempontból ipari és mezőgazdasági tevékenységek, valamint a közlekedés automatizálása indokolják.

Az adattároló- és feldolgozókapacitással rendelkező különféle fajtájú és rendeltetésű érzékelők (szenzorok) ma már számító- és fényképezőgépektől kezdve, robotokon keresztül a mezőgazdasági műszerekig, a mindennapok számos területén működnek. Valós időben mérnek, és szolgáltatnak értékes információkat a világról.

Egyelőre a természeti jelenségeket vizsgáló, valamint a magunkon hordható, vérnyomást, testhőmérsékletet stb. monitorozó érzékelők a legelterjedtebbek, de dinamikusan fejlődik a szenzorhálózat-technológia is, amellyel több száz, több ezer érzékelő állítható rendszerbe, illetve különböző hálózataik is egyre jobban egymásba integrálhatók. Komoly segítséget nyújtanak egészségügyi dolgozóknak, az általuk küldött információ következtében gyorsabb az orvosi beavatkozás, rendellenes aktivitások észlelésének hatására betegségek előzhetők meg.

Az Intel és a Rochester Egyetem egészségügyi központjának Proaktív Egészségügy projektje az intelligens otthon részeként, önkéntesek lakásaiban tesztelték parányi, rejtett szenzorokból álló hálózataikat. A szenzorok vérnyomást, testsúlyt mérnek, az adott személy helyváltoztatásáról szolgáltatnak információt stb. Egy másik Intel-kezdeményezés, a vezeték nélküli szőlőskert szenzorhálózata monitorozza, percenként méri a hőmérsékletet, majd tárolja az adatokat. Az érzékelők a talaj nedvességét ellenőrizve kimutatják, mely területeket szükséges locsolni, melyeket nem.

A szervezet egyes – aktív – sejtjei képesek megakadályozni rákos daganatok növekedését. Egy nemrég fejlesztett svájci bioérzékelő segíti a kezelőorvost a sejtek azonosításában, lehetővé téve, hogy a beteg immunrendszerét használja a rák elleni küzdelemben. A módszer előnye, hogy (a rákgyógyászat mellett) felettébb tág a potenciális alkalmazások köre: génterápia, bio- és zöld technológiák, ipari folyamatok.

Terjednek a kombinált megoldások is: szenzorok, funkcionális fonalak, szövetanyagok együttes alkalmazására máris akadnak példák – a felhasználó alakjához igazodó ruhaszerű, hordozható „egészségügyi rendszerek” és más „okos” (smart) öltözékek. A testhőmérsékletet, szívtevékenységet monitorozó ruhadarabok mostanában kerülnek kereskedelmi forgalomba. A miniatűr bioérzékelőkkel ellátott textíliák egyéb funkciókra, például testnedvek, veríték és vér elemzésére is képesek lehetnek.

Képzeljük el a következő szituációt: reggeli készülődés, dolgos napnak nézünk elébe, viszont legalább azt tudjuk, hogy nem leszünk stresszesek. Hogy miért nem? Mert a ruhánkba varrt szenzorok jeleznék, ha baj lenne. Nekünk is és a kezelőorvosunknak is. Úgy programozták őket, hogy egyrészt azonnal felvegyék a kapcsolatot az illetékes egészségügyi szakemberekkel, másrészt pedig viselőjüket szöveges üzenet formájában figyelmeztetik a bajra.

Öltözködés és szenzortechnológia összefonódásának egyik legújabb példája a többek között az argentin Leo Messi és a walesi Gareth Bale nevével fémjelzett „okos” futballcipő: a lábbeliben az Adidas F50 MiCoach beépített érzékelője méri a játékos átlag- és maximális sebességét, sprintek számát, az összes és külön a gyors iramban megtett távolságokat. Az összegyűjtött adatok könnyen átvihetők okostelefonra, tabletre vagy PC-re. Az eredményeket megosztva összehasonlítható a játékosok teljesítménye.

(Folytatása következik)