Egy friss felmérés szerint a Google a keresőmotorok piacának 66%-át uralja. A keresőpiac mérete hatalmas: reklámozók tömegei a keresők találati oldalaira nyomulnak be, hogy célzott kereskedelmi üzeneteiket eljuttassák vásárlóiknak. Vajon mennyire torz tükre e jelenség a valóságnak?

Idén januárban, Amerikában a Google részesedése a keresőmotorok szegmensében 66,2%-ra ugrott az explicit keresések szegmensében, 2011 decemberéhez viszonyítva 0,3 százalékpontos növekedést érve el. A második hely a Microsofté, a Yahoo! pedig a harmadik, ám ez utóbbiak részesedése már csupán 15,2% (0,1 százalékpontos növekedés) és 14,1% (-0,4 százalékpontos csökkenéssel), így a Google dominanciája egyelőre megkérdőjelezhetetlen.

A legutóbbi közösségi oldalakról szóló Infotér műhelybeszélgetés is rávilágított, hogy a célzott reklámokkal zsúfolt szolgáltatások a valóságot bizonyos mértékben torzítják, hiszen a találati relevancia nem feltétlenül a valós, hanem az érdekek sorrendjében alakulhat.

Meglepődve tapasztalhatjuk, hogy szinte bárhol járunk a világhálón, szinte mindig akadnak oldalak, ahol magyar, kifejezetten nekünk szánt hirdetésekbe botlunk. Ez nem véletlen. Sok oldal úgy szűri a reklámok megjelenését, hogy a látogató IP címéből kideríti az országot és az országnak megfelelő hirdetéseket teszi közzé. Megint mások, mint például a Google is, ennél bonyolultabb módszerekkel dolgoznak.

A Google új, márciusban életbe lépő felhasználói feltételei például a felhasználóról gyűjtött adatok szélesebb körű felhasználását, továbbadását hozzák majd magukkal, vagyis vélhetően több reklámmal és bosszantóbb hirdetésáradattal kell számolnia minden óvatlan internethasználónak. A cég ugyanis hosszú évek óta szorgalmasan gyűjti mindenkiről az adatokat. Így készül el felhasználói szokásaink, mozgásaink alapján a „profilunk”, amely olyan adatbázisba kerül, amely aranyat érhet a reklámozóknak.

A Google fiókkal rendelkezők esetében a legkönnyebb dolga a cégnek, ugyanis ha a beállításoknál a regisztrációkor engedélyezzük, az összes böngészési adatunkat számon tartja a rendszer. Bármerre jártunk a neten bejelentkezett fiókunkkal, azt a history megőrzi. Aki nem hiszi, nézzen utána a fiókbeállításaiban.

Ezek után tehát nem csoda, ha rögtön olyan találatokat kapunk kereséskor, amelyek mögött valamilyen érdek húzódik. E találatok ugyan nem rosszak, mégsem biztos, hogy a legmegfelelőbbek. E jelenség pedig egyre torzítja a valóságot a keresők és internetes szolgáltatások piacán, ahol szinte már csak nagy cégek maradtak talpon.

Egy érdekes összehasonlításban megállapították keresőoptimalizálásban (SEO) jártas mérnökök, hogy míg a Google első találatának kattintási rátája 18,2%, a másodiké már csupán 10% és így tovább szinte exponenciálisan csökkenő a kattintási hajlandóság. Ugyanez a Bing esetében 9,7 és 5,5%, vagyis nem annyira drasztikus az első és második találat közötti különbség, de az első találatnak itt is számottevő az előnye. E számok ismeretében érthető, hogy az első találati helyért folyó versengés kíméletlen, ami a keresőszolgáltatók számára az üzlet alapja.

Lassan-lassan talán a felhasználók növekvő tömegei érzik majd úgy, hogy fontos a személyes adatok védelme, lényeges a valódi relevancia a keresésben, tehát megnőhet az alternatív megoldások piaci súlya. A Google fölénye így csökkenhetne, és talán ismét a felhasználó kerülhetne a középpontba, nem pedig a szolgáltató primer üzleti érdeke. (Vannak szakértők, akik szerint a Google AdWords szolgáltatása [vagyis kulcsszavakra történő keresésnél oldalt megjelenő találatok] és a valós forgalom között a korreláció a nullához közelít, vagyis nem jelent valós előnyt a hirdetőnek.)

Végezetül egy alternatív keresőszolgáltatás azok számára, akik szemét a Google dominanciája nem homályosítja el: DuckDuckGo. Jó keresgélést!