Elindult az újabb nemzeti konzultáció. Munkahelyteremtéssel, munkával kapcsolatos kérdések szerepelnek a kérdőíven. Több mint 8,2 millióan kapják meg a kérdőívet, minden állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár. A kérdőíveket augusztus 20-ig lehet visszaküldeni. Az informatikával foglalkozóknak, függetlenül bármilyen egyéb kapcsolódó kérdéstől vagy politikai véleménytől, egy dolog feltűnhetett: arról nem esett szó, hogy a kérdőíveket hogyan lehetne elektronikusan kitölteni.
Az informatika egyik folyamatosan hangoztatott előnye, hogy használatával olcsóbbá, gyorsabbá, rugalmasabbá tehetők a folyamatok, mint tisztán papír alapon. Ha mér pedig ez így van, akkor 8,2 millió levél esetében egyáltalán nem mindegy, hogy használnak-e elektronikus megoldásokat vagy sem. De ahogyan már írtunk róla e blogfolyamban is, a tényleges egyenleg, vagyis hogy létezik megtakarítás, és ha igen, akkor mennyi, nem mindig egyértelmű. Mindenesetre indokolt mindenképpen, hogy legalább elvben megvizsgálják az egyenleget, ugyanis lehet, hogy megtakarítás érhető el időben, pénzben, munkában.

Alapvető értékelési szempont, hogy a használati igény mekkora, megéri kifejleszteni a különböző informatikai megoldásokat, létrehozni a szoftveres-hardveres környezetet, van-e értelme az egész munkának vagy nincsen. A tavalyi népszámlálás szintén nagyon nagy számú megkereséssel járt; azt lehet mondani, hogy összességében minden háztartást el kellett érni a számlálás során, így tehát van alapja az összehasonlításnak.

Népszámláláshoz most először alkalmazták az internetes kérdőív kitöltést. Bár a számlálási részvétel nem, de az elektronikus kitöltés használata önkéntes volt. Így annak bemutatására alkalmas lehet, hogy ha rendelkezésre áll a megfelelő megoldás, milyen mértékű a használat. A KSH által a 2011. évi népszámlálásról nyilvánosságra hozott előzetes tájékoztató alapján az internetes kitöltést használók aránya számottevőnek mondható. A lakcímek aránya, ahol az adatszolgáltatást interneten tették meg, országos átlagban 18,6 százalék volt. A legmagasabb arány Budapesten volt, 29,9 százalék, de minden megyében meghaladta a 10 százalékot, Somogy megyében volt a legalacsonyabb 11,5 százalékkal. A városokban – Budapest kivételével – 19 százalék, a községekben 9,6 százalék volt az átlag. Szintén érdekes összehasonlítás, ha az önállóan kitöltött kérdőívek arányával vetjük össze az internetes kitöltést. Az internetes kitöltés népszerűsége Budapesten és még 12 megyében nagyobb volt. További 3 megyében az önálló kitöltés alig, csupán 2-3 százalékkal volt magasabb. Azért érdekesek e számok, mert mindkét esetben a kitöltés önálló. A többségi arány azt jelenti, hogy ha mindkettőre van lehetőség, a többség az internetes, elektronikus kitöltést választja a papír kitöltése helyett.

Vagyis létezik az igény és felhasználói kör az internetes lakossági felmérések elvégzéséhez.

Ha igény van, a következő kérdés az, hogy a gyakorlati megvalósítás miképpen történjen. A népszámlálás esetében választani lehetett, hogy interneten, önállóan papíron vagy kérdezőbiztossal folytatott interjúval történjen a kitöltés. A nemzeti konzultáció jelenlegi megoldása szerint minden állandó lakhellyel rendelkező állampolgár megkapja a kérdőívet. Ha internetes-elektronikus kitöltést is terveznének bevezetni, abban az esetben, hasonlóan a népszavazáshoz, itt is szükséges lenne előzetesen felmérni, hogy ki az, aki a papír kitöltés helyett inkább az elektronikus formát részesítené előnyben és ennek megfelelően juthasson a kérdőívhez. Itt az SZJA bevallással párhuzam vonható, ugyanis aki egyszer elektronikusan adta be a bevallást, utána már nem kap postán adóbevallási ívet – könnyen belátható, hogy ez nagy megtakarítás a nagy mennyiség miatt.   

A konzultációs kérdőív esetében az elektronikus forma valószínűleg még vonzóbb lehetne, mint a népszámlálásnál, ugyanis kérdőíves, feleletválasztós „ikszelésről” van szó, amit egy elektronikus felületen nagyon gyorsan és kényelmesen végre lehetne hajtani.

Persze a dolog annál jóval bonyolultabb, mint feltenni egy internetes felületre a kérdőívet és várni a válaszokat.
A konzultációk kapcsán felmerült adatvédelmi kérdések alapvetően meghatározzák az alkalmazható módszereket, megoldásokat, illetve az internetes kitöltésre „jelentkezés”, ennek kialakítás is sok technikai kérdést felvet.

Az internetes mód választása nyilvánvalóan újabb kört visz be az előkészítési folyamatba, míg magának a kérdőív kitöltésre szolgáló felületnek különleges elvárásoknak, biztonsági, technikai feltételeknek kell megfelelni. Így a most folyó konzultációban ezt már nem lehet megtenni, de a jövőbeni hasonló eseményekre, széles körű lakossági megkeresésekre már lehetne készülni, például annak az információnak a begyűjtésével, igényfelméréssel, hogy ki használná inkább az elektronikus módokat, továbbá a technikai-szabályozási feltételek előkészítésével. A lehetséges előnyök miatt indokolt lehet ennek végrehajtása.

Elképzelhető, hogy a kormányzati műhelyekben már túl vannak e fázison, ha így lenne, akkor az eredményeknek a szakmai közvéleménnyel való megosztása, egyeztetése javíthatja, bővítheti a megoldási lehetőségek körét.

Utóiratként egy lényeges információ más területről: talán széles körben még nem ismert népszámlálási eredmény, hogy az előzetes adatok szerint 2011. október 1-jén, az úgynevezett eszmei időpontban Magyarország népessége 9 millió 968 ezer fő volt - 1981 óta, tehát több mint 30 éve folyamatos a csökkenés.