Az Európai Unió mostani költségvetési időszaka 2013-ig tart. A már ismert és futó programok, beleértve az informatikai témájúakat is, következő év végén befejeződnek (a projektek befejezésére még van némi idő). De utána mi következik? Nyilvánvaló, hogy lesznek újabb uniós források, programok, az viszont kérdés, hogy a kimondottan informatikai fejlesztések milyen szerepet kapnak.
Az uniós források elosztásának megtervezése, elfogadása, a költségvetés összeállítása nehéz és küzdelmes folyamat, az Európai Unió és a tagállamok szintjein is. A 2014-től kezdődő költségvetési időszak tervezése  már elkezdődött a megszokott menetrend szerint, egyelőre tervezetek, előterjesztések ismertek, a lényeges döntések azonban még nem születtek meg. Alig több mint egy év van hátra 2014-ig, az Európai Unió problémái, a kedvezőtlen gazdasági helyzet viszont e téren is, ahol súlyos euró milliárdok elosztása a feladat az egyes tagországok között, különösen bonyolulttá teszik a költségvetési megállapodások tető alá hozását.

Csupán azt jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy lesznek uniós források a fejlesztések támogatására, de a részletek kidolgozása, vagyis az, hogy mire mennyit és hogyan lehet elkölteni, még várat magára. Különösen, ha ezt a teljes uniós költségvetésen belül az egyes tagállamok, így Magyarország szemszögéből próbáljuk nézni. Talán ez nem is baj a jelenlegi fázisban, mert a mostani viták tárgyát képező előterjesztések, előzetes információk alapján a Magyarországnak jutó források jelentősen, egyes becslések szerint akár közel 30 százalékkal is csökkenhetnének a jövőre befejeződő időszakhoz képest.

Amióta világ a világ, az informatika az Európai Unió kiemelt fejlesztési területei közé tartozik. Minden érdemi elemzés, szakértő, stratégia és fórum kulcsfontosságúként jelölte és jelöli meg, olyanként, ami a gazdaság és a társadalom fejlesztése, versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlen. A 2013-ig tartó időszakban Magyarország is több száz milliárd forintot költhet informatikai fejlesztésekre, projektekre. Az uniós projektek hozzák az informatikai fejlesztések forrásának túlnyomó részét, és ez a helyzet várhatóan nem változik meg néhány éven belül, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lehetőségek adódnak e téren.

Tekintettel a költségvetési tervezés aktuális fázisára, az informatikának a következő időszakban szánt szerepére más dokumentumok alapján következtethetünk. Ebből a szempontból az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló Európai Bizottsági közlemény meghatározó. Az Európa 2020 stratégiában kitűzik az Európai Unió céljait a nevében is olvasható évig tartó időszakra. A Stratégiában egyértelműen megfogalmazott az informatikai fejlesztések szerepe, de nem csupán külön, például támogatási tengelyként vagy külön programként jelennek meg, hanem szinte minden témakörnél. Például az adócsalás elleni küzdelemnél, az oktatásnál, a foglalkoztatásnál, az összeurópai infrastruktúrák kialakításánál (beleértve a nem digitális infrastruktúrát is), az egységes piac megteremtésénél, az elektronikus beszerzések elterjesztésénél.

Vagyis az informatika ugyanúgy horizontálisan, minden területen megjelenőként szerepel a stratégiában, mint a jelenlegi programokban, egészen 2020-ig. A stratégiai tehát európai szinten megalapozott. A felső szintű stratégia pedig a programok, források szintjén is meg kell hogy jelenjen, mivel ezeken keresztül kell ténylegesen megvalósítani a szakpolitikai célokat.

De mielőtt bárki Brüsszelre mutogatna, vagy valamilyen ködfelhőbe burkolózó távoli területként tekintene az Európai Unióra, felhívom a figyelmet egy fontos dologra.

Az, hogy az egyes tagállamok mire költik a jövőben részükre jóváhagyott forrásokat, nagyrészt a tagállamon múlik. Hogy a jelenlegi informatikai jellegű pályázatok, programok milyen formában és hogyan folytatódnak, nagy mértékben a hazai szakértőkön, kormányzati és nem kormányzati szereplőkön fog múlni, azon, hogy mennyire képesek szakmai szempontjaikat, érdekeiket érvényesíteni a jó értelemben vett lobbizás során.

Sőt, az, hogy 2014. után Magyarországra hány euró érkezhet fejlesztésekre, szintén múlik azon, hogy a forrásokkal megvalósítható programok, stratégiák milyenek, miként kapcsolódnak az uniós szintű stratégiához, mik az elképzelések Magyarország 2020-ig tartó fejlesztéséről – és ezt is mi magunk vagyunk képesek a legjobban kigondolni és bemutatni az uniós döntéshozóknak.