2011. május 25-én lépett életbe az EU távközlési szolgáltatókra vonatkozó szabályozása, amely új és kiterjedtebb jogokat ad a polgárainak mobil és internethasználat terén. Eddig az időpontig kellett volna a tagállamoknak a nemzeti jogalkotásba is átemelniük a határozatokat, ám ezt eddig összesen két ország teljesítette. A kilátásba helyezett szankciók miatt Magyarországnak is iparkodnia kell a jogalkotással, hiszen jogsértési eljárást vonhat maga után a túlzott késlekedés.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „a polgároknak és a vállalkozásoknak a versenyképesebb távközlési szolgáltatások létrejötte érdekében a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk az új szabályok nyújtotta lehetőségeket”. A célok tehát ismertek, már csupán a jogszabályok kellenek, illetve át kell venni az uniós rendelkezéseket.

Itthon a parlament a T/3505 javaslatban tárgyalta többek között az uniós irányelveknek való megfelelés kérdését is. A parlament.hu adatai szerint 2011. július 11-én, a nyári szünet előtti utolsó zárószavazáson a javaslatot elfogadták, és - mivel sürgős kihirdetést kértek - a Közlönyben akár néhány nap múlva meg is jelenhet. Az ígéreteknek megfelelően Magyarország tehát rohamtempóban tárgyalja az ügyet és építi be jogi környezetébe az irányelveket, és ha minden a kormány terve szerint megy, akkor szeptember 1-én életbe is lép az új szabályozás.

Ezzel kapcsolatban a három nagy hazai szolgáltató álláspontja – megkeresésünkre – egyöntetűen az volt a szavazás előtt, hogy amennyiben a jogszabályi háttér változik, tanulmányozzák és értékelik majd a változásokat, valamint minden szükséges lépést meg fognak tenni az ügy érdekében. Van, ahol az általános szerződési feltételek nem oly rég változtak, ám további változások várhatóak az elfogadott javaslat alapján. A válaszadás nem minden esetben volt maradéktalan kérdéseinkre, ám az világosan látszik, hogy tisztában vannak a helyzettel és felkészültek arra, hogy igazodjanak az új jogszabályokhoz. A gazdasági és informatikai bizottság a szavazás előtt bizakodóan válaszolt az elfogadást érintően.

Az uniós elvek átvételéről a jogszabály kimondja, hogy Magyarország szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, illetve a tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC). Vagyis a BEREC által javasoltakat ezentúl a hatóság eljárásai során figyelembe veszi majd.

Az új jogszabályok közé az irányelveknek megfelelően beépült, hogy a szolgáltatók és az előfizetők közötti szerződés és az ÁSZF tartalmától csak akkor térhet el a szolgáltató, ha erre kifejezetten engedélyt ad a törvény. Bármi, ami nincs írásban rögzítve e két dokumentumban, nem jelent kötelezettséget az ügyfél számára és számon kérhető a szolgáltatón.

Bekerült a 24, illetve 12 hónapos szerződési idő biztosításának lehetősége is a határozatlan idejű mellett: „A szerződés megkötését megelőzően fel kell ajánlani a 12 hónapig tartó, valamint a határozatlan időtartalmú előfizetői szerződés megkötésének lehetőségét, és bemutatni azok részletes feltételeit”. Mindazonáltal ezt a gyakorlatban a hazai szolgáltatók eddig is megvalósították.

A törvény szövegét kiegészítették az általános szerződési feltételek tartalmi és formai követelményeivel, így minden szolgáltató ÁSZF dokumentuma immár hasonlóan fog kinézni, de legalábbis azonos pontok szerint rögzítik a szerződési és felhasználási feltételeket.

A törvény kimondja, hogy a 112 egységes európai segélyhívószámot is ingyenesen kell hívhatóvá tenni az országban a többi hasonló segélyhívószám mellett. Mindezek mellett részletesen taglalja a személyes adatok védelméről szóló alapelveket is a szabályozás, amelyek megsértése esetén az illetékes hatóság köteles eljárni. Itt említem meg, hogy sajnos a személyes adatok védelmét illetően a július 11-én elfogadott jogszabályok némi visszalépésnek tekinthető.

Szerződési feltételeiket a szolgáltatók legkésőbb 2011. november 1-ig kötelesek módosítani és azt követően alkalmazni. A változásokról, mivel a törvényi háttér változott, nem kötelesek külön értesítést küldeniük az előfizetőknek.

Külön kitér a szabályzás arra, hogy a programokat úgy alakítsák ki, hogy „a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz”.

Magyarország tehát csatlakozik azon kevés tagállamhoz, ahol már átültették az irányelveket a helyi szabályozásba. Túlzottan látványos hatást nem várhatunk az új rendelkezésektől, viszont mindenképpen számítani lehet az eddiginél átláthatóbb és érthetőbb ÁSZF-re, előfizetői szerződésekre, valamint ügyintézésre, illetve a panaszkezelés sem lesz rémálom - a remények szerint.