Munkába, iskolába menet manapság már egyre többen olvasgatnak mobiltelefonjukon, esetleg tableten. Itthon még népszerű a nyomtatott sajtó, de a jövő a digitális médiáé. Egyes felmérések szerint a megkérdezettek jó része a helyi híreket is szívesebben böngészi már mobiltelefonján, mint nyomtatott formában. A rendszeresen mobilozók általában több forrásból szerzik az információkat és leginkább az ingyenes alkalmazásokat részesítik előnyben.

A tömegközlekedési eszközökön, különösen a budapesti metrón jól megfigyelhető, hogy többen könyvet vagy napilapokat olvasnak, vannak, akik zenét hallgatnak, egyre többen töltik idejüket telefonjuk képernyőjére meredve.

Amerikában több felmérés is készült a közelmúltban arról, hogy miként szereznek tudomást az emberek az aktuális hírekről. A helyi nyomatott sajtót az összes résztvevő 25%-a részesíti előnyben, míg az internet egyelőre 17%-on áll, lekörözve a televízió 13%-át. Mindazonáltal egy márciusban napvilágra került felmérés szerint a nyomtatott sajtó népszerűsége egyre csökken és a digitális változatok immár kezdik lehagyni a hagyományos formátumot. Az internetezők között is érdekes képet mutat a mobil internetet használók aránya, ugyanis azok, akik e módon jutnak információhoz, nem igen szeretnek fizetős tartalmakat böngészni.

Ez egyfelől érthető is, hiszen már eleve fizetniük kell az internetelérésért, amely a mobil szolgáltatóknál még mindig drágább, mint a hagyományos ISP-k esetén. A legtöbben az időjárás és a legfontosabb hírek iránt érdeklődnek, és leginkább a valós idejű és egyszerű hozzáférés miatt választják az internetet. Sokan helyi éttermekről, üzletekről keresnek információkat, őket az információ relevanciája mellett a választási lehetőségek érdeklik leginkább.

Azok az ingyenes alkalmazások igazán népszerűek, amelyek ingyenesek, illetve a helyi hírek mellett a nagyvilág aktuális érdekességeivel is foglalkoznak. A legtöbb – főként fiatal – internetező általában nem csupán egy, hanem több egymástól független forrásból szerzi be szükséges információt és azok száma is jelentős, akik a közösségi hálót használják erre a célra.

A Facebook és a Twitter egyértelműen vezet e versenyben. Érdekes eredményt kaphatnánk, ha e két közösségi szolgáltató napi forgalmát elemeznénk, különös tekintettel a hírek posztolására és továbbküldésére.

A Pew legfrissebb felmérésében arról is kérdezték az amerikai embereket, hogy vajon mennyit volnának hajlandóak havonta áldozni a helyi hírek digitális változataira. Az 5 dolláros költséget a megkérdezettek 23%-a volna hajlandó elfogadni, míg a 10 dolláros árra már csupán 18% mondana igent. Arra a kérdésre, hogy a fizetőssé vált hírek esetleges elvesztése mekkora hatással lenne a szükséges információk beszerzésében, 28% válaszolt úgy, hogy jelentősen befolyásolná kedvenc forrásaik kiesése e tevékenységet. A válaszadók 30%-a szerint nem okozna túlságosan nagy kiesést, míg 39% úgy véli, hogy abban az esetben is megtalálna minden lényeges információt, amely érdekli, ha valamely forrásra nem áldozna pénzt és emiatt elvesztené.

A helyi újságok szerkesztői tehát elgondolkodtató adatokat kaphattak a felmérésekből, és még a nagy múltú kiadók tulajdonosainak is nagy fejtörést okoznak a közeljövő kihívásai, amelyek egyre inkább a digitális változatok felé mutatnak. E médiumokat megfelelően kell árazni, hiszen ha az olvasók túl drágának találják ezeket, rövid idő alatt elpártolhatnak a digitális információs forrásoktól.

Több platformra is elérhető már a legnagyobb magyar hírforrások zömének mobilalkalmazása, amelyek ízlésesek, nagyjából valós idejűek és ingyenesek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a mobil korszak egy kiváló lehetőség a sajtó számára is, hiszen egyre többen használnak mobil eszközöket internetezésre, hírolvasásra is. Vannak persze fizetős változatok is, vagy olyan funkciók, amelyek csupán előfizetők számára érhetőek el a világ legnagyobb hírportáljainak mobil változataiban is, a kérdés csupán az, meddig lehet elmenni, ami még nem tántorítja el a fogyasztókat.