Képzeljük el, hogy repülőjegyünk online beszerzése során avatároknak tesszük fel kérdéseinket, majd a reptéren bizonyos szolgáltatások igénybevételekor hologramok segédkeznek. Futurisztikusnak tűnik, és egyből beugranak a Különvélemény és más cyber-disztópiák jelenetsorai, csakhogy a légiközlekedés és az ember-számítógép interakció fejlődése e jövőt vetíti előre. Talán nem is kell sokáig várni rá, hiszen a hologramokat már tesztelik.

A légitársaságok ismerni fogják ügyfeleik preferenciáit, hogy melyikük járataival szeretnek repülni, mi az otthonos számukra, a folyosó vagy az ablak melletti ülésen érzik magukat kényelmesebben és így tovább. A számítógépes rendszer természetesnyelv-feldolgozás- és mesterségesintelligencia-programmal rendelkező avatárokkal folytatott valósidejű beszélgetések alapján gyűjti össze az információkat.

Chatbotok

Az átlagügyfél számára az ár és a menetrend sokkal fontosabb, mint hogy melyik légitársaság gépén repül, viszont azt is elvárja, hogy személyes óhajai, speciális kérelmei maximálisan ki legyenek elégítve, miközben a rendszereknek figyelemmel kell lenni a privacy problémájára is: bizalmas információk tárolásához megfelelő biztonsági, titkosítási megoldások szükségesek. Mivel az ügyfél tisztában akar lenni azzal, hogy milyen (kényes) adatokat őriznek meg róla, hogyan működik a tervezés és a foglalás automatizált döntéshozási folyamata, a technológiának amennyire csak lehet, átláthatónak kell lennie.

Beszélgető botokat viszonylag hosszú ideje használnak az online világban, az első kísérletek a korai mesterségesintelligencia-kutatás legnagyobb eredményeihez tartoztak. Az angol „chatter robot”, vagyis „beszélgető robot” szóból származó chatbot a felhasználóval fejlett információtechnológiai módszerek alkalmazásával kommunikáló szoftverkomponens.

Az első híres beszélgető bot, a Joseph Weizenbaum által fejlesztett ELIZA1966-ban debütált a szobaméretű IBM 7094-en. Tervezője a terápiás célokra akkoriban ideálisnak vélt, pácienseit aktívan hallgató pszichoanalitikus stratégiából kiindulva, az azt alkalmazó lélekgyógyász szerepét osztotta ki rá. Annyira hitelesnek és emberinek tűnt, hogy még Weizenbaum mindenről tudó titkárnője is beült hozzá, és elbeszélgetett vele személyes problémáiról. Több felhasználó osztotta meg vele legmélyebb titkait. Gyakorló pszichiáterek keresték fel, klinikai segédként óhajtották munkába állítani.

Beszédes avatárok

A világháló elterjedését követően egyre többen kísérleteznek chatbotokkal. Eleinte megmosolyogtattak, néhány szabványkérdés megválaszolását leszámítva „szakterületüket” is alig értették, másról meg végképp feleslegesnek tűnt faggatni őket. Később egyre bővebb adatbázissal szerelték fel őket, és mind több fejlesztő jött rá a beszélgető botok online kereskedelmi lehetőségeire. Az ezredforduló környékén jelentek meg a mesterségesintelligencia-megoldásokat, nyelv- és avatártechnológiát közös nevezőre hozó „antropomorf” példányaik. Jelenlétük manapság mindennaposnak számít, általában egyfajta online recepciós szerepkört töltenek be. Meggyőzőnek viszont jóindulattal sem mondhatók – különösen akkor nem, ha személyre szabott szolgáltatásokat kell(ene) nyújtaniuk. Túl sok a feldolgozandó adat (naplózott beszélgetések stb.), amelyek nélkül képtelenség rájönni, hogy valójában mit akar az ügyfél. Csak a kommunikációk hosszú sora közben beszerzett információkból alakíthatók ki (szép lassan) személyes szolgáltatások.

A légitársaságok közül az egyaránt amerikai United és Alaska Airlines már használ a korábbi chatbotokhoz képest jobban működő – élethűbben beszélgető – avatárokat; az előbbi Alexet, az utóbbi Jennt. Az ügyfelekkel egyelőre csak hangalapú interakciót folytatnak: válaszolnak a kérdéseikre, segédkeznek a jegyfoglalásnál.

Hologramok

New York állam három repülőterén (Newark, JFK, LaGuardia) az online avatárokhoz hasonló – egy kanadai cég által létrehozott – érdekes mesterségesintelligencia-megoldásokat vezetnek be: bizonyos esetekben életnagyságú hologramok igazítják majd útba az utasokat. Kezdetben csak kísérleti jelleggel, korlátozott szerepkörben fognak működni, de ha beválnak, idővel más repülőtereken is feltűnhetnek.

Egyébként nem is ők az elsők: a manchesteri repülőtér 2011 óta biztonsági munkákhoz alkalmaz szintén életnagyságú hologramokat.

A mesterséges intelligencia és a kommunikáció szempontjából egyelőre még kezdetlegesnek tűnnek, az online avatárok hatékonyabban működnek, de a két jelenség szorosan összefügg egymással, és a jövőben – az interakció minőségének javulása mellett – különböző szintű összekapcsolódásuk várható.