A Microsoft kiberbűnözés ellenes egysége, az amerikai pénzügyi szervezetek biztonsági központja (FS-ISAC) és több partnercég összehangolt támadás után fájdalmas csapást mért a Zeus néven ismert bothálózatra. A lefoglalt két szerver és több száz webcím talán közelebb viszi a hatóságokat a módszerek megismeréséhez, de vajon felszámolható-e valaha a botnet jelenség?

A Fidelitas javasolja a vakon gépelés tanításának a beemelését a NAT-ba és ezzel együtt a közoktatásba. Napjainkban mind gyakoribbnak mondható, hogy a gyerekek előbb találkoznak a billentyűzettel, mint a tanítóval, aki írásra oktatja. És később is egyre inkább a billentyűzeté az elsőség a tollal vagy ceruzával szemben.

A többféleképpen értelmezett, mérnöki (racionalitáscentrikus) és filozófiai (embercentrikus) megközelítésben másként felvázolt mesterséges intelligencia definiálása előtt – mesterséges és természetes ellentétpárba állítása nélkül – magát a természetes intelligenciát sem árt górcső alá venni.

Egy friss felmérés szerint a Google a keresőmotorok piacának 66%-át uralja. A keresőpiac mérete hatalmas: reklámozók tömegei a keresők találati oldalaira nyomulnak be, hogy célzott kereskedelmi üzeneteiket eljuttassák vásárlóiknak. Vajon mennyire torz tükre e jelenség a valóságnak?

A Tisztaszoftver programról szóló döntés megosztja a szakmai köröket, és nem ok nélkül. A körültekintő előkészítés és az egyeztetések elhagyása nagyobb kárt okozhat rövidtávon, mint amennyi előnnyel a kivezetés járhat a költségvetés számára a későbbiekben. Egyelőre semmi sem végleges, hiszen jelenleg tárgyalásokat folytat a Microsoft és az NFM, így márciusban vélhetően nem szűnik még meg a teljes program.

Regények, filmek gyakori szereplői az intelligens viselkedést mutató gépek. Mesterséges intelligenciák (MI, artificial intelligence, vagy egyszerűen csak AI) ezek. De mire is vonatkozik az egyre népszerűbb téma, van-e átfedés sci-fi művészetek és valódi tudomány között? Leegyszerűsítve: mi a mesterséges intelligencia?

Notebook, tablet, néhány mobiltelefon, hálózati kábelek. Megbeszéléseken, konferenciákon érdeklődéssel figyelem, ki hány kütyüt, hány méter kábelt pakol maga elé-mellé az asztalra, székre. Természetesen vannak, akik évtizedek óta sok kiló felszereléssel járnak mindenhová (a profi fotósok például), ám manapság egyre többen vannak olyanok is, akik, bár foglalkozásuk teljesen átlagosnak mondható, egy halom kábellel és három-négy kisebb-nagyobb képernyővel ellátott fém vagy műanyag dobozzal a táskájukban róják az üzlet útjait.

Magunkra, gyerekeinkre, unokáinkra és barátainkra nemcsak a zebrán, hanem a számítógép előtt is vigyáznunk kell. Az internetkultúra oktatása új feladatunk. És értenünk kell, mi miért történik.

A környezetfigyelő szenzorok természeti katasztrófák megelőzéséhez is hozzájárulhatnak. Tűzvész és terrortámadás esetén, emberi szervezetre veszélyes vagy megközelíthetetlen terepeken lesznek bevethetők – akárcsak a robotok. Könnyebbé teszik munkánkat, csökkentik a veszélyes munkatevékenységek számát.

A Google néhány amerikai városban egy ideje már teszteli mobil fizetési rendszerét. Ha például mobiltelefonunkat egy terminálhoz közelítjük e rendszerben, bizonyos tranzakciókat hajthatunk végre a készülékben elhelyezett NFC chip segítségével. Mindez nagyon szép, viszont a napokban aggasztó biztonsági kockázatokról érkezett hír.