Az avatárok nemcsak filmek és játékok fontos szereplői, felhasználói körük sem csak infokommunikációs szakemberekből áll. Amellett, hogy szervezetek és vállalatok ismerik fel a virtuális világokban rejlő potenciált – tréningek, szimulációk, prototípuskészítés tökéletes terepei –, a gazdasági élet virtualizációjával, a távmunka elterjedésével, a robottechnológia fejlődésével és az egyre nagyobb sávszélességgel egyfajta avatárgazdaság alakulhat ki.

Az ember-gép interakció részeként, és nemcsak a Különvéleményben és a hasonló közeljövő-elemző filmekben, hanem a számítástudományban is hosszú ideje foglalkoznak az egér és billentyűzet kettős, érintés vagy más mozdulatok helyett közvetlenül az agy által, gondolati úton irányítható számítógépekkel. A szemmel történő vezérlés fontos előrelépésnek tűnik. Egy új brit rendszer azonban más okból is elterjedhet: sokkal olcsóbb, mint az ugyanezt célzó többi megoldás.

A mobiltelefontól való függés jobban terjed, mint az influenza. Aki például kétségbeesik vagy olyan ingerültté válik, hogy szinte kivetkőzik magából azért, mert nem vitte magával a telefonját vagy a készüléke lemerült, akkor könnyen lehet, hogy nomofóbiában szenved.

Az a tény, hogy a Ford 2010 óta vezeték nélküli internetezésre alkalmas továbbító-készülékkel szereli fel egyes modelljeit, a közeljövő közlekedésének egyik aspektusát vetíti előre: a wifi el fog terjedni a gépjármű-használatban. A gyártóóriás úgy kalkulál, hogy 2015-re Észak-Amerikában eladott autóinak 80 százaléka rendelkezik wifivel. Az autóipar más szereplői (Audi, BMW, Chrysler, General Motors, Saab stb.) szintén komoly lehetőséget látnak a járművek „mozgó hot spottá” változtatásában, az azt megalapozó infokommunikációs technológiákban, amit az iSuppli piacelemző cég prognózisa is alátámaszt: 2017-ig mintegy 7,2 millió gépkocsinak lesz wifi rendszere.

A jövő a robotoké. Egyes előrejelzések szerint 10-15 éven belül bekövetkezik a robotika a személyi számítógépek 1980-as évekbeli elterjedéséhez hasonló jelentőségű nagy áttörése, és azt követően ugyanolyan fontos szerepet fognak betölteni hétköznapjainkban, mint manapság a computerek. Egyelőre még nem tartunk itt, de a szakterület eredményei alátámasztani látszanak a például japán és dél-koreai jövőképekben felvázoltakat. A legújabb izgalmas fejlesztés a Georgia Tech Zenetechnológiai Központjának Shimi-je, egy „interaktív zenei társrobot.”