Úgy tűnik, az idő most nem nekünk dolgozik. Az uniós források felhasználásában versenyt kellene futnunk az idővel. Vajon futunk-e tényleg, vagy még a bemelegítésnél tartunk? Az biztos, hogy most nem állunk jól.
Kétrészes bejegyzésünkben – blogger kollégáim háttéranyagaira alapozva – kísérletet teszünk arra, hogy a címbéli kérdést megválaszoljuk.

A tehetősebbek már megvásárolhatják a csúcstechnológiát ígérő jegyeiket a közelgő olimpiára, amely otthonról nyújt kényelmes szurkolási lehetőséget. De vajon mi ebben a különleges? Világszerte szinte minden televízió élőben közvetít majd az eseményről. Nos, a lényeg a számokban rejlik.

Baráti körben gyakran találkozunk domináns, vezető személyekkel és követőkkel – olyanokkal, akik képesek másokat befolyásolni és olyanokkal is, akik nem tudnak, de talán nem is akarnak ellenállni a befolyásolásnak. Hogyan alakulnak ki e szerepek, mik a sajátosságaik? Amerikai kutatók a Facebookot tanulmányozva igyekeztek megválaszolni a kérdéseket.

A feltételes módban fogalmazott cím mögött a mobil eszközök sugárzását megadó szabvány felülvizsgálása áll. Az emberi testre gyakorolt hatást szabályozó dokumentum ugyanis már nagyon elavult és a mai technológiák egyre nehezebben illeszthetőek a rendszerbe. Épp itt az ideje, hogy leporolják a tizenöt éves dokumentumot.

A vállalatok számára rendkívül fontos, hogy pontosan tudják: a fogyasztók mikor, hol, milyen árucikkeket vásárolnak. A vásárlói szokások jobb megértéséhez, feldolgozásához – és természetesen a termékek eladásához – is mind gyakrabban fordulnak a vállalati döntéshozatalnál alkalmazott üzleti intelligencia megoldásokhoz, amelyek nem egyetlen szoftverre, technológiára, hanem bonyolult és kifinomult szoftvercsomagokra, rendszerekre vonatkoznak.

A negyedik alappillér: szélessávú, gyors internetelérés Európának. Ez áll a Digitális Menetrendben, amely 2020-ig tűzött ki célokat az EU és minden tagállam elé. Mára azonban az euró és vele együtt az egész zóna biztonsága a legfontosabb kérdés, így számos terv háttérbe szorul. Vajon így jár a szélessávú lefedettség terve is?

Elindult az újabb nemzeti konzultáció. Munkahelyteremtéssel, munkával kapcsolatos kérdések szerepelnek a kérdőíven. Több mint 8,2 millióan kapják meg a kérdőívet, minden állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár. A kérdőíveket augusztus 20-ig lehet visszaküldeni. Az informatikával foglalkozóknak, függetlenül bármilyen egyéb kapcsolódó kérdéstől vagy politikai véleménytől, egy dolog feltűnhetett: arról nem esett szó, hogy a kérdőíveket hogyan lehetne elektronikusan kitölteni.

Képzeljük el, hogy repülőjegyünk online beszerzése során avatároknak tesszük fel kérdéseinket, majd a reptéren bizonyos szolgáltatások igénybevételekor hologramok segédkeznek. Futurisztikusnak tűnik, és egyből beugranak a Különvélemény és más cyber-disztópiák jelenetsorai, csakhogy a légiközlekedés és az ember-számítógép interakció fejlődése e jövőt vetíti előre. Talán nem is kell sokáig várni rá, hiszen a hologramokat már tesztelik.

Eljött annak az ideje, hogy a bevásárlókosarunk házhoz jöjjön. Tavaly nyáron Koreában megnyílt az első virtuálisnak is mondható szupermarket, új távlatokat nyitva a fogyasztói társadalom számára.

Sok az olyan kijelentés a múltbéli előrejelzésekben, amelyek ugyan elismert, szakértő személyiségektől, tudósoktól származnak, ám amelyek mégis, igen hamar tévedésnek bizonyultak. Az Infotér témájának megfelelően következzen néhány híres, toplistás tévedés a tudomány és technika világából. Alapos kereséssel több száz vagy ezer évre visszamenőleg találhatunk példákat. Persze az akkori viszonyok között ezek a mondatok teljesen ésszerűek lehettek, de aztán máshogy fordult a világ kereke.