Gyanúsan békés a mobil internet magyar szegmense. Meglehet, éppen emiatt növekszik fele annyit, mint az európai átlag.

Vizuálisan az atomkorszakban, annak környékén született filmeken, rajzolt és nem rajzolt mozikon csiszolódtam gyermekként. Állandó szereplőjük volt e műveknek a robotember, aki leginkább bádogembernek tűnt, és aki mindenesként segítette az embergazdák munkáját. Ha nem is pontosan így, de lassan a múltbéli látomás megvalósulni látszik.

A vételár csak a kezdet. Ha megvásárolunk egy tárgyat, eszközt, összetett valamit, a birtoklásának is lesznek költségei. Nehéz arra a kérdésre helyes választ adni, hogy a szóban forgó dolog végül is mennyibe kerül, amíg használjuk – különösen akkor, ha az a dolog a digitális világban való közlekedésünkre szolgál.

Ki hitte volna, hogy egyszer sűrűsödnek majd a konszolidáció csalhatatlan jelei a digitális világ bajnokainak köreiben is. Tudni illik, hogy a konszolidáció szó akkor szokott kiemelkedni az üzleti élet aktuális szófelhőjéből, amikor megakad a növekedés, és a cégvezetők a költségcsökkentés felé fordítják megfáradt tekintetüket.

Érdekes, amikor a múlt egy-egy eleme kitörölhetetlenül a jelen részévé válik. Az informatika elképesztő ütemben változik, éppen ezért érdekes olyan „jeleket” találni a múltból, amelyeket most is alkalmaznak, pedig azt, amin egykoron megismerte a világ, már régóta senki sem használja.

Vissza kell venni egy kicsit a tempóból. Előző bejegyzésem körül kisebb kommentvihar alakult ki, amiből azt a következtetést kellett levonnom, hogy ha nem vigyáz eléggé, a jó hír hozóját is lenyilazhatják.

Útlevél lehet a diploma a jobb életbe. Obama is így látja, aki most egy olyan struktúrát keres, amelyben nem az intézmények, hanem a tanulni vágyók állnak a középpontban.

Szinte végtelen számban lehetne példát felsorolni arra, hogy a különféle tudományos eredmények, találmányok miként változtatják meg a társadalmi viszonyokat is. A listát kezdhetjük a tűztől és a kovakőtől, és ebbe a hosszú sorba tartozik az információs társadalom néven futó, összetett társadalmi folyamat, jelenség. Most a listán az egyik újabb elem a 3D-s nyomtató. Ami bizonyítja az informatika lehetséges hatását az emberi-társadalmi viszonyokra, továbbá azt is megmutatja, hogy előre nem látható módon változnak e tényezők.

Talán mindegy is, hogy hány áldozata van a legutóbbi kibertámadásnak hazánkban. A lényeg – amint ezt az ügyet felplankoló szakértő mondja – az, hogy benne vagyunk a kiberháborúban.

Jövő évben újabb uniós költségvetési időszak  kezdődik, Magyarország belépése óta ez már a harmadik. Az első 2004-től 2006-ig tartott, a második, amelyben még benne vagyunk, 2007 és 2013 közötti. Mind az első, mind pedig a második időszak tervezésekor felmerült, hogy kapjon az informatika külön fejlesztési programot, önálló pénzügyi kerettel, finanszírozással, és ugyanez a kezdeményezés indult el a harmadik időszak előkészítésénél is. Az intenzív próbálkozások ellenére eddig mégsem sikerült külön informatikai operatív programot létrehozni. Vajon mi lehet ennek az oka? Az előző részben felsorolt okok mellett most egy újabb okot kísérelek meg felvázolni, amely egyébként részben összecseng a korábbi blogbejegyzésekben írottakkal.