Angliában megszületett az első olyan bírósági döntés, amely az ISP-t, vagyis az internetszolgáltatót kötelezi arra, hogy elérhetetlenné tegyen egy bizonyos weboldalt. Vajon e döntés lavinát indít-e el, és az EU más tagállamaiban és más oldalak ellen is születnek-e majd hasonló döntések? Ha igen, mi alapján tiltják le az webhelyeket? Sérti-e ez az ítélet az internet semlegesség elvét?

Cikkünk első részében a a 2010-ben napvilágot látott Digitális Megújulás Cselekvési Terv állampolgári, a másodikban pedig a vállalkozási lábát tekintettük át. A harmadik részben a terv harmadik pillérét, az állammal szembeni elvárásokat és azok teljesülését vetjük egybe.

A novemberi amerikai elnökválasztáson egyrészt a Foursquare-felhasználók, ha akarják, „Szavaztam” jelvényt kapnak, másrészt – ami bármilyen jelvénynél fontosabb – a Szavazási Információ Projekt (Voting Information Project, VIP, http://votinginfoproject.org) jóvoltából 37 államban közösségi médián és mobil kommunikációs eszközökön keresztül sokkal könnyebb lesz hozzáférni a szükséges, de a hivatalos oldalakon körülményesen beszerezhető információkhoz.

Autóban, vezetés közben telefonálni úgy, hogy a kezünkben tarjuk az eszközt, nem csupán veszélyes, de büntetendő is, ezzel – úgy tűnik – mindenki tisztában van. Újabb kutatások arra is rávilágítottak, hogy a telefon kihangosítójának a használata sem a legjobb megoldás, mert a kihangosítós beszélgetés ugyanúgy megosztja a figyelmet vezetés közben, mint amikor a kezünkben tartjuk a telefont. De mi a helyzet a gyalogosan telefonálókkal? A beszélgetés mellett az sms írás, zenehallgatás is figyelemelterelő és veszélyekkel járhat, akárhol is közlekedünk.

Egy esetleg nukleárissá átalakuló cyberháború vagy egy „digitális Pearl Harbor” réme régóta foglalkoztatja az amerikai információbiztonsági szakértőket.

A kiberbűnözők és a hatóságok harca új szakaszba léphet a nyáron. Világszerte százezrek mindennapjai keseredhetnek meg, ha számítógépüket megfertőzte a DNS Changer nevű vírus. Egy nemzetközi bűnszövetkezet ugyanis olyan szoftvert terjesztett el az interneten, amely az eszközöket hamis szerverek felé irányítja, így biztosítva, hogy a saját bevételüket termelő oldalakat látogassák a felhasználók.

A „nemzeti vagyon” legtöbbünk számára szántóföldek, bányák, erdők, különböző ingatlanok, gyárak és hasonló megfogható dolgok összességét jelenti. Van azonban még valami, ami szükséges ahhoz, hogy ezek valóban vagyonná váljanak, sőt, egyáltalán létezzenek és fennmaradjanak: az a tudás, ami hasznossá teszi az erőforrásokat az ember számára. Az információ kezelésének eszközei pedig lehetőséget adnak e hatalmas mennyiségű tudásnak a megőrzésére és átadására.

Miként lehetséges az, hogy a világ vezető nagyhatalmában, az Amerikai Egyesült Államokban az emberek ötöde egyáltalán nem használ internetet? Vajon mi lehet az oka ennek a meglepő tények, amelyre a Pew világított rá a napokban elkészült felmérésében?

A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) számítástudományi szakemberei érdekes kérdést vetettek fel. Egyre elfogadottabb, hogy a számítógépektől pozitív hatással vannak a kisgyerekekre, használatuk növeli kognitív képességeiket. De vajon fordított esetben is igaz-e az állítás? Képesek-e a gyerekek okosabbá, intelligensebbé tenni a gépeket? A kutatók válasza egyértelmű igen.

Vannak végtelennek tűnő történetek. Itt a blogon több bejegyzést írtunk arról, hogy az egyik telekom szolgáltató tervei szerint többletköltséget számítanának fel annak, aki készpénzes formában egyenlíti ki a számlát – aki viszont más módon (például banki átutalással), annak nem kell külön fizetni ezért. Írtunk ennek tágabb környezetéről is - milyen költségei vannak a készpénzhasználatnak, becslések szerint mennyit lehetne megtakarítani a készpénz kímélésével. Most új fordulat állott be.