Cikkünk első részében a a 2010-ben napvilágot látott Digitális Megújulás Cselekvési Terv állampolgári pillérét tekintettük át. A második részben a terv második pillérét, a vállalkozásokkal kapcsolatos célkitűzéseket és az utóbbi két év eredményeit vetjük egybe.

Munkába, iskolába menet manapság már egyre többen olvasgatnak mobiltelefonjukon, esetleg tableten. Itthon még népszerű a nyomtatott sajtó, de a jövő a digitális médiáé. Egyes felmérések szerint a megkérdezettek jó része a helyi híreket is szívesebben böngészi már mobiltelefonján, mint nyomtatott formában. A rendszeresen mobilozók általában több forrásból szerzik az információkat és leginkább az ingyenes alkalmazásokat részesítik előnyben.

A következő tíz évben az egyre nagyobb tároló-, feldolgozó- és kommunikációs képességgel („intelligenciával”) rendelkező gépek a hétköznapok szinte minden szegmensében jelen lesznek. Sebészeknek segédkeznek műtét közben, tárgyakat készítenek gyárakban, harcolnak a csatatereken, különböző feladatokat hajtanak végre iskolákban, hivatalokban és természetesen otthonainkban is.

Nagyra törő tervek és részbeni sikerek - így jellemezhető a kormány infokommunikációs stratégiájának, a 2010-ben elfogadott, tehát a félidejéhez érkező Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek eddigi megvalósulását. Írásunkban arra keressük a választ, hogy is áll a kormány a stratégia végrehajtásával. Az első részben a cselekvési tervnek a "Középpontban az ember" címmel jellemzett, a lakosságot érintő célkitűzéseit és az elért eredményeket vetjük össze.

Az adatbázis- és tárolótechnológiák látványos fejlődése következtében manapság szinte korlátlan mennyiségben rögzíthető nyers adatokból, adatsorokból, az úgynevezett "Big Data"-ból kinyert információ komoly értékkel bír. A jelen felpörgött gazdasági életében ugyanis termékeket, szolgáltatásokat, döntéseket alapoz meg, versenyelőnyhöz juttat, pozitív hatással van termelékenységre, növekedésre; üzleti trendekre, diszruptív technológiák megjelenésére következtethetünk belőle.

Technikai eszközök és újítások jelennek meg mindenhol: a munkahelyen, az otthonunkban, az üzletekben. Segítenek spórolni az időn, kényelmessé teszik az életünket, ezért is szeretjük őket. Nem mindenki vesz azonban egyaránt az újdonságok bőséges kosarából, a technikai analfabetizmus ugyanis hazánkban is számottevő: volt, van és minden bizonnyal lesz is.

Miért kerül most hirtelen pénzbe a sárgacsekk feladása a Magyar Telekomnál? Mert így akar spórolni a vállalat, vagyis költségei egy részét áthárítja az ügyfelekre. Törvényes ez? Talán. Etikus? Aggályos.

Az MIT Médialaboratóriumában fejlesztett Boxie szórakoztató és kedves robot, már a hangja is elbűvölő. Nem véletlenül, hiszen ez a rendeltetése: filmezget, és közben legyen elég érdekes, figyelemfelkeltő ahhoz, hogy a járókelők interakcióba lépjenek vele, megválaszolják kérdéseit, megmutassák neki környezetüket, alkalmasint – elsőként – a neves egyetem épületeit. Távolabbi cél egyfajta robotújságíró, dokumentumvideókat készítő gép létrehozása, és persze – túl a kuriózumon – az ember-számítógép interakció mainál magasabb szintjeinek elérése.

A Motorola legújabb vezeték nélküli központja igazán okossá varázsolja otthonunkat. Csökkenjen a fényerő, emelkedjék a hőmérséklet, induljanak el előre beállított műveletsorok - automatizáltan. A ma létező technológiák többé-kevésbé ellátják e funkciókat, ám a Motorola új protokollja nagy lépést tesz a még nagyobb kényelem felé.

Az idő eljár minden felett: rég kimentek a divatból a hangkazetták, videokazetták. A lejátszóik is eltűntek, és most úgy fest, hogy a CD-k kora is lejárt. A legfrissebb hírek szerint a nagyobb cégek is leállnak a közeljövőben a Compact Discek gyártásával, a jövő az újabb technológiáké és az interneté. Budapesten meg is rendezték a CD temetését.