Az informatika intenzív használata és a munkahelyteremtés gyakorta egymással össze nem férő törekvésekként tűnnek fel. Az informatikai fejlesztéseket támogató pályázatoknál a pályázók vetik fel például, hogy nem lehetséges a munkahelyek bővítése és fenntartása. Ugyanis az informatikai megoldások és alkalmazások a működési hatékonyságot növelik, ugyanazokat a feladatokat kevesebb emberrel el lehet látni. De vajon tényleg így van ez?

Az Európai Unió mostani költségvetési időszaka 2013-ig tart. A már ismert és futó programok, beleértve az informatikai témájúakat is, következő év végén befejeződnek (a projektek befejezésére még van némi idő). De utána mi következik? Nyilvánvaló, hogy lesznek újabb uniós források, programok, az viszont kérdés, hogy a kimondottan informatikai fejlesztések milyen szerepet kapnak.

Az informatikai felsőfokú képzés kiemelten fontos a tudás alapú társadalom létrehozásában. A minőség, a célirányos, megfelelő specializáltságot kínáló képzések megfelelő minősége versenyképes tudást adhat a hallgatóknak, szemben az általános, túlságosan elnagyolt és a valós üzleti elvárásoktól jelentősen elmaradó oktatással.

Megoldódni látszik a Facebook hatalmas problémája. Tömegek lógnak állandóan a közösségi hálón, amely nyíltsága révén sajnos ezer veszélyt rejthet és akár munkahelyek elvesztéséhez is vezethet. Hogyan lehetne megoldani a jelenlegi helyzetet? Állami beavatkozással? Esetleg oktatással?

Nem mindenki epedezik az okostelefonok után. Legszívesebben tiltólistára helyeznék az internetezni is képes kicsi eszközöket azok, akik bizonyos vállalatok informatikai rendszerekeinek működéséért és biztonságáért egyes szám első személyben felelnek, vagyis a vezető informatikusok. És van, aki meg is teszi.

Zenét lopni is bűn. A címben idézet közismert (közismert? – egy bizonyos Kodály Zoltántól származó) mondásból szerintem nem az következik, hogy mégse bűn.

A vizuális beültetések, más néven bionikus szemek látáskárosult vagy teljesen vak személyek látófunkcióit részben, a célkitűzések szerint előbb-utóbb teljesen visszaállító kísérleti eszközök, neurális pótlások. Az 1980-as évek közepétől számos ilyet fejlesztenek, mintául a hallókészülékek szolgálnak.