A pénz történetének legutóbbi fejezeteit a virtualizáció határozta meg. A papírpénz alternatívájaként megjelent a tényleges pénzmozgást a kibocsátó bankokra redukáló hitelkártya, aztán pedig az értéket bitsorozatokban tároló, a kibocsátó bank digitális aláírásával hitelesített, a fizetőeszközök közül a legkisebb működési költséggel járó, tehát egyszerre kényelmes és gazdaságos digitális pénz.

A marketing szakma az utóbbi években egy olyan terület meghódításán fáradozik, amely a zsebünkben lapul. Az egyre okosabb telefonok gyors terjedése és a mobil internet sebességének növekedése lendületbe hozta a mobil marketinget.

Nagy kedvvel olvasom a különböző múltbeli jóslatokat, utópiákat arról, hogyan miként néz majd ki a világ ötven, száz vagy még több év múlva. Főleg akkor érdekesek ezek, ha már tudjuk, végül mi valósult meg.

A gördülékenyebb és eredményesebb ember-számítógép interakcióhoz fontos tudni, hogy milyen típusú kapcsolatok alakíthatók ki az interakció résztvevői között. Érzékelhetik-e, megérthetik-e valamikor érzelmeinket a gépek, és ha igen, hogyan reagálnak rájuk, és miként hasznosíthatjuk az eredményeket? Egyre többen gondolják, hogy a válasz pozitív, viszont cseppet sem úgy, mint a sci-fikben olvassuk és látjuk. Egyrészt már fejlesztenek a felhasználó érzelmeit felismerő, értelmező és befolyásoló, azokra intelligens módon reagáló programokat, virtuális asszisztenseket, másrészt az érzelmek érzékelése nem azonos tudatosításukkal, átélésükkel.

Legalábbis az angol rendőrök számára. A Metropolitan Police legújabb rendszere villámgyorsan tölti le az adatokat a gyanúsítottak mobiltelefonjairól, ami persze számos kérdést is felvet.

Gyakran ismételt kérdés, hogy az informatika miképpen változtatja meg a társadalmi-gazdasági viszonyokat. Néhány évtizedes folyamatról beszélhetünk, így elemzéskor nem áll olyan mennyiségű tapasztalat, tény, információ, mint más, több évszázados vagy évezredes történet esetében.

A játékok egyre több területen népszerűek, nemcsak szórakoztatnak, hanem az oktatásban és a tudományos életben is teret hódítanak. Pszichológiai, ökológiai, társadalmi, gazdasági stb. jelenségeket vizsgálnak velük. A számítógépes mikrovilágokban folytatott kutatások például kimutatták, hogy bizonyos feltételek mellett kialakuló önszerveződő csoportok képesek hatékonyan kezelni fontos közösségi erőforrásokat: erdőket, halastavakat, vízrendszert, sávszélességet. A játékok során tapasztaltakat akár a döntéshozók is hasznosíthatják.

Vannak vitán felül álló dolgok. Senki sem vonja kétségbe - és ez olvasható a pályázatokban, fejlesztési stratégiákban -, hogy az informatikai fejlesztések, beruházások célja - itthon és a nemzetközi gyakorlatban is - a versenyképesség fokozása, a szervezeti működés javítása és hasonlók. Szerintem itt lenne az ideje újragondolni a jelmondatokat és túllépni rajtuk, mert az informatika ma nagyobb jelentőséggel bír, mint valaha: alapvető feltétele a társadalmi rendszerek működésének.

Hivatalosan is a Samsung a legnagyobb mobilgyártó a világon. Mit jelent ez, és miért lett belőle akkora hír? Változik-e valami is, ha mostantól a koreai cégóriásé a piaci torta legnagyobb szelete?

A mesterségesintelligencia-kutatásban és a kognitív tudományokban konszenzus kezd kialakulni az „intelligencia” mibenlétével, létrejöttével kapcsolatban, ami leginkább több ezer erősen specializált, „elmehálózatként” működő és együttműködő alrendszer tevékenységének eredményeként értelmezhető.